Politikai Ellenőr, 1906 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1906-01-06 / 1. szám

2. oldal. 1 -fő szám, márszellem még egy kereskedőt sem vezetett győzelemre az üzleti verseny küzdelmében. A nagy­közönségnek szintén nagy előnyt biztosítana a szabott árak beho­zatala. A szükségelt árut meghozathatja bármelyik megbízottjával anélkül, hogy károsulna. A reklám és humbug sem károsítaná meg annyira, ha egységesen megállapított szabott árakat találna min­den nagyobb áruházban. A karácsonyi és újévi forgalom lebonyolítását hatá­rozottan megkönnyítené a számítás az idővel, de a fogyasztó közönség ki­zsákmányolását is lehetetlenné tenné az­által, hogy az árak tetszés szerinti meghatározása nem fordulhatna elő. És ha a szabott árak megállapí­tását egy nagyobb áruház venné a kezébe, alig hisszük, hogy nem követ­nék a hasonnemű üzletek kivétel nélkül. B. S. S­z­í n h­á­z. Romantikus légkört hozott a szín­padra és a nézőtérre a Csöppség szom­bat esti bemutatója. Kedves, fölötte mulattató vígjáték, melynek premiere­ je díszes közönséget vonzott. A czímsze­­repet Aggnelly játszotta; az első fel­vonásban talán kissé pajzánabbul is lehetett volna kreálnia, de a II. és III. felvonásokban valóban átérzett és ügyesen kidolgozott alakítást nyújtott. Jó volt Bihari, mesteri Heltai és méltó partnerük Marosy. Pataky az első fel­vonásban túlságos vésztjósló és a kelleténél mogorvább Dengeledi volt, amiáltal az első felvonás amúgy is unalmas hosszúsága még inkább ella­posodott. A rendező czenzori krétája az első felvonás vontatott hosszúságán könnyíthetett volna! A másodi felvo­násban pedig szemet szúrt általánosan az a nagy rendetlenség, mely a Csöpp­ség által „rendbehozott“ szobában ural­kodott ; a szekrény két ajtószárnya, Marossy minden buzgólkodása daczára, tárva nyitva volt; itt a széken, ott az asztalon az ottfeledett mosdótál, ken­dők, piszkafa egy csöppet sem keltet­tek illúziót az iránt, hogy a Csöppség kellemes otthonná varázsolta a sárkány­­ által elhanyagolt és rendetlen legény­szobát, ellenben a rendezés javára szol­gált, hogy a royali czigányok muzsi­kája mellett hallottuk Pataky zamatos magyar nótáit.­­ Az epizód szerepekben Gitta Ottilia bravúroskodott a trampli cselédlány szerepében, meg Bérczy­­ nyújtott jó alakítást a nevelő ábrázo­lásában, úgyszintén Boldizsár a pap markírozásban. Kedden és szerdán egy igen szel­lemes franczia, tehát pikáns vígjáték­ban volt részünk: Hennequin és Bil­­haud írta „Korbács“-ot adták. A be­mutatón csak úgy kongott az ürességtől a nézőtér, mondanunk se kell tán, páros bérlet volt avval a bizonyos kecskeméti spec­iális színházi betegséggel, mely irtózik a páros bérlet támogatásától, mégha még oly szellemes, tősgyökeres franczia vígjátékot is adnak, mint a Korbács. A darabról minden díszítő jelzőt fel lehet használni, változatos, mulattató és ötletes, az előadása meg mintaszerű volt. A rendezés pompás, az ensemble tökéletes, a kiállítás káp­­­­rázatos, még a szereposztás sem hagyott hátra kívánni valót. Szóval a Vígszín­házban sem ment különben az előadás. Csupáncsak abba a régi hibába estek ismét rendezőék, hogy a felvonásközök rémítően hosszúak voltak. Nagy a hiba, melyet föltétlenül kerülni kell. És sa­játságos, valahányszor kitűnő az elő­adás ,mindannyiszor szinte bosszantóan hosszúak a szünetek. A zenekar a szü­netek alatt ugyan játszik, de mintha nem tudná kivárni míg a vasfüggöny emelkedik, egy zeneszám után türel­mesen hallgat. A szereplők mindannyian­­ kitűnően játszottak: Cz. Miklósy Margit Nikó Linára emlékeztet az állat- és ve­­szek­dítő szerepében . Bérczy korát meg­hazudtoló alakítást nyújtott, mint Petit Pré, Pajor Ágnes, Szilasy, Bihari L., Heltai, Pataky, Nyitrai mind külön-külön nagyban hozzájárultak az est elért si­keréhez és ha Marosyról még azt mond­juk, hogy szubret szerepeiben is ép oly kitűnő, mint társalgási szerepkörében, mindent elmondtunk, mi az előadás érdemére vonatkozik. Szándékosan hagytuk utoljára Tell Vilmos referádáját, de az előadásra vonatkozó megjegyzéseinket mégsem mondjuk el, mindössze is az igazgató ambíczióját dicsérjük, és pedig azért, mert egy klassikus estét akart szerezni az újévi közönségnek. Hogy ez nem sikerült, nem ő rajta múlt, de a sze­replőkön sem. Szilveszteri hangulat uralkodott a nézőtér magaslatain, mely derültség vígjátékká tette Schiller mes­teri darabját. A makk felső és tökalsó alakjai oly derültséget okoztak a kar­zati közönség körében, hogy lehetetlen volt a darab szépségeit élvezni. Az előadásról mindössze is azt jegyezzük csupán meg, hogy nem tartjuk helyes­nek, ha a rendező a leghatásosabb részeket törli. Teli hatalmas monológ­­j­­át, az öreg báró oráczióját szívesen hallgatjuk, nem szükséges azokat el-­­­hagyni. A ruhatár remekelt. (bs.) Politikai Ellenőr, 1906. Január 6 HIK­E K. Tanulságok. Kovács Gusztávot, a debreczeniek megyefőnökét, a­mint fegyvertelenül akart bevonulni a városba a népítélet félholtra verte, úgy hogy most ágyban fekvő beteg, két úját pedig amputálni kellett. Valóban, nem csoda, hogy a türelem túlfeszített húrja elpattant és a felzúduló népharag kitöltötte bosszú­ját azon, akit keze ügyébe kaphatott. Szolgáljon ez tanulságul mindazoknak, kik a nemzet ellen, a nemzet meg­törésére vállalkozni hajlandóknak mu­tatkoznak. Látnivaló volt, hogy ez ele­mek az utóbbi időkben nagyon neki bátorodtak, mert a míg eleinte alig kapott a kormány egy- két főispánt, az utóbbi időkben már többen is akadtak, akik ez alázatos szolgálatra vállalkoz­tak. Lássák most milyen sors fenyegeti őket, ha a szuronyok oltalma alól ki­bújnak. Ha valakinek kedves ez az állapot, csak tessék vállalkozni, de a nép ítél és ítélni fog, ha ma nem, hát holnap. És a népítéletet sohasem a fontolgató elme vezeti, hanem a szen­vedély. Ugyan meghallották-e Bécsben is a debreczeni magyarok öklének csa­pásait? És vájjon nem lúdbőrzött-e a bécsi tanácsadók háza is, ha egy kis tanulságot vontak le az esetből ? Dr. Nagy Mihály­­ főispán. A király dr. Nagy Mihályt, Kecskemét volt országos képviselőjét, Szeged és Hódmező-Vásárhely főispánjává nevezte ki. Az uj főispánra vo­natkozó megjegyzéseinket­ működése meg­kezdéséig függőben tartjuk. Személyi d­r. Gubody Ferencz Czegléd város polgármestere, mint értesülünk, már annyira felépült betegségéből, hogy a múlt héten már hivatalát is elfoglalta. A kecskeméti úri banda múlt hó 29-én a Polgári Kör helyiségeiben kedélyes össze­jövetelt rendezett. A vacsorát szépen össze­állított műsor előzte meg, mely után a nagy­számban összejött előkelő közönség, a legjobb hangulatban maradt együtt a késő éjjeli órákig. Fényes esküvő. Díszes, elegáns esküvő színhelye volt múlt hó 27-én a félegyházi öreg templom. Dr. Tóth Endre fiatal fiskális ekkor vezette oltárhoz Kneffel Rózsikét. Az esketési szertartást Kolozsváry Mihály plébá­nos, tb. szentszéki ülnök végezte. A kecskeméti rabsegélyző egylet évi rendes közgyűlését deczem­ber 31-én tartotta, a­hol a tisztviselők választása estetett meg. Az egylet védnökévé dr. Székely Ferencz kir. koronaügyészt választotta, elnökéül pedig sikerült Mészáros János ref. lelkészt meg­nyernie. Felhívás az iparos segédekhez. A kecs­keméti iparfejlesztő bizottság és az ipariskola igazgatósága felhívja mindazon iparos segé­deket, kik az ipartanoncz iskola helyiségeiben tartandó továbbképző esti tanfolya­mokon részt óhajtanak venni f. hó 6-án szombaton délután 2 órától 3-ig és f. hó 7-én vasárnap délelőtt 8 órától 9-ig az ipar­ipariskola igazgatóságánál annál inkább is be­iratkozzanak, mivel az előadások már a jövő hét folyamán kezdeteket veszik. A tanfolyamok teljesen ingyenesek és bármely szakmabeli iparossegéd részt vehet azon s a­lentkezők számához képest esetleg szakrajzi órák is tartatnak. Vasúti lopás. A czeglédi állomáson Rüszler Henrik nagyszéki bérlő cselédei üres kocsijukat egy nyitott vagonból ölfával meg­rakva, zsákmányukkal megszöktek. De nem sokáig vehették hasznát a lopott zsákmány­nak, mert tettük kitudódott, s most már hű­vösön ülnek. Uj segédlelkész Nagykörösön. Négy évtizeddel ezelőtt választottak egyszerre két új lelkészt is Nagykőrösön, Filó Lajost és Kovács Lajost. Most hogy oly rövid idő alatt mindketten elhaltak, a lelkészi állásokat újból be kellett tölteni. Kovács Lajos helyét Patonay Dezsővel töltötték be, Filó Lajos helyére pedig most írják ki a pályázatot. Végül a múlt héten a dunamelléki ref. püspök Bazsó Lajost rendelte ki Patonay Dezső mellé. Alig egy év leforgása alatt mennyi változás tör­tént a nagykőrösi ref. egyház kebelében. Vajha négy évtizedig ismét ne történne semmi változás ! Népies előadások. A kecskeméti „Ka­tona Kör“ az idén is meg fogja tartani a szokásos népies előadásait, — a vasút melletti — sörcsarnokban, melyek a köznép műve­lésére, a jó ízlés fejlesztésére, a műveltség fokozására irányulnak. A rendező bizottság Marton Sándor tanár élén a következő mű­sort állapította meg: 1. a gyermekvédelemről, 2­. a madarak védelméről, 3. a jó erkölcsről, 4. fonográf és gramafonról, 5. honvédelmi

Next