Kecskeméti Lapok, 1889 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-06 / 1. szám
187.. KECSKEMÉTI LAPOK 3 következményei. A polgári elem mellőzését, kicsinylését csak megemlítve, gondoljunk vissza arra, hogy hány dicsőségre vágyó ifjú, elhagyva szülőföldjét, hazáját, idegen hadúr szolgálatába állott. S midőn a haza feljajdúlt s fiaitól, szülötteitől véradót kívánt: az idegen— talán épen ellenségessé lett hatalomnak tett engedelmességi fogadalom hány harczra edzett honfi karját bénította meg, vagy pedig — borzasztó elgondolni is ! — hánynak adta kezébe a gyilkoló fegyvert testvérei vérei és szülőhazája ellen!! Továbbá, hogy a hajdani tiszturak viselkedéséről mostan ne is legyen emlékezet — mert régiekről szólok! — mivé vált a katonai szellem uralma alatt a „legénység“ is?! Manapság e tekintetben is elmondhatjuk: „nem úgy van már mint volt régen!“ Hazánkban mostan, mióta a continens legalkotmányosabb uralkodója , koronás királyunk , nem csak Haduras első katonája országéinak hanem egyszersmind első polgára is! — manapság, midőn a nemzeti érzület megizmosodott, a jó katonában is nem három , hanem négy főkellék kívántatik meg; s ez a negyedik, s ez a legújabb és legszentebb: a hazafias polgári érzület! Itt e mai fényes ünnepélynek kulcsa! Egy polgári érzületű , Ő felsége által magas rangra emelt katonának hozta el a polgári elem elismerését, nagyrabecsülését, hódoló tiszteletét , meleg szeretetét! Mélyen tisztelt Ezredes úr? Méltóságod többet egy évtizednél töltött városunkban, közöttünk, mint százados jött ide s mint dandárparancsnok távozik körünkből. Katonai pályályának legszebb emlékei itt töltött éveihez szövődtek . Ő felsége, a legfőbb Hadúr itt és innen emelte magas rangra, de nem kevésbé szép és magas azon rang, melyre Méltóságodat hazafias polgári érzületéért a népfönség a polgári társadalom emelte. Mi változhatlan tiszteletünkkel, szeretetünkkel jutalmazzuk , ezzel kisérjük fényes pályályán mindenhova s ezzel őrizzükk meg emlékét városunkban mindenha! S azt kívánjuk: Áldja meg az Isten hosszú élettel, egészséggel, erővelhogy emelkedhessék a legmagasabb katonai rangra s majd akkor is, majd ottan is hoszszú időkön át tehessen nagy szolgálatokat, dicsőségére a koronának és édes Hazánknak egyaránt! A kaszinó elnökének éljenzéssel fogadott beszédjére Wojnárovits ezredes meleg szavakban köszönte meg a neki rendezett ovácziót. Beszédjében felemlítette, hogy már az emberi természetben rejlik, hogy az emberek sorsukkal nincsenek kibékülve, mindig magasabbra, sokszor képzelt szerencse után törekszenek. Az emberi természet e hajlama azonos a világ folytonos fejlődésével. Ha örül is előléptetésének, mégis fájdalmas kebellel gondol az elválásra, mert közöttünk a jóindulatnak, igazi magyar nyílt szívűség és előzékenységnek, soha meg nem zavart jó viszonynak annyi bizonyítékát tapasztalta. Megköszönve a megtiszteltetést Kecskemét város polgáraira és a kaszinó testületre emelt poharát, kívánva, hogy társadalmi missziójának teljesítésében akadályokra sohasem találjon. Ezután Lestár Péter polgármester beszélt, ki rövid, de annál nagyobb hatást keltett fel köszöntőjében hangsúlyozta, hogy mily ellentéteslatt kell szólnia, mert örül, hogy a kitüntetés olyat ért, kit becsült és nagyon szeretett, de fáj neki, hogy el kell veszítenünk azt, kit körünkben oly jól esett látnia. De ha fájdalmában vigasztalást keres, megtalálja azt az ezredes utódjában, ki ennek örökségét, mindnyájunk szeretetét, becsülését és tiszteletét átveszi. Élteti Halasy Pál alezredest, kívánva neki erőt, egészséget és oly gyors előmenetelt , mint elődjének. Pokorny Herman ezredes rövid, talpraesett felköszöntőjében Wojnárovits ezredest, Gáli Ferencz törvényszéki elnök pedig Pokorny ezredest éltette , ki mióta közöttünk van , tiszti karával együtt mindig megmutatta, hogy feladatának tekinti a baráti érzelmek ápolását. Dr. Szelese József a Molináry ezred tisztikarára emelte poharát, azon ezredre, melyet már a nóta is megörökített és a mely városunkkal úgyszólván össze van forrva, velünk mindig a legjobb viszonyban élt, a mi természetes is, hisz katonasága a mi vérünkből való vér. Ezután Dr. Szeless József, a vadásztársulat nevében intézett néhány őszinte búcsúszót a távozó ezredeshez. Ezzel a szép ünnepély véget ért, a társaság egy része azonban folytatta azt egészen a késő éjféli órákig. — A közigazgatási bizottság f. hó 8-án Gr. Szapári István főispán elnöklete alatt ülést tart. — A szent-lőrinczi puszta bérletét a herczegi uradalomtól Hoytsy Pál országgyűlési képviselő nyerte el 57,500 frt évi bérösszegért. — Népesedési mozgalom városunkban az elmúlt 1888. évben. Hogy közegészségügyi állapotaink a múlt évben nagyon kedvezőtlenek voltak , minden kommentár nélkül bizonyítják ezt a következő szomorú statisztikai adatok: a róm. kath. egyházban született 1485, meghalt 1431 és így a szaporulat csak 54, a házasságok száma 270; a református egyházban született 592, meghalt 615 és így az apadás 23, a házasságok száma 166; az evangélikus egyházban született 44, meghalt 38, házasság pedig 11 köttetett; az izraelita hitközségben született 65, meghalt 51, a házasságok száma 11. Haladunk. Városunk kiépítése, utczáinknak tereinknek rendezése, kikövezése lassan bár, de évről évre fokozatossan halad előre, nád fedelű viskóink folytonosan fogynak, azokat a mai kor igényeinek megfelelően berendezett díszes épületek váltják fel, girbe gurba utczáink kiegyenesednek , s a feneketlen sár helyén kövezet domborodik. A mérnöki és építési osztálynak előttünk fekvő kimutatása szerint a múlt évben a város konserválásának nagy munkája ismét egy lépéssel előbbre jutott, a kimutatás szerint a múlt évben 56 új laképület emeltetett és 24 nádas fedelű ház teteje vézetett cserépvagy zsindelyfedél alá, kiköveztetett a Széchenyi- és Plébánia-tér, a Templom- és Plébánia-utcza,továbbá a Mária-utcza egyrésze, a gyalog közlekedés könnyítése végett nem kevesebb mint 4030 méter gyalogjárda készíttetett. — Dr. Kecskeméti Sándor , egyik jeles fiatal orvosunk, múlt hó 29-ikén a szegény zsidó gyermekeket segélyző egyesület javára felolvasást tartotta „férfiak hiúságáról.“ Felolvasó a nőknek szűkebb körű, ártatlan, sőt kedves hiúságát oltalmába veszi a férfiaknak szélesebb körű, az életet inkább lefolyásoló, sőt gyakran romboló és vészthozó hiúságával szemben; ez állítását úgy a saját tapasztalataiból, mint a történelemből vett példákkal igyekezett bizonyítani. A szellemes ötletekben gazdag felolvasást a nagyszámú közönség (különösen a hölgyek) élénk tapsokkal jutalmazta. A felolvasást kedélyes társas vacsora követte, hol az első toastot egy gyönyörű szép menyecske mondotta a felolvasó egészségére. Később a fiatalság tánczra kerekedett, mely a reggelig órákig tartott. Az egyesület jótékony czéljaira ez alkalomból következő adakozások folytak be: özv. Schweiger Füilöpné, Máth testvérek, Goldberger Lipót, Dr. Schwarz László, Hacker Lajos, Schwarz Gusztáv 2—2 frt, Lőwy Soma, J., Augner Fülöp, Brachfeld Sándor, Steinwarz Józsefné, Fleischer Bernátné, Fispán Mór, Szilágyi Zsigmond, özv. Steininger Antalné, Witz Antalné, Metzger Béla, Vitéz Gyula, Feuermann József, Brachfeld Vilmos, Dr. Kecskeméti Sándor, Hacker Adolf, Szilágyi Mór, Ungár Salamon , Fuchs Samu, Szemző Sándor, Behr Dezső, Reiner Károly , Fleischmann Samu, Borsodi S. és Kővári Miksa 1—1 frt. — Klein Mór 60 kr.. — ifj. Steiner Zsigmond, Zilzer Lipót, Dobosi Irma, Reinitz Kálmán , Schnitzer Mártonné, Spitzer Mór, Rosenbaum Antal, Lévai Antal, Pintér Bernát, Scheiber József, Medák I., Gallia Emma , Mór Mór, Nagy Sándor, Klein Sándor, Schiffer Adolf, Kővári Fülöp, Szigeti Adolf, Schwarz Sándor, Pollák Mór, Spieler Ignácz és fia, Grósz Adolf, Zinner Mór, Lustig Lipót, Kohn Gábor, Grósz Lipót, Witz Gusztáv, Braun Pál és Weisz Gyula 50—50 kr. Hirsch Antal és Csillag Sámuelné 40 — 40 kr. Klein Károly és Steiner Márkusné 30—30 krt. Fogadják a nemeslelkű adakozók ez úton is őszinte köszönetünket. — A toronyóra megint szeszélyeskedik, különben ez a modern betegsége nem mai keletű. A hideg, a szél, szóval az időjárás szerint úgy jár, ahogy neki tetszik , egyszer egy fél órával előre megy , máskor meg épen annyira hátrafelé. Igaz , hogy sokkal magasabban jár, mint mi, de azért nem ártana neki egy kis rendreutasítás! — Táncztanítás. Müller Lajos, budapesti táncz és illemtanár, ki városunkban már két ízben tartott táncztanitási cziklust, f. évi április hóén nálunk újból táncz-tanfolyamot nyit. Az országosan ismert kitűnő táncz és illemtanárra már előre is felhívjuk intelligens közönségünk figyelmét. — Halálozás. Hornyik József főreáliskolai tanárt és családját gyász érte. Kisfiuk Pistika f. hó 4-én reggeli 4 órakor 4 napi szenvedés után meghalt. A kis halott temetése, f. hó 5-én d. e. hall órakor ment végbe. Őszinte részvéttel osztozunk a szülők gyászában , vigasztalja meg szomorú sziveket a kérlelhetlen sors végzésében való megnyugvás és a remény, mely megmaradt gyermekeikben oly szépen ígérkezik. Béke lengjen a kis halott hamvai fölött! — Olcsóbb a sör! A javadalmi hivatal vezetője január hó elsején abban a kellemes meglepetésben részesítette a sörfogyasztó közönséget, hogy a pohár sör árát 10 kr-ról 8 krajra szállította le. A sör árának e leszállítására a javadalmi hivatalt azon körülmény indította, hogy a múlt évben a sör árának felemelése határozottan a városi javadalom hátrányára történt, mert a sör megdrágítása folytán annak fogyasztása csaknem a felére apadt le. Itt is bebizonyult tehát, hogy jobb a sűrű garas, mint a ritka forint. — A Zenekedvelők Egyesülete újév napján a kegyesrendiek templomában Führer miséjét szép szabatossággal adta elő. Elismeréssel kell szintén megemlékeznünk a tanulók énekéről, mely a zenével kellemes öszhangban olvadt össze, úgy a két k. r. növendékpap által énekelt betétről gradualera és Szabados Gézáné által offertóriumra előadott Ave Máriáról Weisztól, melyet csinosan énekelt. Üdvözöljük az egyesületet működésének e terén is, hol reméljük szintén több ízben fogunk játékában gyönyörködhetni. — Hymen. Lévai Antal, városunkban előnyösen ismert bútorkereskedő és kárpitos ma esküszik Nagy-Kőrösön örök hűséget Deutch Teréz kisasszonynak. Tartós boldogság és megelégedés legyen osztályrészük! — Jubileum és jótékonyság. Neszveda István, váczi felszentelt püspök úr, ki városunkban az utolsó években a bérmálás szentségének feladása végett két ízben megfordult és leereszkedő, nyájas modorával mindazoknak, kik vele érintkeztek, rokonszenvét és szeretetét érdemelte ki, e napokban tartotta 25 éves kanonoki jubileumát. A méltósága ez alkalomból Váczon az egyházi és világi testületek tisztelgését üdvözletét fogadta, és e nap emlékére a szegény tanítók gyermekei javára létesített tápintézetre már előbb adományozott 7000 frtnyi alapítványát 10,000 írtra egészítette ki. A derék és nemeslelkű főpap jubileuma alkalmából fogadja tőlünk is őszinte szerencsekivánatainkat ! — Nyilvános számadás. A polgári dalkör múlt évi deczember 26-án megtartott tánczestélyén belépti jegyek árából befolyt 126 frt. —felülfizetésekből 5 frt 40 kr., összesen tehát bevétel volt 131 frt 40 kr., a kiadás 118 frt 10 kr., a tiszta jövedelem e szerint 12 frt 90 kr. Felülfizetni szívesek voltak: Mester Gergely 1 frt, Tényi Mária 50 kr., Farkas László 20 kr., Kiss Mihály 20 kr., Veroszta Zsigmond 20 kr., Cseh Andor 20 kr, Tóth Lajos 50 kr., Rapcsányi István 1 frt, Habola Pál 40 kr., Király Rozika 1 frt, Gruber Mátyás 20 kr., a kiknek nagylelkűségéért hálás köszönetet mond a kecskeméti polgári dalkör. — Tisztújító közgyűlés! A helybeli kereskedő ifjak egyesülete m. hó 25-én tartotta az évi rendes közgyűlését a „Nádor“ czímű saját helyiségeiben. A gyűlésen Hacker Lajos elnökölt, az „évi jelentés“ kiemelkedő pontjaként fölemlítjük , hogy az egyesület tagjainak száma az utóbbi időben soha nem tapasztalt számra emelkedett. Továbbá van az egyesületnek 1000 irtot tevő készpénz vagyona, 500 kötetre terjedő legújabb és legjelesebb irodalomi becsértékű könyvtára. Ezek után a tisztviselők és választmány megválasztása titkos szavazás útján történt. Megválasztottak: vezérelnökké Dr. Kovács Pál, administráló elnökké, Hacker Lajos, alelnökké: ifj. Tóth István, titkárrá: Biró István, pénztárnokká: Behr Dezső, ellenőrzé: Strasser Adolf, jegyzővé: Kohn Márton, könyvtárnokká: Csillag Miksa, segéd könyvtárnokká: Rosenstock Zsigmond, háznaggyá: Galandauer Adolf. Választmányitagokká: Miltényi Aurél, Metzger Béla, László Zoltán, Behr Sándor, Vajda Ferencz, Fuchs László, Spakovsky Lajos, Kovács Ferencz, Nagy Mihály, Kecskeméti Miksa; póttagokká: Papp Kálmán, Steiner Zsigmond, Lichtner Márton, Hacker Sándor. Mire ügyeljünk értékpapírjainknál. Az értékpapírok tulajdonosainak sok mindenre kell ügyelniük, s ezt az illeték saját érdekükben meg is cselekszik. Mégis tapasztaljuk, hogy gyakran a legtájékozottabb értékpapírtulajdonos is figyelmen kívül hagy egy igen fontos körülményt, t. i. az értékpapírok tőkeesedékének szoros ellenőrzését. Pedig ez annál kívánatosabb, mivel annak elnézése érzékeny kamat- és tőkeveszteséget von maga után. Ismeretes, hogy a kamatozó értékpapíroknál kétféle esedéket különböztetünk meg és pedig: szelvényesedéket és tőkeesedéket. A tőkeesedék rendszerint csak a sorsolás alá eső értékpapíroknál jelentkezik és mintegy helyettesítője a más alakban nyilvánuló tőkefelmondásnak. A tőkeesedék azon időpont, melynek elteltelte után a kisorsolt értékpapír többé nem kamatozik. A kisorsolt értékpapírok beváltását illetőleg nemcsak hazánkban, hanem külföldön is azon eljárás honosíttatott meg, hogy a kisorsolt értékpapírral bemutatandók mindazon szelvények is, melyek később válnak esedékesekké, mint a kisorsolás folytán — maga az értékpapír tőkéje; — mivel ellenkező esetben a hiányzó szelvények, hivatkozással a kamatozás megszűntére, magából a beváltási tőkéből vonatnak le. Önként értetődik, hogy ily eljárás mellett súlyos veszteséget szenvednek azon értékpapírtulajdonosok, kik értékpapírjuknak törlesztésre történt kisorsolásáról tudomást nem vettek, vagy arról maguknak meggyőződést nem szereztek és a kezeik közt levő értékpapírjuknak folytatólagos szelvényeit jóhiszeműleg beváltották. Ez esetben tehát az értékpapírtulajdonosnak nemcsak a tőkéje lesz megcsorbítva, de kamatvesztesége is érzékeny. Hogy ezen veszteség nagyságáról tiszta képet nyerjünk, a következő példát hozzuk fel: Egy 160 frt névértékű 5%-kal kamatozó értékpapír, mely 10 évre szóló szelvényivvel tehát 20 drb. félévenként esedékes szelvénynyel van ellátva , akik szelvényesedék idejében tőketörlesztésre kisorsoltatik , az értékpapír tehát az 5-ik szelvényesedéktől megszűnt kamatozni. Az értékpapírtulajdonos elnézvén értékpapírjának törlesztésre történt kisorsolását jóhiszeműleg beváltja a folytatólagos 5-ik szelvényt és így tovább egészen a 20-ik szelvényt is. Mivel a szelvényeknek elfogytával illetékes helyen új szelvényivnek kiadatását fogja szorgalmazni, csak akkor nyer tudomást arról, hogy értékpapírjához nemcsak hogy új szelvényivet nem kap, de hogy ellenkezőleg ő tartozik megtéríteni azon öszszeget, melyet az 5-ik és ezt követő egész 20-ik szelvény beváltása folytán élvezett. Az illető értékpapírtulajdonos ez esetben a beváltásról a következő számlát nyeri: 100 frt névértékpapír beváltási összege teljes névértékben . 100 frt le az illetéktelenül beváltott 16 darab (5-iktől 20-ik szelvényig) szelvényértéke a 2 frt 50 kr. 40 frt kijár az értékpapírtulajdonosnak 60 frt Hogy ezen veszteségek óriási összegekre rúgnak, nem szükséges külön indokolnunk. Elég ha felemlítjük, hogy a járadékok és részvények kivételével a kamatozó értékpapírok nagyobbára sorsolás alá esők, és hogy az időközönként megjelenő sorsolási közlönyökben és hirdetményekben nagy mérvben növekszik azon értékpapírok száma, melyek kisorsoltattak, de a tulajdonosok által beváltásra mindeddig bemutatva nem lettek. A napi sajtó is újabban behatóan tárgyalta a kisorsolt értékpapíroknál felmerülő veszteségek kérdését annélkül, hogy az azok kikerülésére célra leghelyesebb eljárás iránt megállapodás jöhetett volna létre, legtöbb esetben utalás történt az e czélra külön közhírré tett hivatalos hirdetményekre és a magánvállalatokban megjelenő sorsolási hírlapokra és értesítésekre, melyek szoros figyelemmel kísérését ajánlották az illető értékpapírok tulajdonosainak. Igaz, hogy hazánkban e czélra szaklapok jelennek meg, mindamellett a külföldön jelesen Németországban a sorsolás alá eső értékpapíroknál felmerülő veszteségek csökkentésére egyes intézetek követésreméltó intézkedéseket léptettek életbe , így egyebek közt a legfontosabbat említve azt, hogy azon értékpapírtulajdonosok, kik kisorsolt értékpapírjuknak szelvényeit jóhiszeműleg beváltották azok értékét ugyan megtéríteni tartoznak , de viszont méltányosságból az illető intézetek csekélyebb, rendszerint 20 százalékot javukra számításba hoznak és ezáltal az értékpapírtulajdonos veszteséget lehetőleg mérsékelik. Ezen eljárás a méltányosságon kívül eddig ugyan még nagyon vitatott de mégis, fenálló jogi alappal is bír, mert tagadhatatlan , hogy az értékpapír kibocsájtója a kisorsolt értékpapírok beváltására előirányzott tőkéjét a beváltás eszközléséig használhatja, illetve gyümölcsöztetheti. Az előrebocsájtottakban kimutattuk, hogy az értékpapírok kezelése nem áll csupán a szelvényeknek levágásából és beváltásából , de hogy ezenkívül a tőkeesedék is figyelembe veendő. De ha csak magát a szelvény beváltását vesszük szemügyre, el nem hallgathatjuk azon nehézségeket, melyek e tekintetben különösen a vidéken tartózkodó értékpapírtulajdonos által leküzdendők. A beváltási helyeknek keresése, a szelvényeknek elküldésével járó költségek, az esetleg fizetendő beváltási jutalékok, mind olyan körülmények, melyek időt, munkát és pénzt vesznek igénybe. Menynyivel előnyösebb azon értékpapírtulajdonosok helyzete, kik értékpapírjaikat egy megbízható intézetnél őriztetik, és az értékpapírok kezelésével összekötött teendőket azokra átruházzák. Csakhogy ez esetben a megbízhatóság a fő kérdés, és azon körülmény is, váljon az őrzési és kezelési díjak arányban vannak-e a teljesített szolgálatokkal. Ezen körülménynek figyelembe vétele mellett — az értékpapírok letéti őrzésére — a sorsolások nyilvántartására — a szelvények beváltására — igen alkalmasnak kínálkozik a m. kir. postatakarékpénztár, mely sajátságos szervezésénél fogva azon helyzetben van, hogy nemcsak az értékpapírok vásárlását eszközli díjmentesen a napi árfolyamon, de még ezen felül a vásárló kívánságára a vett értékpapírt letétbe veszi a sorsolásokat nyilvántartja, azokért szavatol, az esedékes szelvényeket levágja és beváltja, az illetőt mindezekről esetrőlesetre értesíti, és mindezen teendőkért semmiféle dijat nem hoz számításba tehát az egész kezelést teljesen ingyen teljesiti. Midőn a m. kir. postatakarékpénztárnak e czélra kiválóan kínálkozó szerepét felem-