Kecskeméti Napló, 1915. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1915-02-02 / 26. szám
IV. évf 26. sz. zsíra 4 fill. Jjedd Kecskemét, ISIS. február* 2. Előfizetési árak: <— . i-j-l • ■! Megjelenik minden nap délután Melyben házhoz küldve: Vidékre postán küldve: Független polifinai napilap — vasár- és ünnepnap kivételével. —Egés2 évre ZH. 12__ Egés2 évre . . Jl. 16__ c26rR6S2fCsc@ 6 SRldQOmiVdfdl hat évre ...» 6.— Fél évre ...» 8— /Irány János utca 6. sz. — Telefonszám: 274. Negyed évre ■ . i._ Negyed évre . .4 Felelős Szerkesztő I DlÖSZEG Jf[J JÓZSEF " , ~~ Egy szám 4 fill. Egy szám 4 fill. u a „/(EnS/fEcMETI/f/JPLu lapkiado tarsasag. Tftzérségi Bank sikere Budapest, február 1. (Hivatalos) A Dunajec és a Nida mentén tegnap a tüzérség mind a két oldalon élénk tevékenységet fejtett ki. Tüzérségünknek, amely az utóbbi időben már több ízben jó eredménnyel tüzelt, tegnap is sikere volt. Az ellenség néhány lövészárkot leghevesebb tüzelésünk közben kiürített. Oroszlengyelországban az arcvonal többi részén is időnként ágyuharc folyt. A Kárpátokban a nap nyugottabban telt el. Az erdős hegységben néhány, közvetlenül a szoros magaslatoktól északra fekvő állásért még folyik a harc. Höfer, altábornagy • a vezérkar főnökének helyettese Harcok Arras körül Berir, február Nyugati hadszíntér: Flandriában tegnap csak tüzérségi harcok folytak. Cuinchy-nél a labassée bethunsi úttól délre, valamint Carencynél (Arrastól északnyugatra) a franciáktól egyes lövészárkokat elfoglaltunk. Keleti hadszíntér: A kelet-poroszországi határon nincs semmi újság. Lengyelországban Borzymownál, Lowictól keletre az oroszoknak egy ellenünk intézett támadását visszavertük. Az olaszok Málta megszállását követelik A Kambana jelenti Rómából: Olaszországban lényegesen lanyhul a háborús hangulat. Ellenben mindinkább és mint többen azt követelik, hogy Olaszország szállja meg Málta szigetét, melynek lakossága olasz. Ez igen fontos Olaszország számára. Málta a Szicíliából Tripoliszba vezető utat uralja. A déli harctér A bolgár kormány tiltakozik a szerb határincidensek miatt Szófia, február 1. A Bolgár Távirati Ügynökség a következőket jelenti : Az a tömeges incidens, mely a szerb-bolgár határon játszódik le és amelyek közben szerb katonák szerencsétlen macedóniai menekülőkre lövöldöznek, akik bolgár földön keresnek menedéket, a közvéleményben nagy izgalmat keltenek, melynek még komoly következményei lehetnek. A legutolsó incidensek egyikénél egy csoport menekülőt, köztük egy Roban városból való asszonyt a szerb katonák, akik vakmerő módon átlépték a határt, bolgár földön elfogták és két embert, akik a menekülőket kisérték és védelmezték, agyonlőttekk. A bolgár kormány a szerb követségnek erélyes hangú tiltakozó iratot küldött. Az elfogott menekültek kiszolgáltatását követeli, mert ezeket minden nemzetközi jog ellenére bolgár területen fogják el, követelik továbbá a bűnösök példás megbüntetését. Egyre komolyodnak az idők. A most folyó világháborúsok meglepetést hozott A lehetetlenségek lehetőségekké lettek. Amint már ismeretes, a német tengeralattjáró hajók megkezdették Anglia blokádját. Ki hitte volna ezt még csak néhány nappal is ezelőtt Anglia, mint a tengeren a legnagyobb hatalom, már a háború elején az egész világ előtt kijelentette, hogy a tengeri hadereje hamarosan végezni fog a német haditengerészettel és ha más nem is, az éhség fogja kényszeríteni, hogy békét kérjen, ami örökre megbénította volna világhatalmi állását. Az angol újságok kövér betűkkel hirdették az angol admiralitás határozatát, amelylyel kimondotta Németország blokádját. Vájjon nem tűnik-e föl előttünk paradoxonnak, hogy most, a hatodik hónap végén, Németország mondja ki Anglia blokádját ? Hogyan történhetett ez meg ? Várjon legyőzték le az angol haditengerészetet? Ezt állítani nevetséges lenne. Az angol haditengerészetet még nem győzték le és még ma is a legnagyobb hatalom a tengeren. A katasztrófák, melyek Valparaisonál, Hoek van Holandnál, az Északitengeren, az Ír partokon és a La Manche csatornán érték, az angol tengerészetre még nem mértek, halálos csapást, ha jelentősen meg is gyöngítették. Az ok egészen más, amint azt a német lapok írják. Az angol haditengerészet nem meri magát arra eltökélni, hogy teljes flottájával a német vizekre hajózzon és ellenfelét harcra kényszerítse. Nem meri, mert az esetleges szerencsétlen eredmény Angliára végzetes katasztrófát jelenteni, amely megfosztaná majdnem a félvilág fölött gyakorolt hatalmától. Ilyen esetlegességek pedig nincsenek kizárva. Ezt legkézzelfoghatóbban bizonyítja az 1866-diki tengeri ütközet, amikor az osztrák „halászbárkák“ tönkreverték a modern olasz páncélosokat. Másrészt meg az egész La Manche csatorna és környéke tele van angol és német aknákkal. Anglia meggyőződött erről az Audacius és több más hajójának pusztulásával. És amíg Németország