Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. december (1. évfolyam, 131-153. szám)
1900-12-01 / 131. szám
módra szabad viselkednie a Bank hivatalnokának. Semmi kétségünk, hogy legközelebb megnyugtató válaszát közöljük nagyságodnak, mert ellenkező esetben kénytelenek lennénk ezt az elvből keletkezett ügyet illetékes elbírálás végett tovább vinni. K. A rózsa diadalútja. Irta: Hanusz István. (Folytatás.) 2 Átkelve a „mennyei birodaloméba, a hires khinai tearózsákkal (odoratisima, chinensis, thea) találkozunk, melyek kivált illatuk fölülmuhatatlanságával hódították meg Európát; közülük 1825-ben 4-féle jött Angliába. A mely alfajt Jacquin báró nevezett el khinainak és sok botanikus indicának tart, korán vándorolt Keletindiába és ott csakhamar általános lett. Ez 1789-ben jutott el Európába, sok változata már Ázsiában keletkezett és cserépben díszült nálunk is; kivált pedig a damaskusi rózsával eszközölt keresztezéseiből nagyszerű alapfajok állottak elő, milyen a sok között a fragrans Red. nevű, mely 1810 óta uralkodik. Szintén Khinából honosult meg a Lawrencze vagy liliput rózsa (minima Curt., mely kiválóan cserépben való tenyésztésre alkalmas. A Rosa Banksiae R.rBr., Khinának Japánnal közös rózsája, 1807-ben jött be Európába és kitelel szabadon Francziaország déli részén, meg Angliában, de nálunk védeni kell; sárga változata 1827 óta ismeretes. Khinai eredetűnek tartják azt a banksia rózsatőt is, mely 1818-ban Bonpland közvetítésével jutott a touloni tengerészeti palota parkjába; ennek törzse 85 cm. magas, 28 m. hosszú. Oly dúsan hajt, hogy 4-5 m. hosszú venyigéket nyesnek le róla évenkint, április—május-ban virágzik és van rajta gyakran 50—60 ezer kinyílt rózsa egyszerre. Keletindia is rózsaország. A Rosa indica 1698-ban jött onnan Európába, a bengáliai rózsát Kér hozta Kantonból (tehát nem is Indiából) 1780 ban a kewi angol királyi kertbe; a mindig virágzót (semperflorens) 1789 ben honosították meg. Nevezetes azonban Soyuti arab utazónak a rózsája Keletindiában. E jámbor muzulmán ott egyik rácsban olyan rózsát látott, amelynek sziromlevelein fehér betűkkel ez volt olvasható : „Nincs más Isten, csak Allah és Mhamed annak a prófétája, Abu Bekr nagyon igazságszerető, de Omar rágalmazó.“ Sőt, mint mondja, még a ki nem nem fesétt bimbók is, melyeket megnyitott, mind e föliratot viselték. Ez már igazán felekezeti rózsa volt, a minőt gyaur szem nem láthat. Van Ceylon szigeten rózsafa, mely 1805-ben 20000 nyíló virágot hozott. A Kashmiri hegyek lejtőinek is pompás a rózsája és sok olajt szolgáltat. Azt mondják, önként válik ez ki annak rózsavizéből, mit ott tenger mennyiségben készítenek és kőgödrökben hagynak magától elpárologni. Szó fére mondáshoz, mert az illő olaj csakoly könnyedén röpül el, mint a vízpára. Épen úgy lepárolás útján nyerik ott a rózsaolajat, mint az arrak szeszt, mert gyakorolják az európai ember mesterfogásait a primitív kultúrájú népek is, de nem oly ügyesen és kívül sem tökéletes eszközökkel, mihez képest természetesen nagyobb anyagpazarlással is. A középázsiai Tienshan hegység éjszaki lejtője lábánál, a sziklatorkokban gránitkő ágyon fehérvizü csermelyek csörögnek s partjaikon sárgavirágu csipke rózsák (pimpinellifolia) pompáznak. A mai Belch és Baktra mellett Messar közelében Ali sírjánál látta Vámbéry a „csodatevő“ rózsákat; erről a piros rózsafajról, melyet ott güli surdi-nak neveznek, azt tartja az izlám híveinek mondása, hogy el tenyészik másutt, csak Ali sírján, miért elhonosításával nem is próbálkoznak meg. (Folyt, köv.) KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG 2. oldal 1900. december 1. HÍREK. — Nov. 30. — Vörösmarty emlékezete. A nemzeti lelkesedés lángja melegíti mindnyájunk szivét, hogy századszor tér vissza a Szózat költőjének, a nemzet ujjáébredés legnagyobb dalnokának születésnapja. Irodalmi testületeink mellett, minden társaskör, minden iskola megünnepli Vörösmarty emlékét és hazafias kegyelettel fűz friss koszorút a halhatatlan költő alakja köré. A színtársulat is rendez holnap Vörösmarty ünnepélyt, melynek sorozata a következő: 1. Ünnepi nyitány. Előadja a színházi zenekar. 2. Hazádnak rendületlenül. Költemény Ábrányi Emiltől. Szavalja Almássy Endre. 3. Fohász. Énekli a kecskeméti dalárda Mikó László vezetése mellett. 4. Vörösmarty. Felolvasás. Tartja Kovács Antal tanár. 5. Csongor és Tünde 3-ik felvonása. 6. Szózat. Énekli a Polgári dalkör Szentgáli Gyula vezetése mellett. 7. Szép Ilonka. Vörösmarty költeménye. Szavalja Makó Ayda. (Előképekkel.) — A vásárjegy rendezése. A keresk. miniszter a vásárügyet országosan kívánja rendezni. No végre! A múlt évben jelent meg egy minszteri rendelet, a melyben a hatóságok figyelmébe ajánltatott, hogy ezentúlra szigorítással fogják a vásártartási engedélyt kiadni. Persze. Mikor már Magyarországon minden ökölnyi kis községnek vásárjogot adtak és még pusztákra is engedélyeztek vásárt — ismerünk nem egyet — akkor akarják a vásárjogot szigorítani. Akár csak azt mondanák a licitáczió alatt levő embernek, hogy sohse búsuljon, majd jövőre kíméletesebbek lesznek. A kisiparost úgyis nyomta ezer baj, a sok vásár meg teljesen tönkre tette. Hegedűs miniszter most azt tervezi, hogy ahol csak lehet, a vásárjogot megvonják. Csak azokat, amelyeket a kormány adott. A privilégium útján nyert jogokat el nem vehetik. Hanem azért nálunk is sok újítást akarnak behozni. Evégből holnap nagy tanácskozás lesz a városházánál, amelyre az állami állategészségügyi felügyelő is lejön, továbbá a Kereskedelmi és Iparkamara kiküldöttei és a Gazdasági Egyesület, az Ipartestület megbízottjai is részt vesznek azon. A Pest vármegye gazdasági egyesülete tegnap tartotta rendes őszi közgyűlését, melyben jövő évi működési programmját és költségvetését állapította meg. Az egyesület jövő év elejétől fogyasztási és értékesítési intézményt létesít, gazdaköröket szervez és népies előadásokat rendez. A tenyészállatok kiosztását árengedmény és részletfizetésre eszközli. Szarvasmarha- és lódíjazást nyolc helyen tart. A gyümölcsértékesítést szervezi és szüretelési gépek és eszközök kiállítását is tervbe vette. — A kiállítás végrehajtóbizottsága megkereste az egyesület elnökségét, hogy ezt a kiállítását jövő évben a kecskeméti kiállítással egyidejűleg rendezze. — Színészet. A városi tanács ma foglalkozott Kövesi Albert színigazgató szerződésével. Változatlanul elfogadta a színügyi bizottság javaslatát, amelyet még a múlt héten ismertettünk. A szerződés Kövesivel két évre köttetett, de annak egyik pontja értelmében kiköttetett úgy a városnak, mint a színigazgatónak az a joga, hogy november 30-ig kölcsönösen felmondhatnak, ami annyit tesz körülírva, hogy ha a városnak nem tetszik Kövesi színigazgató eljárása vagy társulata, ezt tudtára adja és akkor jövő színidényre tetszése szerint rendelkezik. Viszont, ha a városi tanács, illetve a színügyi bizottság folytatná az előbbeni évek szerinti magatartást, akkor az igazgató köszöni meg az atyáskodást és tovább megy virágvasárnapkor, de vissza nem kívánkozik. Szerencsésnek mondhatjuk a helyzetet, hogy minden évben nem kell herczehurczáskodni, hanem a színügyi bizottság és Kövesi kölcsönösen megértették egymást, így jövő szintidényben is Kövesi társulata fog előadásokat tartani. Tartozik azonban Kövesi a jövő hó folyamán bemutatni a jövő idényre társulatának névsorát, ami fölött a szinügyi bizottság kritikát gyakorolhat, nemcsak, de pótlásokat követelhet. — Jobban van ez így. Ha a fának hajtásai ellen van kifogásunk, ne döntsük ki a fát, mint az előző években, hanem szépen nyesegessük azt a fát. — Mentőtanfolyam. Az újabb időkben kelettkezett humánus intézmények között alig van fontosabb, mint az önkéntes mentőegyesület működése. „Mindnyájunkat érhet baleset“ — és Budapesten rögtön kéznél vannak a mentők. Jó gondolat volt, hogy a vidéken is rendez a mentőegyesület tanfolyamokat. Három napra tervezett tanfolyam ma vette kezdetét. Dr. Körmöczy Emil budapesti mentőegyesületi orvos tartott szabad előadást a vérzések elállításáról. A főreáliskola tornatermét megtöltötte a hallgató közönség. A főgimnatanárok, tanítónők és tanítók közül sokan voltak jelen. A jogászok közül is sokan érdeklődtek. Ott volt a rendőrség összes személyzete, a rendőrök, a gyárak alkalmazottjai közül igen sokan. Vámos Béla főkapitányt dicséret illeti, hogy mindent megtett, hogy minél nagyob számú hallgatóság legyen. Holnap este 6 órakor a csonttörésekről tart előadást dr. Körmöczy. .— Új zálogház. A színház melletti dísztelen kis épület nem soká marad már meg, a tvaszszal lebontják, hogy a rég tervezett iskolát fölépíthessék a helyén. A zálogház tehát elkerül onnan, nagy örömére a szegény osztálynak, mert régóta zúgolódik az épület ellen. Az még a kisebb baj, hogy olyan szűk és piszkos az a hely, ami a czélnak régen nem felel meg, hanem az volt az alapos kifogás, hogy az elült kis épületben a zálogtárgyak megpenészednek. Az a szegény ember így sokat károsodott, mert ha kisegítette magát valahogyan, zálogtárgyának kiváltásakor látta, hogy nagyon nagy kamatot fizetett, mert sokszor értéktelenné, vált a zálogtárgy. A tanács megbízta a mérnöki hivatalt, készítsen tervet, hogyan lehetne az ezredesi laktanya meglévő épületeit átalakítani és új épület emelésével lehetővé tenni, hogy ott a zálogház, a gazdászati hivatal, a gazdasági udvar és a tűzoltók elhelyezhetők legyenek. — A közkutak. A 68 közkút közül 4—5 mindig hasznavehetetlen állapotban van. Némelyik kút minden két hétben. Például a sétatéri kút, amelynek vize pedig jobb a Kaszap-kút vizénél is. Inasgyerekek vagy szolgálók kavicsot dobnak a csőbe, hogy messzebbről kelljen vizet hozniok. Több ideig kimaradhatnak. Ezen a türhetlen állapoton csak úgy lehet segíteni, ha a kutak szerkezetét hozzáférhetlenné teszik. Olyan köpönyeget kell ráilleszteni mindegyikre, amely megakadályozza, hogy a szivattyúszerkezetet elronthassák. A mérnöki hivatal készített