Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)
1923-03-22 / 65. szám
Kecskemét, 1923 március 22. Ara 15 korona.___________Csütörtök, V. évfolyam, 65. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: Megyeit érre....................................... 900 korona. Eflyesszém]. 15 korona m. Szabadság-tér I. számjl. e. 3. ajtó. Telefon: 120. nnapra ........ 320 katona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. 9 közigazgatási tüzdltség öltse. Tegnap délután 3 órakor tartotta meg Fáy István főispán elnökletével a közigazgatási bizottság március havi ülését. A közigazgatás február havi állapotáról szóló polgármesteri jelentés tudomásul vétele után Medics Károly bpestvidéki pénzügyigazgató terjesztette be a pénzügy igazgatóság jelentését. A múlt havi adózás Február hónapban befolyt egyenesadóból 13,825,374 kor. 79 fillér, hadmentességi díj 1,250 kor., jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó 7,277,254 kor., bélyeg- és jogilleték 2,575,262 kor. 53 fillér, boritaladó 15,139 kor. 38 fillér, italmérési illeték 47,339 kor. 60 filér, földadó 1.724,970 kor, fényezési adó 2.423,428 kor. 50 korona. Leichner Ödön műszaki tanácsos az államépítészeti hivatal jelentését nyújtotta be, mely szerint február hónapban az állami közutakon kizárólag fentartási munkálatokat végeztek, javarészben házi kezelésben. Vállalat munkát a tiszaughi és kiskőrösi közúton eszközöltek. A múlt havi ülésen elhangzott felszólalásokra vonatkozóan jelenti, hogy az a kaparók tilos legeltetése ellen megtették a szigorú eljárást. Eddkaparót már felelősségre vontak, akikre rábizonyult, hogy az utak mentén a tilalom ellenére legeltettek. A jelentést tudomásul vette a bizottság. Zimey Károly polgármester a jelentéssel kapcsolatban sürgeti, hogy a közutakat megfelelő karfákkal lássák el, mert néhány után máris igen veszélyes a közlekedés. Makkay Jenő ügyészségi elnök távolléte miatt Szabó Jenő jegyző olvassa fel az ügyészség múlt hónapról szóló jelentését. A fogház február havi átlagos napi létszáma 227. Fellebbezés miatt vagy vizsgálati fogságban volt 115. Összes létszám tehát 342. Közveszélyes munkakerülés miatt letartóztattak két egyént. Gazdasági munkára engedik a tanulókat Kehrer Gyula kir. tanfelügyelő jelentésében közli, hogy a múlt év októberi állapot szerint a kisegítő iskolában 9 tanteremben 16 tanerővel 537 tanuló volt. Az elemi iskolákban 91 tanteremben 124 tanítóval 7235 tanuló, 40 tanító a tanulók nagyszáma és a tanterem hiány miatt félnaponként váltakozó tanítást végzett, ami azt bizonyítja, hogy a normális viszonyok közötti népoktatást még mindig nem lehetett keresztül vinni. Ezért a tanfelügyelőség az Ó-kollégium sürgős átadását kéri. Erre vonatkozólag, mint megírtuk, már lejött a kultuszminiszter leirata, amely az épület átengedésére sürgős intézkedést kér. A bizottság az intézkedés mielőbbi megtételére felhívja a városi tanács figyelmét. Tekintettel arra, hogy a tanyai tanulókat a szülők mezőgazdasági munkára is kénytelenek igénybe venni, javasolja a tanfelügyelőség, hogy a tanyai iskolák tanítási idejét osszák be és tegyék lehetővé a tanulóknak a gazdasági munkákat kellő időben elvégezni. A javaslatot a bizottság pártfogolja. 200 bűncselekmény fordult elő Februárban Az államrendőrség kecskeméti kapitányságának jelentését terjesztette be ezután Tormássy István rendőrtanácsos. A jelentés szerint a múlt hónapban 200 büntetőt követtek el. Egy öngyilkosság és két öngyilkossági kísértet történt. A belterületen elkövetett bűneset száma 141, a külterületen előfordulóké 59. Felelősségre vontak 58 férfit és 33 nőt, ezek közül rovott muha volt 34. Az eltulajdonított tárgyak értéke 2 millió 880,412 korona. Testi épség elleni bűntett 14 volt, vagyon elleni cselekmény 180. A bűnesetekből 1 rablás, 111 lopás, 28 lopás vétsége, 10 sikkasztás, 3 sikkasztás vétsége, 4 csalás, 1 vétség, 2 tb.csalás, 5 árdrágítás, 1 hatóság elleni erőszak, 5 becsület elleni cselekmény, 1 tiltott szerencsejáték. Gyökeres változtatás a széktói fürdőrenden Tassy József dr tiszti főorvos jelentése kapcsán, Németh László bizottsági tag a széktói fürdőrend hatékony megváltoztatását javasolja. A fürdőben a nőket és férfiakat semmiféle korlát nem választja el s igy a múltban tapasztaltak azt bizonyítják, hogy az ottani fürdőzés a közerkölcsökbe ütközik. A bizottság elfogadja a javaslatot. A fürdőzés rendjét rövidesen szabályoztatva fogja. Javasolja, hogy naponként felváltva engedjék használni a fürdőt a nők és férfiak számára. A fürdő két részét ugyanis elválasztani nem megfelelő, mert a válaszfal miatt a nap sugarai nem érhetik kellőleg a víz minden részét és annak felmelegedését gátolják. Dákány László h. polgármester az árvaszék múlt havi forgalmáról számol be és beterjeszti az árvapénztár 1921. évi számadási mérlegét, melyeket tudomásul vesz a bizottság. A. anyakönyvvezetői állásra jelentkező öt pályázó közül a bizottság első helyen Pataky Dezső, második helyen Szabó Sándor, harmadik helyen Vágó László hivatalnokokat jelöli és erről felterjesztést tesz a belügyminiszernek. A fekete halál Kecskeméten. A cholera és pestisjárványok. Az öregek emlékezésében még élnek azok az események, melyeket az apák meséltek el a múlt század nagy cholerajárvánnyairól, melyek az Alföldön dúltak. Nyáron gyakran felvetődik a szó, s a ház öregjei nagy járványokról beszélnek, melyek a múlt században évtizedről évtizedre pusztítottak Kecskeméten. A várost borzalmasan, sokszor pusztitotta járvány. A cholera ötször látogatta meg Kecskemétet 1831-ben 910 en, 1855 ben 501-en, 1866-ban 367 en, 1873-ban 476-an haltak el. De mindennél rémületesebb volt a járvány, melyet fekete halálként emlegetnek. A fekete halál vagy pestis a 18.adik században dühöngött és kipusztította a fejlődő város egyharmadát, írott emlékeinkben 1644-ik évről van első ílvom, hogy városunkban a pestis pusztított. 1678 évről van feljegyezve, hogy Kecskeméten a pestisben elhaltak száma 2570 volt. 1682 ben és 1692 ben ismét nyomát látjuk a pusztító nyavalya duborgásának. 1709 ben a Nagy- Alföldön üreskedni kezdett az úgynevezett gugahalál, mely hányás, izzadás és rendkívüli főfájással kezdődött s a dögvészkelevények gyors kifejlődésével rakásra ölte az embereket. Félév alatt 5000 ember pusztult el Kecskeméten. A katholikus parochiát kezelő ferenc rendi atyák kolostorának 8 tagja közül 6 lett a hivatásának áldozata, mint azt írott emlékeink mutatják. A nagy fekete halál, — pestis — mely onnan kapta elnevezését, hogy az abban elpusztult ember teteme azonnal megfeketedett — tulajdonkép csak ezután 1739 és 1740-ben dühöngött. Végleten rémület szállotta meg a várost. Egész éveken át temették a halottakat, naponta 100-nál is többet. Koporsóval nem győzték, zsákba dugva, lepedőben varrva, gyékénybe takarva 10— 20-ával temették közös sírba őket. A borzalom és halálsejtelem honolt a város felett. Nem volt ház, hol halott ne lett volna. Rövid idő alatt a város egy harmada kipusztult. Egyházi feljegyések szerint ekkor Kecskeméten 3,959 róm. kath. és 2,011 református, összesen 5970 ember halt el, a városi levéltári kimutatás szerint pedig 6000 felül is volt az áldozatok száma. A városi tanács mindent elkövetett a ragály meggállására. Tanácsi jegyzőkönyv szerint külön felcsert állított. Érdekes az erre vonatkozó jegyzőkönyv »1739 januárius 29 én ■ Bis. Fő Biró Tik. és Mhály Úr convecábali vén a b s Tanácsot s őkylmek közül comi pascaltak bis Biró György, Bíró István, I Lázár János, Markó Miklós, Hegedűs János, Csizmadia Miháy, Somodi András, Haja- Igos János Urék. Akkor elvégeztetett, hogy Schaidl Márton Városunkba hívott Némeh Borbélynak olyatén szivarúségáért. A mintden valamely Háznál a Városba gyakori halott esik, annak megvizsgálására kimegyen ; a vagyoné pestises ragadó nyavalya rajta vagy sincsen, adatik neki Hónaponként a Város közönséges költségeiből Tizenöt Veres forint.“ A Tanács strázsát állt ott márciusban már minden olyan házhoz, ahol pestises volt, a Budai Sanitátis Consiliumnak levélbeli utasítására elrendeli, hogy azon házakban, ahol az emberek kihaltak, az »Agy lepleik in aliquo Loco Seperato égettesenak meg és a még élő emberek azon házakból ki ne bocsáttassanak, hanem azok ételéről és italáról a kívül állók gondoskodjanak“. Később a dögvész megszűnte végén pedig elrendeli a tanács, hogy azon házak, amelyben a család kihalt „számba vétessenek, lezárhassanak, ablakai lerakassanak, utca kapui beszegeztessenek és úgy hagyassanak“ A Szentháromság szobor keletkezése. A pestis dulásakor nyittatott meg a katolikus részről a Szentháromság temető több mint 3 katasztrális hold területtel és a református részről akkor kezdték meg az Alsó- vagy Ó temetőt, amely mér lezáratott. Megszűnt a döghalál dúlása 1740. szept. 14 én, a szent kereszt magasztaltatása napján. A megszabadulás öröme öntötte el a lelkeket. A katholikus hivők hálaadó istentiszteletet tartottak a város öt főbejáratánál, a csongrádi , halasi-, vásári-, budai- és körösi utcákon kívül öt keresztet átlottak, melyekhez évenként búcsú körmenetet tartottak — később a temetőben épített kápolnát keresték és keresik ma is fel. A színház előtt álló csodaszép barokkfaragású Szentháromság szobor, amely méltó társa a budai koronázó halom előinek; ezen borzalmas idők emlékét hirdeti. Közatlakozásba emelte a város lakossága fogadalmi emlékként 1742-ben a pestis meg- Májusban dől el végleg jogakadémiánk sorsa. Kováts Andor dr. igazgató nyilatkozata. Legújabban az a hír terjedt el, hogy az összes magyarországi jogakadémiák megszűnnek és így a Kecskeméten felállítandó egységes ref. jogakadémia terve is elvednek tekinthető. Munkatársunk felkereste lakásán dr. Kováts Andor jogakadémiai igazgatót, aki több hónapon át súlyos betegen feküdt, most azonban már jobban van és remélhetőleg rövidesen ismét átvehe teljesen az akadémia vezetését. Kováts Andor dr. kérdésünkre a jogakadémia helyzetéről a következőket mondotta: