Kecskeméti Közlöny, 1920. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1920-05-23 / 118. szám
S Kesskemét, 1920. május 23. II. évfolyam, SIS. szám. Vasárnap ^ ^ ^ ^ ^ | ^ •• •mii . J-LJ55B5"1, ■ ■.■■ U HU ELŐFIZETÉSI ÁRA ................ F3 évi*« ............. 120 korona. Negyed évre................................60 korona. Egy hóra .....................20 korona. Felelős szerk. Dr. KISS ENDRE. Egyes számára 1 korona. Megjelentik minden nap. Szerkesztőségi III. ker., Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal : Széchenyi-tér S. A Lélek eljövetele. „És mikor elérkeztek a pünköist napjai, mindnyájan egyakarattal ugyanazon helyen valának ... és heteiének mindnyájan lélekkel.14 (Az apostolok cselekedetei.) A kereszténység ma a Lélek eljövetelének fnnepét ünnepli. Két ezredévvel ezelőtt történt, hogy pünkösd napján, mint a tűzláng, alászállott a Lélek és az uj keresztény község bátortalan tagjait fölerősítette Krisztus világhódításra hivatott eszméinek zászlósaivá. Csoda történt e napon. A félénkek bátrakká, a kicsinyhitüek reménykedőkké és a suttonfélék szorgosakká váltak. Elmentek a világnak mind a négy tája felé és hirdették az igazság halhatatlanságát. A Lélek pedig velük járt vala minden útjukban és beléjük öntötte titkos erőit, melyek a gyűlölködést szeretetre, a fönnhéjázást alázatosságra változtatták. A kereszténység diadalmenetet tartott az egész világon. Értéket és értelmet adott az emberi életnek. Föltámasztotta az aláhanyatló történelmet és uj erőt öntött abba a haldokló világba, mely bűneit már sem elviselni, sem levetni nem tudta. Uj polgárosodási folyamatot indított meg az egyenlő egyéni szabadság és a nemzetiség elvének alapján. Ez a polgárosodási folyamat a harmadik ezredév küszöbén megroppant. A kereszténység nagyszerű alapeszméit kiforgatták eredeti értelmükből. Az államélet teljesen átalakult. A hatalmat mindenki szabadon befolyásolta és uralkodó planéta a népfelség elve lett. Természetesen az egyenlőség azt jelentette, hogy a hatalmat gyakorló népakaratnak mindenki egyformán alá van rendelve. A nemzetiség gyönyörű elve utálatos torzzá vált és egyenlő értelmű lett a népek olyan politikai és gazdasági szervezettségével, mely e népeket gépekké alakítja át és egyes-egyedül csak az anyagi sikert és haladást célozza. A harmadik ezerév küszöbén sorsdöntő feladatok előtt áll a kereszténység. A pünkösdi lélek erejének most nagyot tévedett és vétkezett korunk felemelésével kell megküzdenie. Vissza kell fordítani a szavak értelmét ! Az emberiség haladásának szekerét az anyagiság útjairól a krisztusi jóság célja felé kell fordítani. Legyen szabadság! De ez a tehetséghez mért szabad egyéni érvényesülést jelentse. Legyen egyenlőség! De csak azért, hogy mindenki hozzá tudjon jutni a szabadsághoz. Uralkodjék a nemzetiség gyönyörű elve ! Míg a nemzeti jellem önálló kifejtésére törekszik. Azonban a túlzások kora lejárt. Láttuk, hogy a túlzások ellentmondásokba hajlanak. A szabadság és egyenlőség jelszavaival folytatott lator vörös-zsidó uralom csak rabszolgaságot és egyenlő nyomorgást eredményezett. Hasonlókép vagyunk azzal a vasba-vértbe öltözött nacionalizmussal is, amelynek eszeveszett mámorában a győztes ántánt népek most hazánkat fojtogatják. A vakmerő kísérleteken túlestünk. Az emberi történelem csődbejutását csak úgy tudjuk elkerülni, ha visszatérünk a kereszténység ősi alapjaira és emberek, népek, társadalom megtárják lelküket a Lélek előtt, akinek ma ünnepeljük eljövetelét. . Ez az egyetemes keresztény újjászületés dönget most mindenféle kaput és falat. Az egész világ lázas vergődéssel vajúdik. A forradalom szele végigsüvölt az egész földön, megrázza és porba dönti a rosszul rakott építményeket, de a kereszténység évezredes pillérei büszkén állják a vihart és emelt fővel várják az új hidak építését. Ezek a hidak embertől emberhez, földről az égbe vezetnek majd. Munkára hát építőmesterek ! Itt, e kicsire szabott magyar földön most minden bús borús. Fáradt az ész, ernyedtek az izmok és nincs sem ölés, sem ölelkezés, csak nagy, halotti, közömbös csönd. Pünkösd ünnepén kopogtat-e majd nálunk is a Lélek ? Ktt gyúladt ki az új csillag, mely népeket válthatott volna meg és vezérelhetett volna jobb útra, de a nagyszerű magyar erőket vesszőfuttatásban herdálták el és most tikkadt, epedő lélekkel várunk más, jobb sorsokra. Várjuk a pünkösdi Lelket, aki majd lángra lobbant bennünket és kiemel a közömbösség és nemtörődömség sivárságából. Abban az esetben, ha mi is építő akaratra teszünk szert, belekapcsolódunk abba a nagy világáramlatba, mely a világot megmenti. A magyarság és a kereszténység sorsa szerves kapcsolatban van egymással. A kereszténység új diadala a megegészségesedett magyarság diadalát is jelenti. A küzdelmeket egy akarattal vállaljuk ____________ fel. A borértékesítés kilátásai. A helyzet. Kecskeméten még mindig nagyobb bormennyiség van a termelők kezén, nemcsak a múlt, de az 1918-as évről is. A terméskilátásokat a sajtó sok helyütt, majdnem általánosan kitűnőnek tünteti fel. Akinek érdeke, hogy a bor árát lenyomja, nem számít azzal, hogy májustól novemberig még hány éjszakát ér szabadban a termés, az a reményt biztos váltóként forgatja. Közben a borpiacon a forgalom megáll, az árak esnek. A termelők nagy része kishitű, szükség nélkül piacra dobja készletét s ezáltal még jobban szorítja az árakat, a kereskedelem tartózkodik a vételtől, majd a vásárlás teljesen beszűnik. A jelenség kezdete már látható nálunk is, sőt nálunk bizonyos okokból jobban, mint másutt. Tessék csak megkérdeni akármelyik borkereskedőt, szolgál magyarázattal, amire azonban már előre megmondhatjuk, hogy nem az igazi ok. Az üzlettelenség oka. A szőlővirágzás idején a legbékésebb békében is üzlettelenség szokott beállani. A borok utóerjedésen mennek át, mely alatt a szállítás nem hat előnyösen a borra, a bornagykereskedelem pedig a terméskilátásokat igyekszik az összes borvidékekről beérkezett jelentések alapján megállapítani, hogy esetleges kedvezőnek mutatkozó termés hírével az árakat a termelőnél lenyomhassa, avagy pedig, ha általánosan rossz termés ígérkezik, a birtokában lévő nagy készletek árát és így saját nyereségét emelhesse s az áremelést indokolhassa. A borpiac mai üzlettelensége azonban nemcsak ezen szokásos jelenségen alapszik, hanem sokkal mélyebb okai vannak. Magyarország jelenlegi politikai irányának letörésére nemcsak a szabadkőműves-zsidókommunista-szocialista világszervezet feszíti meg minden erejét, de a területrabló szomszédok is elkövetnek mindent, hogy a hazafias irány fejlődése gátoltassék, mert jól tudják, hogy egy gazdaságilag erős és hazafias kis Magyarország nem sokáig maradhat meg a szűk keretekben. Az eszközben nem válogatnak. Ezért karolják keblükre a csehek a hűtlen gaz hazaáruló Károlyit, ezért ünnepük apostolként a románok a magyarországi zsidóuralom szellemi előkészítőjét, Jászi-Jakabovics Oszkárt, akit, midőn még a Károlyi-kormány tagja volt, zsidó-vigécnek neveztek, mikor velük tárgyalni akart. Ezért őrzik féltve Kun Bélát és gyilkos társait az osztrákok és nem adják a magyar igazságszolgáltatás kezébe. A magyarországi zsidók tele üvöltötték fajrokonaikat a fehér terrorral, pedig ezideig még egy milliomod rész bántódásuk sem esett, ahhoz képest, amit a magyar fajnak, a menekülők, a megkínzottak százezreinek szenvednie kell azért, mert a zsidó forradalmak Magyarország háromnegyed részét szabad prédává tették. Az eltiport magyarság jajkiáltása süket fülekre talál s a bosszúért kiáltó fájdalmat a magyarság már már némán tűri. Az ő hazug üvöltésüket azonban meghallják a fajrokonok mindenütt és szervezkednek. Szolgálnak mindenütt tanácscsal, itteni összekköttetéseik révén ismerik gazdasági viszonyaink minden csínját-binját. Jól tudják a területrabló ellenségek is, hogy egy borkatasztrófa nagy csapás lenne a mai hazafias irányzatra. Az aknamunka Ausztriában vezetett először eredményre. Renner osztrák-zsidó államkancellár, a magyar borra literenkint 14 bor. 40 fillér beviteli illetéket vettetett, ami a behozatalt már magában is megnehezíti. De tovább is mentek: kereskedelmi szerződést kötött Ausztria Olaszországgal, amely az olcsó és a mi borainkkal minőségben nem vetekedhető olasz bor számára Ausztria piacát kedvező feltételek mellett nyitotta meg. A líra áresése pedig nagy bortételek behozatalára nyújthat alkalmat. A faji szolidaritásnál fogva az osztrák zsidó borkereskedelem, mely eddig szükségletét Magyarországból fedezte, az olasz borokra vetette magát, bár híradásaink szerint az osztrák piacon még ez idő szerint érezhető az olasz bor versenye. Viszont igen komoly oldalról arról értesítenek, hogy az olasz bor versenyétől nincs mit tartanunk s az osztrák borvámot a bornagykereskedők érdekében hozták, hogy a meglévő nagy készletektől magas áron és versenytárs nélkül megszabadulhassanak. Viszont a magyar bor árát a borkereskedők sztrájkja által lenyomják. Csehországban is csehül állunk. A gazdasági összeköttetés eddig is barátságtalan volt velük, most pedig 220 cseh korona, kb. 900 magyar korona beviteli vámot szednek május 10- től a magyar bor ht.-jétől. Így nincs kizárva, hogy a csehek politikai okokból szintén az olasz bor behozatalának egyengetik az utat. A többi piacok. Németország a vesztett háború keserveit szenvedi, a bort fényűzési cikknek nyilvánította s a behozatalt inkább gátolja, mint sem elősegíti. A háború alatt a magyar bor piacot szerzett Svájcban, Hollandiában, Dániában és Svédországban. Ide azonban épp úgy, mint Németországba Ausztrián, illetve Csehországon keresztül megy az út. A csehekhez azonban szomorú tapasztalatok alapján mi vagont, mozdonyt csak úgy eresztünk be, ha ugyanannyit előzetesen ők hozzánk áttolnak. Németország sem áll velük barátságosabb lábon és így minden egyes szállítmány átvitele szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A kivitel itthoni akadályai. A fenti nehézségeken felül nem csekély akadályt okoz itthon az a kormány, rendelkezés, amely a kivitelt állami ellenőrzés alá helyezi, hektóliterenként 200 bor. kiviteli vámot szed és kötelezte az exportőrt arra, hogy a bor árát idegen valutában az Osztrák-Magyar bank budapesti fiókjához szolgáltassa be. A kiviteli vám eltörléséről Szilády Károlyné dalestélye hétfőn d. u. 8 lírakor lesz az Új kollégiumban.