Kecskeméti Lapok, 1898. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-02 / 1. szám
_ _________KEKEMÉTI LAPOK kiváltságos helyzetet is, melyet mint város már előbb közjogilag elfoglalhatott. Kecskemét, a mely a város levéltárában őrzött hetedfélszáz éves pecsétnyomóján „Civitás“ jelzőt visel s I. Leopold királynak 1676. évi augusztus 5 én kelt oklevele szerint Magyarország hajdani szent királyaitól nyert vásártartási joggal birt, mint földesurakkal szoros értelemben vett jobbágyi viszonyban soha nem álló s zálogba adatása idején is csak adófizetésre kötelezett kiváltságos régi város, a szabadföld és önkormányzat jótéteményeit fejlődésében eleitől fogva megérezte. Ősi határait, — melybe a tatárjárás alatt elpusztult hat szomszédközség határát olvaszta be, — a Jász-Kun kerületek megváltakozása után az előbb csak haszonbérben birt nemesi birtokok jórészének megörökitésével gazdagította s történetének legkiválóbb mozzanatait a múlt században és a folyó század három negyedében a megörökített puszták megszerzésére és a földesúri jogok megváltására irányult küzdelmek képezték. A nagyösszegű kölcsönpénzen így szerzett birtokok a szerzési árra történt csekély ráfizetéssel a lakosságnak örök tulajdonul, hosszú ideig tartó megváltásra kiosztattak, de az erdő, rét, nádas, Tiszameder, malom, korcsma és halászat a város ingyenes tulajdona lett. így támadt ama városi vagyon, melynek helyes kihasználása a szerzésből származott terhek letörlesztése után a közelebbi időkben a város számos közintézményének létesítését tette lehetővé s ez intézmények között az újonnan épített városháza úgy jelentőségénél, mint a reá fordított áldozat tok nagyságánál fogva is kiváló helyet foglal el. Az 1746-ban felépített és 1806-ban kibővített egyemeletes régi városháza-épület az 1893-ik évben bontatott le, hogy helyét Pártos Gyula és Lechner Ödön budapesti műépítészek pályadíjat nyert tervei, illetőleg ezek alapján átdolgozott végleges tervei szerint ezen új városháza-épület foglalja el. Az építési költségek a m. kir. belügy- miniszter úr 1898. évi 1792. sz. rendeletével 461,811 főt 46 krban irányoztattak elő, mely összegbe azonban a fűtési és teremberendezési költségeken kívül a belső fel-szerelés egyéb költségei beszámítva nem voltak. Művezetők a pályanyertes tervezők lettek s itteni állandó helyettesük Zaboreczky Ferencz okleveles építész volt. A fűtési és egyéb berendezési munkálatok nélkül 410,737 frt 73 kr. költséggel kiirt versenytárgyaláson 1893. évi márczius hónap 16-ik napján az építés vállal-kozói „Lichtner Dávid és fia” helybeli czég és társai Jiraszek Nándor és Krausz Lipót budapesti lakos építész-vállalkozók lettek 386,093 frt 47 kr. vállalati átalányösszeg mellett. Az építés ellenőre Kerekes Ferencz törvényhatósági mérnök, ez időszerinti fő- mérnök volt. Az épület alapköve letétetett és az építkezés tényleg megkezdetett 1893. évi május hónap 2-ik napján s miután még azon év őszéig a főhomlokzat középső részének kivételével az egész épület tető alá vétetett, a bokréta-ünnepély az 1893-ik évi november hónap 11-ik napján megtartatott s ez alkalommal a főlépcsőház alapfalában a középső oszlopnál bemenet jobbfelől kihagyott üregbe a 16621/1893. sz. alatt kiállított emlékokmány falaztatott be. Az épületet tényleg az 1895-ik év nyarának végén foglalták el, mig a környék és a nagyterem berendezése még további munkálatokat igényelt. Ez idő alatt: I. Az építési költségek a következők voltak: 1. A fővállalat javára a több és kevesebb munkák beszámítása mellett megállapittatott, illetve kifizettetett ........................415,713 frt 71 kr. , mely az árlejtéskor kiirt s 410,737 frt 73 kr. költs s ségvetési ^szeget 4975 frt 98 km haladja felül; 2. Pályatervre kiadatott 3,500 , — „ 3. Azok bir. tára . . 900 „ — B 1 4. Müvezeté ^ügyelet és felülvizsgára . . . 17,629 „ 19 , 5. Gőzfűtési üzülék és berendezés ’ . . . 34,412 „ 67 „ Összes épitési költség . 516,389 , 77 „ II. A beredezési költségek, butorzata, rendőrségi berendezés, telephonra, villamos csengre, lámpákra, hirdetési bilákra, villamos világítási közgyűlési terem herendjére stb. a mellékelt kimiítás szerint 47,606 frt 10 kr. tettek ki. III. Az épezéssel járó egyéb kiadási, úgymint: az építkezési kölcsön beszerzésével jár bélyeg- és illeték-költsége, árfolyamveszteség, kisantitási költségek, városház előtti park, s különféle kissb kiadások 51,998 , 57 „ igényeltek, ekként az összes építésiberendezési költségek s az építkezéssel járó egyéb piac.Sok . . 615,994 frt 44 kr. tesznek. Midőn eze fentebbiekben a városi székház építésé, beszámoló jelentésünket megtenni szerekénk van, köszönetünket fejezzük ki a nagy áldozatkészségért, melylyel a bizitsági közgyűlés a városi hivataloknak •'s'*;yslg-aggstás érdekeit kielégítő elhelyezés és a város fejlődésének előmozdítása érekében eme nagyszabású építkezést lehetne tenni méltóztatott. Jóllehet az épitkezésre fordított költség igen jelen kény, meg vagyunk győződve, hogy az épitkezés által elért eredmény azzal arányban áll s az új városháza épületre, mint aladásunk komoly jelére önérzettel mutathatunk. Tekintve át a nemes rendeltetést, melynek czéljátl, a városi közönség ezen épületét emelte,,ama fölemelő pillanatban, midőn a közgyési nagy termet a város törvényhatósági bizottsága s századokra szóló munkájazámára felavatja, e nagy vívmány keresi,átvitele és szerencsés befejezése felett (érzett örömünk, hálánk és szívből jövő óhajaink kifejezéseként legyen szabad idéznünk ama sorokat, melyeket az épület alapjaira falazott emlékokmányba iktattunk. „Legyen e az épület azon lángoló hazaszeretet tvábbi megnyilatkozásának színhelye, mely úgy a mi sziveinkben, mint őseink keblében is kiolthatatlan lánggal lobogott; legye ez az épület a város lakosai javára vehető bölcs gondoskodásnak, szorgalmas munkának, éber figyelemnek temploma; hangozzék benne mindenütt a művelődésnek, korszerű haladásnak s a közügy emelésének jelszava; legyen ez az épület minden főben az igazságnak, részrehajlatlan jogszolgáltatásnak, emberbaráti érzelmeknek, szetetnek, szegények és ügyefogyottak gyárolításának otthona s találjon benne támogatást: vallás, iskola, művészet, kereskedelem, ipar és földmivelés. Áldás legyen elődeink emlékén, kik szorgalmukkallehetővé tették, hogy a város haladására közremunkáljunk s Isten áldása legyen utódainkon, kik műveinket folytatni fogjál.« Kada Elek polgármester állott föl ezután s fényes szónoki tehetségének egész ragyogásával, az enthuzisgmusig föllelkesített közönség zajos éljenzése és tapsaitól többször megszakított, költői fordulatok, a haza és szülőföld szeretőjétől ihletett, következő beszéddel ragadta magával a közönséget: Tekintetes Közgyűlés! E falak, melyek között városunk nagy ünnepét üljük, teljesen újak. A munka nagy alkotásai, az ipar és művészetnek körülöttünk levő összes remekei mind újak, e teremben csak egy van régi, mely a múltat idézheti fel gondolatunkban, az az égbolt, mely ide bocsátott sugaraival, szelíd fényt áraszt ránk és e teremnek történeti nagy korszakainkat feltüntető képeire. Magasztos munkát végzünk s az áhitat, mely bennünk — Kecskemét polgáraiban a mai felemelő munka által keletkezik, azt a gondolatot kell, hogy ébressze bennünk, váljon ez épület művészi alkotásaiban, vagy az ünnepi fénynek csillogásában keressük-e ama néma jeleket, amelyek úgy a hangulat keltésére, mint a nagy jövő képeinek a hangulat által való kiszínezésére alkalmasak, vagy pedig ez ünnepélyes órában afelé az égbolt felé irányítsuk-e tekintetünket, amelyen nincs írás, nincsen jel, de amely egyszerű fenségében hirdeti, hogy látta a nagy múltakat, nemzeti dicsőségeinket és mérhetlen szenvedéseinket; tanúja a jelennek és ő fog adni világosságot a jövő nemzedéknek. Mi, Kecskemétnek polgárai, akik ma itt egybegyűltünk és kiváló kedves vendégeket fogadunk körünkbe azért, hogy önkormányzatunk új templomát ünnepélyesen felavassuk, érezzük a polgári kötelességgel járó ama nagy felelősséget, amely reánk háramlik akkor, mikor a polgári tevékenységnek e szent csarnokában fel kell halmoznunk az ész, a jellem, a hazafiság és a városunk iránti szeretetnek alkotásait; amaz apáinktól maradt, a fejlesztés kötelezettségével ránk hagyott erényeket, amelyek Kecskemét jövő nemzedékének, s ezzel a törzsökös magyarság egyik alkotó elemének erejét, haladását és boldogságát vannak hivatva előmozdítani. Nekünk, a Kecskemét város közügyeit vezető polgárságnak, kik egy szent czél munkásaiként gyűlünk itt össze, hogy a nemzeti géniuszhoz küldött benső fohászszál fogjunk hozzá a munka tovább folytatásához: nem e terem fényéből, hanem a fejünk felett örök tanúként álló változatlan égbolt által látott nagy történeti igazságokból kell merítenünk azt az erőt, amely bennünket a követendő polgári kötelességekre figyelmeztet. Az a dísz tehát, mely e falakra van halmozva, nem nekünk szól. Ez a disz nem a mi hivalkodásunk, ez az új alkotás csak a mi üzenetünk a jövőnek. Ezzel akarjuk folyton és folyton előre szenni az utánunk következő nemzedéknek azt, hogy majd akkor, mikor a nagy idők emésztő erejt összevegyítette a mi alakjainkat a szül város porával; akkor, mikor majd a rólunk való emlékezés is csak olyan lesz, mint a fa alatt pihenő vándor gondolata, akinek a lombnyújtotta élvezet alig juttatja eszébe az erő forrását képező föld porát, majd akkor ennek az épületnek látása juttassa a késő nemzedéknek eszébe azt, hogy a XIX-ik század végén élő kecskemétiek arra törekedtek és azt akarták, hogy e város az idők végezetéig legyen minden izében, külsőségeiben és érzelmeiben egyaránt magyar és fiai soha semmi körülmények között ne riadjanak vissza azoktól az áldozatoktól, amelyek szülővárosunk haladását mozdítják elő. Ma tehát, mikor új székházunkat közgyűlésünkkel a munka templomává felavatjuk, a mi gondolatainknak nem lehet e terem szűk korlátai között pihenni, nem szabad csupán a művészi alkotásokban gyönyörködni, hanem gondolatainknak kell szállni a messze múltba, s mert nekünk tisztelt bizottsági tag urak, ez épülettélegyütt a munka összehordott gyümölcset is át kell adnunk a következő nemzedéknek, a távoli nagy idők útjain haladva kel eljutnunk a jelenig, hogy az egyes nagy korszakokat jelző emlékekből olvassuk le ! 6. Aszphaltúvákra . 8,060 „ 02 „ 7. Villámhát^ra . , 605 , „ 3 8. Főbejárat Le.ára . 2,994 ’ — ” 9. Ólomüvege. . . 2,846 „ 06 „ 10. Házi csatá 1 gra . 1,145 , 86 „ 11. Kályhák Látására 800 , — „ s 12. Kútfúrási 1 . . . 500 „ — „ 13. Közgyűlés/terem festésére . . . . 4,480 „ — „ 14. Képeire. 15,000 „ — „ 15. Különféléi. . . 7,803 , 26 „ 1. sz.