Homok, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)
1920-11-26 / 86. szám
Kecskemét, Sf)20 november 211. JPéntek 8. évfolyam. Spik színű Főmunkatárs: MARTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 0. Telefonszám 127. Egyes szám ára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap Felelős szerkesztő: MARASCHEK JÓZSEF Előfizetési árak: A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor Birtokrendezés (közép birtokosok) Aligszenved kétséget hogy a birtokrendezés legtöbb gondot okozó pontja, a közép birtok megszervezése lesz. Hálátlanság volna, megfelejtkezni arról, hogy az úri középosztály milyen szolgálatokat tett a magyarságnak, a társadalomnak, s a gazdasági haladásnak is. Főleg nemzetiségi vidékeken, a magyarság őrtállói voltak, s nem kímélték az áldozathozatalt, bízva egy jobb jövő eljövetelében. Számos társadalmi kötelezettségük mellett saját birtokuk az lett az elhanyagolt, s fokról-fokra oly mérvben, hogy mint földtulajdonosok, nem tudtak versenyképesek lenni a jövevény pénzzel s kereskedelmi értékkel felvértezett bérlőkkel szemben; ez utóbbiak még a munkaerőt is eltudták hódítani előlük; ők voltak a szegény gazdagok, az ínségének a gazdag szegények. Nem új keletű volt az említett gyengülési folyamat. Már a nyolcvanas évektől észre volt vehető, hogy baj van, de ahelyett hogy gazdasági téren segítették volna, lényegtelen állásokhoz juttatták őket, s bekövetkezett a városokba való özönlés. Nagy részük elhagyta a termelés terét, az anyaföldet, a jólét forrását, amely a jelenben mutatja igazi nagy hatalmát. A magyar középbirtokosok száma megcsappant, de még mindig van hála istennek annyi belőlök, hogy foglalkozni kell velük. Kell, mert akik helyettük elhelyezkedtek, tisztelet a kivételnek, semmi tekintetben sem ütötték meg a mértéket. Zsaroló gazdálkodást űzve, vagyont szereztek, majd mint árdrágítók végzik hódító körútjukat, egész a tőzsdéig szívós kitartással s példás egymást megértő támogatással. Öregeknek, fiataloknak egyaránt be kell látni, hogy a városokban túlzsúfoltság van. Bátran ki lehet függeszteni a figyelmeztető táblát akármelyik városban „Megtelt“. Oly iskolákat kell szervezni, melyek visszaserkentsék sőt kényszerítsék a fiatalságot a termeléshez; kezdjék pályafutásukat mint bérlők, mint járadék'' birtokosok, a fő hogy szakítsanak a múlt irányzatával s szakismeretektől áthatva a termelő munkához fogjanak. A középbirtokos fogalma, nem abból a nagyobb terjedelmű földből áll, hanem magának az embernek olyannak kell lenni, hogy megfeleljen az egész vidék várakozásának, mert ő a példaadó mesterek. S éppen ennek tudatában nem szabad annyi terhet rakni vállaikra a mennyit elviselni ne tudjanak. Sajnos, hogy Kecskemét éppen nem bővelkedik középbirtokosokban, olyanokban akik állandóan kint gazdaságaikban laknának, s az képezné otthonukat. Ezért nem látunk barátságos fákkal beültetett tanyákat. Pedig nem képezi ellenmondás s vita tárgyát, hogy csakis a fásított s kertekkel kapcsolatos tanyák, az igazi otthonok, s ezek adják annak vonzó erejét a városi élettel szemben. A ház asszonya csak említett kialakulás mellett találja kedvesnek munkakörét, még abban az esetben is, ha az iskolában arra nem lett ránevelve. A múltban erre nem gondoltak, s a lányokat a városi életnek nevelték, anynyira hogy szerencsétlenségnek vélték, ha úgy történt hogy nem oda jutottak, s helyezkedhettek el. Pedig a nőnek éppen a gazdasági életben jut osztályrészük az igazi érvényesülhetése. Itt lesz a feleség, felesegítség, ami erkölcsi érzületére is semmi mással nem pótolható. Elismerés illeti Kecskeméten Orbán polgári iskolai igazgatót, aki sok utánjárás folytán meghonosította a kertészet s a háztartás gyakorlati tanítását intézetében. Vajha az egész kis országunkban követőkre találna. Nekünk, kik vidéken lakunk, a női intézetekben más szervezeti szabályokra van szükségünk, mint a budapestieknek. Sajnos, hogy az irányítás, a döntő végzés mindig onnan indul ki s elfelejtették, hogy földmivelő államban vagyunk, így vagyunk ifjúságunk iskoláztatásával is. Erre vonatkozólag méltán mondja a következőket egy jeles képviselőnk : Vajha, ahelyett, hogy a mai közműveltségnek vékony pilléreit képező klasszikus műveltséggel töltenék meg az ifjúság fejét, igyekeznének a való életre nevelni s azokkal a problémákkal megismertetni, melyeknek az életben valóban hasznát látja. S mondhatom, hogy bár hallgatagon, de nagyon sokan vannak, akik a mai állapotainkkal szemben így vélekednek. Bizonyára nem gyérült volna oly ijesztő mérvben a középbirtokosok száma, ha maga a közoktatási minisztérium részt követelt volna a gazdasági képzés terén, az, aminek be is kell következni. Annál inkább, mert erre a legolcsóbban megvalósítható tanítási, nevelési formát nem is mellőzhetjük. Bízom abban, hogy a megvalósítandó „vitézi telkek“, nagy lépéssel fogják tisztázni s előbbre vinni a középbirtokosok mikénti elhelyezkedésüket s hivatásukat. A nagy- és kisbirtokosok között ők képezik az összekötő hidat, melynek feltétlen megbízhatónak, erősnek kell lenni, mert ez egyértelmű a Haza javával, erősségével! Hiszek egy Istenien, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örökigazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Linder és Jászi külön államot akarnak Pécsett alakítani. Linder és Jászi Pécsről az elmúlt hét szombatján Belgrádba utaztak a szerb belügyminiszter meglátogatására és arra kérték a minisztert, hogy Jugoszlávia Magyarországnak azt a részét, amelyet békeszerződésileg ki kell ürítenie, ne hagyja e területeket az anyaországhoz csatolni. Lindernek az a terve, hogy Pécsből s a hozzátartozó területekből külön államot alakítson, amelyből kiindulva — jugoszláv kommunisták segítségével — Magyarország kormánya ellen támadást szervezzenek. A jugoszláv sajtóiroda megjegyzi ehhez, hogy a kormány foglalkozik ezzel a javaslattal. Döntő tanácskozás lesz Londonban Koppenhágából jelentik, hogy hétfőn döntő tanácskozás lesz Londonban. A tanácskozás jelentősége nemzetközi, mert Giolitti, Lloyd George is résztvesznek és megbeszélik a görög kérdést, a Szovjet- Oroszországgal való kereskedelmi összeköttetés megindítását, a német kártérítés összegének dolgát és a török békeszerződés revízióját fogják tárgyalás alá venni és a görögkérdésben Franciaországgal egyöntetűleg járnak el és tiltakozni fognak Konstantin király visszatérte ellen. Bizonyos, hogy a miniszteri konferencián egyhangú lesz a tiltakozás Konstantin visszatérte ellen.