Kecskeméti Ellenőr, 1939. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Kecskemét, 1939 január 1. Ára 6 fillér. KECSKEMÉTI uttcccTifN s>oa.aTaa<Aa MAff>aiAS> Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arany János utca 6 sz., hát. átjáró udvar, félemelet. Postatakaréki csekkszámla: 38.547. Telefon: 745. IM. évfi- s/ém Előfizetési árak: egy hóra 1.40 P, negyedévre 4.20 P, félévre 8. Akadályok A miniszterelnök úr újabb nyilatkozatai a készülő reformról némi homályt hagytak. Sok aggasztó tünet jelentkezik. Ittott a késedelmet és a felmerülő felemás terveket már nagybirtokosaink ellenállásának kezdik tulajdonítani. A mi nagybirtokosaink hazaszeretetben elől járnak, a jobbágyfelszabadítás alkalmával belátt csukjáak és önzetlenségüknek tündöklő jeleit adták. Akiknek őseik érdeme, azok szorgalma vagy saját szorgalmuk, vagy a szerencse a haza földjéből nagy darabokat juttatott, azok magasabb műveltségüknél fogva is tudják, hogy ez a szép vagyon számukra és utódaik számára Magyarországon a legbiztosabb. Hazafiságuknál, tudásuknál fogva egykép igyekeznek tehát arra, hogy ezt az országot minél több elégedett magyar óvja és védje. És ha a nép jobbléte érdekében földbirtokuk egy részét más formájú vagyonná kell is változtatniok, a vagyon és jövedelme az övék marad, azt ismét a nemzet erősítésére használhatják fel más alakban, a nemzetet erősítve és tulajdonukat védve ama tömegek segítségével, melyek a földtulajdonban hálás osztályos társaikká válnak és amelyek boldogulására; egyetlen lehetőség a földhöz jutás, holott ők tudásuk és vagyoni erejük segítségével annak értékálló elhelyezését, jövedelmezőségét házbirtokba, pénzgazdaságba, iparvállalatokba elhelyezve is maguk és az ország javára biztosítani tudják, ahogy erre más országok szemléltető példákat nyújtanak. Az akadályt tehát nem itt, hanem bizonyos bátortalanságban, részben a pénzhiányban kell keresnünk. Erre mutat a miniszterelnök úr ama terve is, mely kisbékét- rendszerrel kívánja a kérdést megoldani. Ez azonban egymagában már nem célravezető megoldás. E sorok írója szakfolyóiratban éppen 30 évvel ezelőtt indítványozta, hogy a nagybirtokosokat törvénnyel kötelezzék szántóföldjük bizonyos hányadának kisbérletek útján való hasznosítására. Ha ez akkor megtörtént volna, ma sok kivándorolt magyarral volna erősebb a nemzet. A kishaszonbérletek rendszere hasznos ott, ahol tisztességes megélhetést nem nyújtó törpebirtokok, közvetlen közelükben alkalmas nagybirtokok vannak, különösen ha ott egyidejűleg önálló és egészséges szövetkezetek alakításáról gondoskodunk, melyek közösen szereznek be egy-egy kisgazdaság erejét meghaladó szükségleteket, közösen végzik az értékesítést, a gazdálkodás módjait, általában a termelés fokozását kényszer nélkül irányítják. Erre Dániában és más haladottabb mezőgazdasági országokban viszonyainkhoz alakítható hasznos példákat találhatunk. Ma azonban ez már nem elegendő. A miniszterelnök úr legutóbb a földreform szót »földbirtokpolitika« kifejezéssel helyettesítette, magyarázatul adván az evolúciót. A fogalomhelyesbbítést elfogadjuk. Elsősorban nem az evolúció miatt, melynek gyors szükségességét a miniszterelnök úr is hangoztatta. Hanem főkép azért, mert nemcsak gazdasági és szociális intézkedésnek, hanem a nemzeti erő kifejlesztése és forrása kérdésének kell tekintenünk ama tényállást, melyet a kisbirtokszaporítás a nemzet számára jelent. Kiterjedt országrészeinken eluralkodott az egyke nemzetpusztító nyavalyája. Ott új vér kell az elmeszesedett nemzeterekbe. Véglegesnek tekinthető, vagy kevéssé csorbított határaink közelében az ősi gyepű intézményét korszerű alakban (de persze nem a szó Szálasi-féle értelmetlenségében) erőteljes magyarság odatelepítésével meg kell oldanunk. És ezek olyan sorsdöntő kérdései hazánk és nemzetünk fennmaradásának, hogy ez előtt minden, tiszteletreméltó más érdeknek háttérbe kell szorulnia. És ha e célra egyes nagybirtokoknak százalékos és egyéb korlátozás nélkül való igénybevételére lenne szükség, cseréljük ki e birtokokat az ország más, kevésbbé veszélyeztetett helyén fekvő nagybirtokokkal. Más országrészeken viszont a mezőgazdasági népesség duzzadt fel annyira, hogy ott annak elegendő földet és munkát semmiféle mesterkedéssel sem adhatunk. E feszülő erejű magyar földművesrétegek számára kell utat nyitnunk munkaerejük kifejlesztésére az áttelepítéssel, amíg duzzadó erejük sorvadásnak nem indul. És ez nemcsak szociális politika, nemzetvédelem is. Erre tehát kell pénzünknek lenni. És hogy elég legyen, meg kell keresnünk az alkalmas módokat, hogy aránylag csekély eszközökkel, bár a magántulajdon lényegének megkímélésével, minél nagyobb és minél gyorsabb eredményt érhessünk el. Nem épít az OTI? Segíteni kell az ügyvédek építkezését Legnagyobb sajnálatunkra szolgál, de a jelen viszonyok között nem tudunk mást jelenteni, mint azt, hogy az OTI minden valószínűség szerint a jövő évben sem építkezik Kecskeméten. Nemrég Kecskeméten járt az OTI két benfentes faktora, akik a kecskemétiek sürgető kérdésére kijelentették, hogy az OTI jelenleg elsősorban a Felvidéken fog építkezni és bármennyire indokoltnak tartják is a kecskeméti építkezést, arra előreláthatólag jövő évben nem fog sor kerülni. Ugyanezen faktorok kijelentették azt is, hogy az OTI-nak feltétlen kötelessége a kecskeméti építkezés, mégpedig fokozott mértékben, de újabb türelmet kérnek, hogy ezekre az építkezésekre rövidesen sor kerüljön. Szeretnénk hinni, hogy az OTI vezetősége nem osztja a fenti véleményt és végre valahára munkához juttatja azt az iparosságot, amely súlyos százezreket áldozott eddig mindne ellenszolgáltatás nélkül a Társadalombiztosító Intézetnek. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy az OTI-nak elsősorban munkásházak építése a legfőbb feladata, csakezután kerülhet sor a székház és bérpalota építésére. Az OTI tervével szemben itt áll az ügyvédi kamara terve. Az ügyvédek Nyugdíjintézete, amint már jelentettük, hajlandó Kecskeméten építkezni és ezt az építkezést azonnal megkezdeni, mihelyt a várostól ingyentelket és téglában stb. megfelelő hozzájárulást kap. A helyzet jelenleg az, hogy az ügyvédek az első barátságos szóra megkezdenék az építkezést. Nem lehet mást tanácsolni tehát, mint ezt, hogy a város siessen segítségére ne csak az OTI-nak, hanem az ügyvédeknek is. Dr. Liszka Béla polgármester az új kórházról: Remélhetőleg a régi helyén és igen hamar megépül az új kórház Átadták rendeltetésének a kórház új, modern konyháját A városi belső kórházban dr. Liszka Béla polgármester tegnap délben ünnepélyes keretek között adta át a használatnak a közkórház modernül berendezett konyháját. A meghívott vendégeket dr. Cserey Pechány Albin igazgató-főorvos fogadta és kalauzolta végig a kórházban. A kórház udvarán még az ősszel megépítették a modern konyha épületét kb. 6500 pengő költséggel. A konyhában a legmodernebb tűzhelyet állították be, mely magasállványú víztartállyal rendelkezik és így a konyha összes melegvíz-szükségletét költségmentesen szállítja. A hatalmas, felülről fűthető tűzhelyen kívül 2 üjst és egy modern, rendkívül ötletesen megszerkesztett mosókészülék áll a konyhában. A konyha belső berendezésetűzhely, két üst.