Kecskeméti Lapok, 1877. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)
1877-09-16 / 37. szám
Rendezett játékok 1875/6-ban: Aradi Gerő által adatott 119, műkedvelők által 4, összesen 123. III. A bizottság pénzügyi állása 1876/7. évről. Bevétel: Kiadás: Pénztári maradvány a jövő évre ........ 31 frt. 51 kr. Tartozás az év elején volt . 2,893 „ 20 ,, ,, az év végén maradt 1,933 „ 49 ., Tehát a tartozási állapot csökkent . . . . . . 959 „ 71 „ Áttétetett az 1877/8. évre Tartozás ...... 2,000 „ — „ Követelés.......................... 66 „ 51 „ Segély és elengedett dijak: Völgyi György részére kiadatott városi segély 500 frt. A szinügyi bizottság részéről szinte Völgyi Györgynek méltányossági tekintetből elengedtetett 96 frt. Különféle jótékony czöld műkedvelők és színészeknek elengedtetett 118 frt. Egy színésznek 3 frt., összesen 217 frt. Rendezett játékok 1876/7. évben: Völgyi György által 112, Mezey Péter által 5, Mohamed Ibrahim arab művész által 2, műkedvelők által 8, összesen 127. IV. Visszatekintés általában. A szinügyi bizottság elengedett 1873/4. évben 50 frtot, 1874/5-ben 251 frtot, 1875/6-ban 496 frtot, 1876/7-ben 217 frtot, összesen 1014 frtot. Ez összegben nincsenek számítva a bizottságnak oly nemű kiadásai, melyeket állásuknál fogva, az ügy érdekében magánpénztárakból fedeztek. Rendezett játékok: 1873/4-ben 141, 1874/5-ben 89, 1875/6-ban 123, 1876/7-ben 127, összesen 480 előadás, ebben műkedvelők által 28. Bizottsági tagokat 4 év előtt megválasztottak: Horváth György, Slolósi Zsigmond, Lestár Péter, Katona Zsigmond, Fehér Péter, Szűcs Imre, Madarassi László, Dr. Singer Bernáth, Dékány István, később Dr. Mádi Pál. Ezek közül elhaltak: Horváth György, Fehér Péter, Szűcs Imre, Dr. Singer Bernát, Dr. Mádi Pál. Kilépett: Madarassi László, akiknek üresen maradt helyükre időközben megválasztottak: Dr. Horváth János, Szeless József, Szeless Kálmán, Horváth Béla. A bizottság elnökei voltak: Horváth György, Dr. Horváth János, Madarassy László; alelnökök: Madarassy László, Lestár Péter, pénztárnok mind ez ideig: Katona Zsigmond. A bizottság tisztikara jelenleg: elnök Lestár Péter, pénztárnok Katona Zsigmond, jegyző Dr. Katona Béla. A bizottság a jövő színi idényre pályázatot hirdetvén, hathatós ajánlatok alapján a színházat Némethy György és nejének adta. A Némethypár még a nemzeti színháztól ismert lévén, több nagyobb városban tanúsított működésük, gondos és ügyes szervező képességük folytán a bizottság reményű, hogy választottjaiban helyezett bizalmában csalatkozni nem fog. — Reményű, hogy igazgatók minden lehető áldozatot meghoznak arra nézve, hogy a közönség rég nélkülözött tömeges pártfogását kiérdemeljék; a t. közönség pedig tanúsítani fogja azon részvétet, melyet egy kiváló jó erőkből szervezett társulat méltán és jogosan elvárhat. Kötelességének tartja a színügyi bizottság ez alkalommal midőn már a helybeli takarékpénztárnak is 4 éven át kamat nélkül élvezett 500 frt. tartozását lefizette, szivességéért köszönetét nyilvánosan is kifejezni; végre még hátralevő egyetlen hitelezője, a t. Nőegyletnek is 2000 frt. kölcsönéért, mely kötelezettségét pontosan kiegyenliteni legfőbb feladataként tekinti. A bizottság jelen kimutatásra vonatkozó számadásait igazolásul az 1875/6., 1876/7. évekről megvizsgálás és helybenhagyó tudomás végett a tekintetes közhatóságnak bemutatta. Kecskemét, 1877. aug. 18. A szinügyi bizottság: Lestár Péter, Dr. Katona Béla, elnök, jegyző: Thiers Lajos Adolf, s fénye vette körül, mely nélkül nincs nagy ember — a hazaszeretet. Legnagyobb volt, mint hazafi. Thiers egyéniségében, életében hű kifejezője volt nemzetének, az ő története egy rész franczia történet. Volt bonapartista, orleanista, republikánus. A kormányzási rendszerek felválták egymást, de czélja egy maradt: hazájának szolgálni és ha az idők folyásában változott viszonyok fejlődtek , magas elveihez híven, mindenkor a nép akaratát tartotta iránymutatónak. Ő tette tulajdonképen a polgári rendet az állami élet középpontjává. Thiers maga is a népből származott (atyja lakatosmester volt) és a magas állást, melyet előbb, mint államtitkár, később több ízben, mint miniszter és néhány évvel halála előtt, mint a köztársaság elnöke elfoglalt, fényes tehetségeinek, ernyedetlen szorgalmának köszönhető. Született 1797. ápr. 16-án Marseilleben. 18 éves korában az Aix-i akadémiára ment, hogy ott jogtudománynyal foglalkozzék. Ennek végeztével ugyanott, mint ügyvéd le is telepedett, 1820-ban azonban már Párizsban találjuk, hol Mignet volt iskolatársával együtt irodalommal foglalkozott. Nemsokára egy szabadelvű lap , a „Constitutiones“ fővezetője és a szabadelvűség szószólója lett. Munkatársait tehetségben felülmúlva, méginkább kitűnt azon tisztelet által, melylyel a társaságban általában találkozott. Kortársai alig találnak szavakat, hogy a csodálkozást leírják, melylyel azt a feltűnő kis embert, ki mindenről , művészet-, tudomány-, politikáról oly határozottsággal beszélt, mintha soha egyébbel se foglalkozott volna, mint amit épen előad, a legtekintélyesebb államférfiak és írók köreiben hallgatták. Ezentúl mind magasabb körökbe jutott és Talleyrand egyszer azt az életes megjegyzést tette reá: „Nl n* est pas parvenu, il est arivé.“ Közben megjelent „a forradalom története*, melyről egy német historikus azt mondja, hogy Béranger dalaival összeállítva, e könyv nemcsak a múlt történetnek leírása, hanem egy minden erővel előkészített új forradalomnak programmja. „Jellemzetes vonása e műnek, mondja Ste. Beuver est la francheur de la curiosité. Tout ce qu’ il voit pour la premiere fois, il le découvre, il le raconte avec la vivacité de la découverte, avec une netteté comme matinale, avec une sorte de naiveté dans lequelle il se mêle bien assez de finesse, pour qu’on ne sache plus comment la définir.............“ E művének általános elismerése daczára azonban belátta, hogy még sok marad hátra, mi részéről alapos tanulmányozást igényel és egész buzgalommal , kitartással fogott a munkához. Báró Louisnál egy egész télen át oktatást vett a pénzügytudományból, a budgetet minden részleteiben tanulmányozta és képet alkotott magának abból a pénzügyi igazgatás felett a convent és directorium idejében. Hasonlóképen nagy szorgalmat fejtett ki a hadtomány elsajátításában, élénk részt vett az école d’ artillerie munkálataiban Vincennesben, tanulta a fortificatiót, támadást, védelmet, emlékezetébe véste a trigonometrikus térképeket. Egész életén át sokat tartott rá , hogy katonai tekintély legyen. 1830-ban a „National“-t alapíta, melynek czélja az volt, hogy a dynastiát megdöntse, nem hogy köztársaság lépjen helyébe, hanem az Orleans családra való tekintettel. — A júliusi forradalom megnyitotta a hitvágyó tehetséges embernek a pályát, melyen így csupán szeszélynek tulajdoníthatjuk , hogy Anna, midőn a város széléhez értek, ily szavakkal fordult kísérőjéhez. — Köszönöm Falvasy úr szívességét, a városon keresztül egyedül akarok menni. A fiatalember elkomorult. — Ön nem akarhatja azt, —folytatá Anna, miután észrevette Falvasy levertségét — hogy, mint Grion báró jegyese, házunkig fogadjam el kíséretét, ez kellemetlen pillanatokat szerezhetne nekem. — Ha kegyed pirulni kénytelen, ha Falvasy oldalán megy, — viszonzá a fiatalember , miközben arcza lázasan égett a megaláztatástól — nem fogok terhére lenni. Aztán meghajta magát. Anna hazasietett a legroszabb kedélyhangulattal, Falvasy pedig, mintha földhöz lett volna lánczolva, bámult maga elé. Ki írhatná le azt, mit e pillanatban érezett ? Szive, melynek minden dobbanása Annáé volt, át volt szúrva a legnagyobb fájdalomtól. Keble egy felháborodott tenger, melyet a megaláztatás zúdított fel. Agya egy égő vulkán, melyben a képzelet, a bosszú legmerészebb képeit festő lelke elé. Őrültként kaczagott aztán fel, kezeit görcsösen ökölbe szorítva, de csakhamar lelankadt a kar s arkain keserű mosoly jelent meg és érthetetlenül dadogá: Tépd ki ember szivedet, ha élni akarsz s tégy helyébe érzéketlen csontot üterővel s boldog leszesz, hisz az érzéketlen csont nem fog fájni, ha megaláznak. Lelki bántalom ismeretlen lesz előtted s ha embertársad szive vérzik, jó ízűt fogsz fölötte kaczaghatni !!! . .. Pénztár készlet a múlt évről . . 16 frt. 80 kr. Bérdijakban a színházért . . . 890 „ — „ A szinügyi bizottság páholyáért . 260 „ — „ Zeneestély jövedelméből ... 112 „ 44 „ , Városi segély az igazgató számára 500 „ — „ Vegyesekben....................................115 „ 08 „ Összesen: 1,894 frt. 32 kr. Tőketartozások törlésére . . . 890 frt. — kr. Kamatokra.................................... 223 „ 21 „ Városi segély az igazgatónak . . 500 „ — „ Egy beteg színész segélyezésére . 3 ,, — ,, Beruházásokra.......................... . 14 „ 5A „ Színházi bérdíjban..........................150 ,, — ,, Tűz elleni biztosítás ...... 51 „ 75 ,, Vegyesekre...................... . . 30 „ 31 ,, Összesen: 1,862 frt. 81 kr. A bizottság 4 évi működésének tartamára színházi beruházásra fordittatott: 1873/4. évben átalakítás 5636 frt. 98 kr., 1874/5-ben pótberuházás 58 frt. 57 kr., 1875/6-ban 54 frt. 60 kr., 1876/7-ben 14 frt. 54 kr., összesen 5764 frt. 69 kr. A bizottság tartozásaiból törlesztett: 1873/4. évben 1185 frt. 55 krt, 1874/5. évben 950 frtot, 1875/6-ban 661 frt. 15 krt, 1876/7. évben 959 frt. 71 krt. összesen 3756 frt. 41 krt. Városi segély és a bizottság által elengedett dijak: A város segélyül adott évenként 500 frtot és 10 öl fát, 4 éven át 2000 frtot és 40 öl fát, vonásain, hogy zavarba jött, de csakhamar összeszedte magát. — Ön egy gondolatának adott benne kifejezést s nekem nincs jogom az ön gondolatai fölött nevetni. — A hölgyek mindenre feljogosítva érezhetik magukat, mert ki fog elégtételt kérni tőlük, ha kigúnyolják viszhangra nem talált érzeményeinket, ha bohócz játéknak tekintik a keblünkből fölemelkedő sóhajt? — Ön valóban igen kegyetleneknek hisz bennünket, mintha nekünk nem is volna érzelem szivünkben , mert csupán az, kinek szive rideg és gyöngédség nélküli, gúnyolhat ki érzelmeket. Falvasy arczát e szavakra örömpir futotta át, oly jól estek neki Anna szavai, azt hívén, hogy Anna azokban rokonszenvet fejez ki iránta. Mindnyájunkban meg van azon jóhiszeműség, melynél fogva minden szónak, mely kedveseink ajkairól jő, szeretjük a legkedvezőbb értelmet tulajdonítani, minden szóban vonzalmat látunk kifejezve , pedig gyakran az, mire legtöbb súlyt fektettünk, az is egykedvű, közönyösen kiejtett szó volt, mint a többi. — Ne higyje azt Falvasy úr, — folytatá Anna vontatva — hogy a nők fögyönyöre talán a gúny. Mosolygunk ugyan gyakran érdektelennek, feltűnő dolgoknak, de ha igaz érzelmeket tolmácsolnak előttünk, sokkal érzékenyebbek vagyunk, hogysem gúnyolódni lennénk képesek. — Sokkal érzékenyebbek? — ismétli Falvasy keserű mosolylyal. — Ha gúnyolódni nem is képesek, de nem palástolhatják el a közönyt sem. Pedig ha tudnák, hogy mennyire fáj az, talán sajnálattal a hunikán Francziaország elvesztette egyik legdicsőbb fiát. A valódi nagyság iránti tisztelettel tettünk mi is koporsójára egy hervadó koszorút. Egyenlő nagy volt ő, mint államférfiú, mint tudós, mint szónok, de politikai működését, tudományos munkálatait és szónoklatait mindazon érzés szent fordulnának felénk s egy nyájas mosolylyal megértethetnék velünk, hogy szánnak bennünket, mivel nem viszonozhatják érzelmeinket. — Ne kívánjon Falvasy úr lehetetlent. A nő nem lehet oly figyelemmel azok iránt, kik nem érdeklik , ha érintkezésbe is jönnek a véletlen által. Falvasy szivéből egy sóhaj emelkedett fel. Anna észrevette ezt s midőn annak halvány arczára tekintett, lehetetlen volt meg nem győződnie arról, hogy Falvasy minden érzeményével ő hozzá fűződik. Ki Annát e pillanatban látta, minden esetre észrevehette rajta azon benyomást, melyet Falvasy arczkifejezése gyakorolt rá. Vonásairól eltűnt a hidegség, melylyel a fiatal ember eddigi szavait hallgatá. Először életében állott előtte férfi, kinek külseje, hangjának melegsége hit tükre volt bensejének. Ez meghatott, noha szive nem lángolt is fel soha szerelemtől. De csakhamar mosolyt erőltetett ajkaira, palástolni óhajtván megindulását. E pillanatban átérezé , hogy Falvasy érzelmeit nem viszonozhatja, noha szivében nem is honolt szerelem senki iránt, mert csak a tündökölni és ragyogni vágyás bölcsője volt az, melyet a képzelem mámora ringatott. S tündökölhetett volna-e ő Falvasy oldalánál? E gondolat visszahozta arczára újra a hidegség kifejezését, melyet pillanatnyi felindulása száműzött és midőn Grion báróra gondolt még éreztetni akarta Falvasyval e hidegséget. A nők bármennyire legyenek is érzelemdúsak , szeszélyeik fölött nem képesek uralkodni. Egyik pillanatban nyájasak, mert fáj nekik, hogy hidegséget tanúsítottak; a másik pillanatban egy gondolat támad agyukban s kétszeresen kívánják éreztetni azt, mit előbb fájlaltak, hogy éreztettek.