Kecskeméti Lapok, 1868. október-december (1. évfolyam, 1-13. szám)
Hajagos. Amennyiben a közgyűlés a jelentésből arról győződött meg, hogy földjeinket a tiszaszabályozó társulat legkevésbé sem helyezte oly állapotba, mely kötelessége lett volna, s minthogy egyik lényeges föltétel volt az is, hogy zsilipek állíttassanak, jelentse ki, hogy mindaddig, mig a zsilipek el nem készülnek, s ármentesítendő földterületeink hasznossá nem tétetnek, a fizetéseket városunk csak annyiban teljesítendi, mennyiben a gát netán hasznára van. A határozat ez értelemben hozatott. Olvastatik a honvédelmi minisztérium leirata, melyben a város közönségét az újonczozási törvények kihirdetéséről értesíti, továbbá arról, hogy városunk újonczjutaléka 122 főben lett megállapítva; végül a leiratban az is megemlíttetik, hogy az útlevél nélkül csavargókat, habár lajtántúliak volnának is, a város besoroztathatja. (Fölkiáltások: Kaisert besoroztatjuk.) Olvastatott a helybeli mészárosok folyamodása, melyet a belügyminisztérium véleményezés végett leküldött. A vélemény megadhatása végett próbavágatás határoztatott. Következett nehány megyeközönségi átirat, melyek részint egyszerűen tudomásul vétettek, részint követeink figyelmébe ajánltattak. A leletezésekre vonatkozó rendelet pedig másolatban az illető hivataloknak adatott ki, oly megjegyzéssel, hogy leletezéseiket ne a törvényszék könyveiben, hanem magánjegyzeteikben tartsák nyilván. Továbbá a m. k. pénzügyi felügyelőségnek egy régebben tárgyalt szabály rendelete nyomán, a házadó fölszólamlási bizottság kiegészítése végett két tagot választott: Szeles Ferencz és Juhász Sándort egyhangúlag. Végül Kecskeméti Lajos orvos házának lerombolása iránti javaslat, s a becslevél olvastatott fel, midőn is a becslevél ellen kifogások tétettek, mígnem határozottá lett, hogy a becslevélnek mérnökileg leendő átvizsgálása, s netán kijavítása után a becsát a levonandók leszámításával azonnal fizettessék ki. Ezzel a gyűlés 12 órakor végetért. Fővárosi és vidéki levelezés. Pest, Sept. 26. Üdvözlöm a „Kecskeméti Lapok“-at! és szívből üdvözlöm a távolból is! Ha valahol, úgy bizonyára Kecskeméten rég érzékenyen érezhető és égető szükség volt, hogy kebelében egy, leginkább a helyi, társadalmi, községi, egyleti és intézeti ügyekkel, s a helyi gazdászati és forgalmi viszonyokkal szakavatottan foglalkozó lap keletkezzék. S alig van hely az országban , hol egy tisztán tárgyilagosan és ügyszeretettel szerkesztendő lap a közre több hasznot és üdvöt fogna áraszthatni, mint épen a jóravaló népességének szorgalma és sokoldalú tevékenységével, és szellemi fogékonyságával hazánk nagy városai közt méltán feltűnő, de saját közügyei iránt is, nemesebb irányban, még mindig nem elegendő érdekeltséget tanúsító Kecskeméten. Azért is ismételt üdvözlet a keletkező lapnak; sok szerencsét és kitartást hozzá! Én részemről, mint a közügyeknek egyik szerény napszámosa, minden körülmények közt szívesen csatlakozom a segédkezéshez, s azt, a közelebb újabban megkezdett országgyűlésnek ügymenetéről hű ecsetelésével, egyelőre meg is kezdem. Különben lehetlenségnek is tartom, hogy a saját nemzetének sorsát intéző országgyűlés ügymenete a józaneszű kecskeméti népet ne érdekelje, s annál inkább ne érdekelje, mert ezentúl az országgyűlés életében aligha fog egy-két hét úgy eltelleni, hogy a szőnyegen forgó országos tárgy eldöntése szőlőföldünket is, mint a nemzettest egyik törvényhatósági tagját, többé-kevésbé közvetlenül ne érintse. September 16-án, szünetelés után, a nemzetgyűlés újabban elkezdetvén, azóta máig — nem számítva a naponta tartatni szokott osztályüléseket és értekezleteket — hat országos ülés tartatott. Mindgyárt az első ülésen találkoztunk egy rég sajnosan nélkülözött, kinntételével rég fájlalt nagynevű és jellemű hazánkfiával, a Bács megyéből másodízben is képviselővé elválasztott Vukovich Sebővel. A jelenlevők által, s nagyon természetesen, szives és osztatlan „éljennel“ lett fogadva. Utánna Deák Ferencz indítványa, hogy az úrbéri összes maradványok teljes elintézéséig is, — a népjólléten ólomsúlyként nehezedő szöllődézsma törvényhozásilag azonnal intéztessék el, s még ez évben államközvetítés útján megszűntnek és megváltoznak nyilváníttassák, s egyhangúlag el lett fogadva, s a minisztérium a szöllődézsma iránti törvényjavaslatnak azonnali beadására lett utasítva. Septemb. 19-én ismét Zsedényi Ede szepes megyei képviselő interpellálván az illető minisztériumot, hogy a bevett vallások viszonyai feletti törvényjavaslatot szándékozik-e s mikor benyújtani? Dr. Eötvös József vallási s oktatási miniszter válasz helyett magát az óhajtott törv.javaslatot mutatta be. Az utóbbi országos ülésekben be lett mutatva Lónyai pénzügyminiszter által az 1868-ik évi országos költségvetés, Gorove ipar s kereskedelmi miniszter által a szöllődézsma iránti törv. javaslat, s Horváth Boldizsár igazságügyminiszter által a magokat 1848 előtt az úrbéri tartozások alól szerződésileg megváltott községek méltányos kárpótlása iránti törv. javaslat. S ez utóbbi törv. javaslat, mint magát szinte már korábban megváltott községet, Kecskemétet is, közvetlenül érdekli. Ez országos ülések egyikében, tekintettel a hátra levő rövid országgyűlési időtartamra, Eötvös József és Deák Ferencz indítványára elhatároztatott, hogy a már régebben beadott népoktatási törv. javaslat az osztályok által előzetesen tárgyaltassék, s a szinte országosan rég várt törvénykezés iránti törv. javaslat a főbb elvek kijelölése és újabb megvitatása végett a 15-ös szakbizottsághoz utasíttassék, s ha az e részbeni főbb elvek ki lettek jelölve, és országgyűlésileg megvitatva, a napi falat kenyérként szükséges törvénykezési törv javaslat egészben fogadtassék el. Deák Ferencz és Tisza Kálmán indítványára szinte határozatba ment, hogy tekintettel a már három hónap híján letelendő 1868-ik évre, az ez évi országos költségvetés átalánosságban és részletekben a kiküldött pénzügyi 15-ös bizottság jelentése szerint vita nélkül fogadtassék el, fenntartatván és kimondatván azonban, hogy a pénzügyminiszter által már az e napokban beadandó 1869-iki országos költségvetés mind elvekben, mind részletekben egyenlően megvitatás tárgya fog maradni. S e határozat folytán Sept. 25-ikén a f. évi költségvetés vita nélkül el is lett fogadva. Ezek átalánosságban a hat országos ülés főbb eredményei. De történtek ott egyes életmozzanatok, amelyek minket közvetlenül is érdeklenek, így érdekel a Sept. 19-iki országos ülésben a közlekedési miniszterhez a vasúti szállítások tárgyában tett interpelláló. Tudvalevő dolog, hogy az elárusított gabonakészlet a vasúti indóházaknál, s így Kecskeméten is, hétről hétre elszállítatlanul halmazban hever. S e viszás eljárás, annál inkább, mert újabb feladvány nem is fogadtatik el, a gabona árra és eladásra természetesen káros hatással van. E viszás helyzet lehető orvoslatára a kecskeméti kereskedőség által a két képviselő felkéretvén, az interpellációt Kiss Miklós követtársam már a második országos ülésben megtette, kérdést tevén: várjon a t. közlekedési minisztériumnak a vasúti viszás és felette káros szállítás módjáról van-e tudomása? s annak elhárítására tett-e már kellő intézkedést? Hollán Ernő államtitkár közelebbre az adandó felvilágosítást és lehető akadályelhárítást megígérte. A népoktatási törv javaslat felett a Kecskemét városi összes néptanítók, mint szakférfiak, legjobb meggyőződéseik és tapasztalataik alapján nyomatott emlékiratot állítván össze, annak országgyűlési bemutatására általuk képviselőik kérettek fel. S az emlékirat, rövid méltányló szavak kíséretében, a Sept. 25-iki ülésben általam jön bemutatva. Egyelőre a kérvényi bizottsághoz lett előzetes tárgyalás végett utasítva. A megszavazott ez évi országos költségvetés, mint kir. városi polgárokat, különösen is s kedvezőleg érdekel bennünket. Szinte tudvalevő dolog, hogy a 48 előtti időkben a kir. városok törvénykezési költségeiket jobbadán a felvallásoktól járó dijakból szokták fedezni. E dij fizetések más alakban és mennyiségben most százalék neve alatt az állampénztárba folynak. S igy 1861 óta törvényszékeiket a kir. városok saját erejükből tartják fenn. Pedig ép oly igazságos, hogy miként a megyei törvényszékek fenntartási költségei az állam által fedeztetnek, úgy a rendezésig is e tekintetben a kir. városi törvényhatóságok költségei is kárpótoltassanak. Ez érdekben, épen a Kecskemét városi képviselők kezdeményezése folytán, a többi összes városi képviselők tettek is lépést az országgyűlésen. S az indítvány általuk, Deák Ferencz vezérletével megtétetvén, már korábban javaslattétel végett a pénzügyi bizottsághoz lett utasítva. S e javaslat a kir. városok törvénykezési költségeinek megtérítése tárgyában közelebb be is adatott. Addig is, még az 1869-iki országos költségvetés tárgyalása alkalmával e javaslat is tárgyaltatnék, a pénzügyi bizottság javaslata szerént a kir. városok, de csakis a kir. városok, ez évi törvénykezési költségeik fedezéséül húsz perczent, az általuk bemutatott költségvetésből minden község által saját érdekében egyenlően viselendő rendőri költségek fejében levonatván — 570,000 frt lett elfogadva. S igy Kecskemétnek, mint már a felelős kormány által tényleg a kir. városok közé sorozott törvényhatóságnak, 36,500 írtra önmaga által bejelentett és igazolt törvénykezési költségei, a fönntebbi arányban 29,200 írtig meg fognak már ez évre is térülni. S erősen hisszük, hogy a jog és igazság alapján a kir. városi municipiumok jövendőre e tekintetben teljes kárpótlást reménylhetnek. S nem számítván a kir. várossággal még most is önállólag együtt járó eminens jogok gyakorlatát, ez előny is a kir. városságnak egyik tényleges haszna. De szabadjon még egyet záradékul, a kárpit mögött történtet szellőztetnünk. A folyó évi fogyasztási adónak tárgyalása alkalmával még a nyáron ki lett mondva, hogy a lőre, vagy, miként nálunk szokták nevezni, a csiger, már e folyó évre is adómentes. S tévedésből a pénzügyi szabályok e kedvezményt az 1869-ik év elejével rendelték életbeléptetni. S Kecskeméten már ez értelemben — de több felé — ki is lett hirdetve. Véletlenül az épen honn járt képviselők egyike e viszáságról értesülvén, feladatának ismerte a tévedésről az illető minisztériumot felvilágosítani, s kieszközleni, hogy a viszás eljárás megszüntessék. Már az e mai hivatalos közlönyben a pótrendelet ki van adva, s gondolom a lévének már ez évi adómentessége Kecskeméten is ki lesz hirdetve. Ennyit országgyűlési tudósításaim kezdeményéül. Hetenként, ha horn szívesen veendik, történetim ecsetelésemet szívesen folytatni fogom.* Horváth Döme: Tiszelt Serkesző uraság! Hallottam besírni, hogy vidéki levelezeket sívesen lát.**) ha tetsik, filcsapok én is vidéki levelezsűnek, mert az irgísben lakom. Ismeri-e serkesző uraság azt a kezsmondást, hogy azs is baj, ha van, azs is baj, ha nincs. Ha nem ismeri, elmondom. Volt egy malacsom a tavassal, följelentettem városházsára, hogy a kizslegelűt hasnálhassa, mikor ki akartam kildeni, segénke megtestált. — Kigyütt intigető czédula, fizsessek malacsomírt. Mentem financsokhoz, elmondtam segínkeletít, kérdezstek hova csináltam húsát, azután mutassam meg, milyen nehézs volt; mondtam, mírjenek meg, akkor voltam sázshús font, mióta megettem, vagyok sázshúsonkettő, nagyságos financs urak elkergettek. Alig sabadultam financsoktól, beperelt a város, fizsessek sájbírt. His azs én sám nem vámhivatal, hogy minden disnóért, a mi rajta kevestül megy, fizsessenek! Elmentem városházsára főjegyzső urasághoz, kértem sípon, fordítson engem valahová. Főjegyzső úr kezsgyűlést irt, az segís sobáját végig írta; azsután elküldett precseptor urasághoz, a kinek három hivatala van: precseptor, kocsis és doctor. Gondoltam, ez a nagy ember, majd segít. Mikor hozszsá beléptem, mind a két sémivel mosolygott, azt hitte pézst viszek, az apja is ott ilt mellette, pipázsott; haja, sakála fehér mint a hegedi vonója, hanem a zsír tudós ember, kiolvasta akkora bibliából, mint a sappantábla, hogy nem a magam, hanem a malacsom sajátul kell fizetni, a faírt, a mit segénke meg nem evett; ha nem fizsetek, azt mondták, forduljak más feli. Besóltam polgármester őmíltóságához. Őmíltósága alázsatos panasomat meghallgatta, azsután sóit egy sujtásos urasághoz, ki sobájában azs ástál mellett írt, hogy gyíjen velem sappanfezső urasághoz, azs talán segíthet rajtam. Lappanfezső uraságot sokáig kerestük, míg azs istállóban megtaláltuk, sidta kocsisokat, hogy vakarjanak. Ő sem segíthet, mondá, hanem kírjek meg egy kis uraságot, a sok kis uraságok közűl azst, melyik legfeketébb. Gondoltam azs erdeghezs kild. Kis uraság is elkildett, hogy gyírek fiskális urasághoz, a ki bepirelt. Fiskális uraság barátságos férfi, kiejtése fakaszott azs enyim,l sem segíthet, mondta, meg kell fizetnem a sájbírt, hanem költségit elemeli velem, dipla vagy semmi. Elvitt a csukláshoz, kártyát kírt, ín is kettőt, í is kettőt, gustáltunk sípén, mindig kiabálta: napfény! gondoltam, a sémit bántja, azsért is míg nem látott, oldalzsebembűl olyan schlagert vágtam a seme elé, hogy még azs ástál is jajgatott bele. Hála Isten, csakhogy ennyitől is megsabadultam! — Azs Irgisi csigán vajda. Helyi újdonságok. Nehogy balmagyarázatokra adjunk okot, kijelentjük, hogy azzal egyedül olvasóinknak óhajtunk kedveskedni, midőn lapunk az ígért negyedrét évtől eltérőleg a „Fővárosi Lapok“ kedvelt alakjában jelenik meg. — Sokan szándékozván városunkban a dohánytermesztésre törvény által megszabott földterületeket jövő évre megváltani, előre is már dohánymagok beszerzéséről gondoskodnak. Megjárta az ily, minden politikai pártnézetek hangoztatása nélküli, tisztán a tények elsorolására szorítkozó tudósításokat, országgyűlési követeink bármelyikétől mindenkor nemcsak hogy a legszívesebben veendünk, de választóik iránti figyelemből, tőlök méltán meg is várhatjuk, s mit legutóbbi találkozásunk alkalmával szóval is megmondottunk, ezúttal lapunk hasábjain kijelenthetjük, hogy országgyűlési képviselőinknek a politikai vitatkozásoktól elvont bármely tudósítás vagy nyilatkozatai közzétételére , lapunk mindenkor a legszívesebben nyitva áll. Szerk. **) Jól hallotta, szívesen látjuk. (Szart.