Kecskeméti Közlöny, 1937. március (19. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-02 / 49. szám
__________________KECSKEMÉTI KÖZLÖM -- ------------------ 1937. március 2. 7 63.677 a fermán adóbevétel. 20.000 pengővel Haladja meg az 1935. évi februári bevételt. — A Közlöny tudósítójától. — 1 Zat a jégverést megelőző februárral szemben Együttesen kezelt közadóban továbbra is, 1935. februárjában 243.010 pengő 23 filis jó az eredmény. Februárban 263.622 pengőért fizettek be. 15 fillér folyt be, a múlt év februárjában be- kamatban 10.742 pengő,alkalmazottak fizetett 214.273 pengő 8 fillérrel szemben, te- kereseti adójában 7070 pengő, inségjárulékház 49.349 pengővel több. De javuló az irányban 2455 pengő folyt be. OOOOOeXXXXXXXXXXXXXXXXiOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOOOOO Az ifjúság mai problémái a református ifjúsági konferencián. AOAHH olcsó szabott árakon vehet minden l_R JLlram. LmmiamniaIaAbLiam I CSODA fie di^Ue£r5ségek Helias narisnyahazban! Tegnap kezdődött a kecskeméti Református Ifjak Egyesülete és a Soli Deo Gloria Diákszövetség kétnapos konferenciája. A konferencia, amelynek megnyitásán kb. 50 vidéki és 100 helybeli ifjú vett részt, az ifjúság mai problémáival foglalkozik protestáns szemszögből. Magas színvonalú előadások, keresetlen szavakban megnyilatkozó hozzászólások festenek színes, nem egyszer megrázó képet a mai ifjúság helyzetéről, gondjairól, gondolatairól. Az ünnepi istentisztelet után, amelyen Fónyad Dezső dr. konventi lelkész prédikált, Dezső Gyula dr., jogakadémiai dékán mondott megnyitó beszédet, majd Vass Vince dr. ref. lelkész tartott gyönyörű előadást „A keresztyénség és hitetlenség örök harca“ címen. A bevezető hozzászóló Végh Sándor dr . a Ref. Ifjak elnöke volt. Délután 4 órára roskadásig megtelt közönséggel az Újkollégium díszterme a Tábiták ünnepélyére. A gazdag műsorból kiemelkedett Muraközi Gyula ref. lelkész és Papp Béla, szerkesztő nagyszerű előadása a sajtóról. Szép énekszámaiért sok tapsot kapott Hajdú Anna énekművésznő. Ma délelőtt Burián László vallástanár áhítatával kezdődött a program. Péter János budapesti lelkész előadásához Révész László joghallgató volt a bevezető hozzászóló. tárnokkal egyetértve az árveréstől részben tartózkodtak, részben csak értéken alul, csekély áron vásároltak. Tapasztó a vád szerint megegyezett a vádlott ékszerészekkel, hogy az általa alacsonyra becsült tárgyakra ne árverezzenek. Az árverésen megmaradt tárgyakat, alapszabály szerint, Tapasztó vette át a ráadott kölcsön és költségek értékében, az ékszereket rögtön tovább adta az ékszerészeknek, aki délutánonként úgynevezett subárverést tartottak, ahol jóval magasabb árakat értek el. Az így kapott hasznon megosztozkodtak. Ezzel a várost és az ismeretlen betevőket megkárosították. Ha a rendes árverésen ugyanis nagyobb összegért kelt el egy ékszer, a különbözetet a betevő, vagy ha az nem jelentkezik, három év múlva a város kapja és ezt az összeget a városnak ipari oktatás céljaira kell fordítania. A vádtanácsi határozat felolvasása után a teremben csak Tapasztó marad. A többiek a folyosón várják, amíg rájuk kerül a sor. Zalán elnök még kihirdeti, hogy Madácsi, Vörös, Haraszti, Zehner, Fischer, özv. Fischerné, Pásztor Eszter, Bank István és Luszka József vádlottak hazamehetnek és holnap reggel 9 órakor jelentkezzenek. Ezután megkezdődött Tapasztó vallomástétele. — Bűnösnek nem érzem magamat —lkezdte a vallomását. Elmondta az elnök kérdésére, hogy 1921- től mint helyettes, 1923 márciusától pedig mint megválasztott ékszerbecsüs-raktárnok működött. Az ékszertárgyak megnézése, lemérése, felbecsülése és a kölcsön kiadása volt a feladata, ő felelt a kölcsön összegéért, a 20 százalékos kamatért, a 10 százalékos fényűzési adóért, az 5 százalékos árverési és a 3,6 százalékos átruházási illetékért. A további vallomása során elmondotta, hogy 17 év alatt soha nem fordult elő panasz ellene a kiadott kölcsönösszegek miatt. Az ékszerekre csak a napi érték 50 százalékát adta kölcsönképpen, mert a 38 százalékos költségekre és az áresésekre figyelemmel kellett lennie. Tapasztó János elmondotta az árverések egész lefolyását. Tagadta, hogy tudott volna arról, hogy az ékszerészek, mint szervezett társaság vettek volna részt az árveréseken. Az árverés után megmaradt ékszereket értékesítenie kellett. Ebben segítségére voltak az ékszerészek, mert mindaddig, míg a kecskemétiek meg nem jelentek az árveréseken. Pestre volt kénytelen vinni a nyakán maradt ékszereket. A subárverések a 48-as körben, a Demján- féle vendéglőben, vagy a Pásztor-féle órásüzletben voltak. Nem találja furcsának — kérdezte Zalán tanácselnök, — hogy az ékszerészek a zálogházi árverésen megvett és kifizetett tárgyakat is elvitték a subárverésre? Nem azért történt ez, mert az árverésen áron alul keltek el az ékszerek? — Nem kérem. A kikiáltási ár mindig a becsérték volt és ha ezen az áron nem kelt el a tárgy, akkor a második kikiáltási ár a tárgyra nyújtott kölcsön összege volt. lapzártakor a tárgyalás tart. Kedvező alkalom gyümölcsösök telepítésére. A kitermelés megkezdődött. Olcsó áron, kedvező fizetési feltételek mellett kapható mindennemű gyümölcsfa, díszfa, díszcserje, gyökeres és sima szőlővessző. Többezer diófa kerül kitermelésre, darabja 40—80 fillér. Nagyobb megrendelésnél még árengedmény. Megrendeléseket felvesz a Faiskola R.-T., Széchenyi-tér 6. sz. 827 Már készül a Széktó a nyárra, sportkörökben pedig várják, megvalósul-e a régi álom : „ ssárasföldi " nézőtér az alsó versenyek közönségének. — A Közlöny tudósítójától. — -----s. A KAC-pályán Széktó felől pend '' motorzakatolóst pofon csillogó víztükör, csendesen gyűrűzik a víz felülete, a strandfürdő férfioldalából kinyúló cső táplálja. A Széktó készül a nyárra. Bemegyünk. Kopasz a strand. Árván szomorkodnak a homokstrandon a tornaszerek, a gyep irigyen sárga, a víz pedig haragosan zöld. De szemre nagyon szép, ha nem lenne olyan hideg, az embernek szinte kedve támadna fürdésre. A férfioldal lejárójánál pedig zúg a villamos szivattyú. Percenként 300 liter vizet emel ki a nagymedencéből és löki ki a Széktó melletti laposra. Éjjel-nappal dolgozik a villanymotor és két hét múlva a most még csendesen rengő víztömeg helyén üresen ásítozó betonteknő lesz. Azután megkezdődik a nagytakarítás. A repedéseket javítják, a betont drótkefékkel lesúrolják, fertőtlenítik és megkezdik a friss víz beszivattyúzását. Jól telelt a Széktó. A fagy nem ártott a betonnak, új repedés nem igen van. Mint minden évben, most is felvetődnek a régi problémák. A tízéves Széktó bizony rászorulna egy kis fiatalításra. Elsősorban a közönség régi kívánságát kellene teljesíteni. A hátsó strandra a tavalyi kavicsos homok helyére tiszta folyami homokot kellene hordani. A merev, akácfákból készült tornaszerek ellen sok panasz hangzott el, ugyanez áll az ugrótorony deszkáira. Hajlékony, rugalmas ugródeszkákra volna szükség. Végezetül pedig a legnagyobb kérdést, az úszóversenyek és vízipólómérkőzések közönségének elhelyezését kellene megoldani. Sajnos a Széktó építésekor nem számoltak azzal, hogy a kecskeméti úszósport annyira feljavul, hogy a közönség érdeklődését felkelti. Az elmúlt nyár megmutatta, hogy milyen jelentős bevételtől esett el a KAC és a Széktó is azzal, hogy a pompásan játszó kecskeméti vízipólózók mérkőzésein nem tudták elhelyezni a közönséget. Anyagi és sportszempontból is feltétlenül meg kell oldani még az idén ezt a kérdést. A Kecskeméti Közlöny már egyszer felvetette ezt az ötletet és most is megismételjük, hogy kevés költséggel lehet alkalmas nézőteret létesíteni. A Széktó vízfelülete túlságosan nagy. A mai versenymedencét fel kellene tölteni, lankásan emelkedő délutáni napozót csinálni és a versenymedencét 10 méterrel beljebb, a mostani mélyvíz elejére lehetne megépíteni. Ezzel semmit sem veszít a Széktó, mert a mélyvíz fele is elég a legnagyobb forgalom esetében is. Ezzel az átépítéssel a közönség kapna egy nagy napozót, mert délutánonként jóformán csak a lépésük előtt lehet napfürdőzni. Úszóversenyek, vizipólómérkőzések alkalmával pedig a nem fürdőruhás közönséget, közel ezer nézőt, lehetne elhelyezni az így nyert szabad területen. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ___ \ tompán pufog a ./ís- ,i | ) \ bőrlabda, a la PIAC «ft BORPIAC. A színes bort keresik, ára emelkedik, a paraszt borok alapára 1 fillér lett ország szerte, az urasági borokért magasabb árat fizetnek. Ágasegyházán Malligand fokonként 1.2—1.4 fillérért kelt el nagyobb mennyiségű bor, Kerekegyházán parasztáruért 1—1.2, urasági tétel 1.2—1.6 fillér. Soltvadkerten 1.6 fillérig is felment a bor ára, Jánoshalmán viszont 1—1.1 fillér a bor Malligandfokonkénti ára.Tolnán 20—30 pengő a bor hektója, Villányban a vörösbort 30—40 pengőért adják. Virágárusok és virágkereskedők figyelmébe ! Madonia-zöld kapható a Faiskola R.-t. irodájában, kgr.-ja 30 fillér. pflgr Tavaszi öltönyök és kabátok megérkeztek! 01c1vaskzfb0U P Divatáruk! KOVÁCS JENŐ Fprfikíilívink p IS*9Q-től CEQ. | A ti I I liflldjjU i\ '^9 j