Kecskeméti Ujság, 1913. december (6. évfolyam, 281-307. szám)
1913-12-01 / 281. szám
2. oldal._________________________________________KECSKEMÉTI ÚJSÁG______________________________281-2 (1375-6) szám. verni akarja mindazt, amit a sátán a hegytetőn az Úr Jézusnak bemutatott, így azután nem kell csodálkoznunk, ha a mozidrámák hatása túlontúl érezhető a társadalmi élet külső jelenségeiben s ha nap-nap után olyan ravaszul kieszelt gaztettekről olvasunk, amelyek még a mozitragédiák nyilván nagy fantáziájú kigondolóinak is becsületére válnak. így tehát, mint láttuk, a moziszínházak ezen produkciói káros hatást gyakorolnak társadalmunkra. Rosszra, bűnre csábítanak olyanokat is, akik arra talán ezen látványok nélkül nem lettek volna alkalmasak s oly körmönfont gaztettekre oktatja ki az erre fogékony lelkeket, melyek azután az igazságszolgáltatás sújtó karjának érvényesülését gátolják. Nem akarunk mi a mozielőadások ellen tiltakozni. Magunk is szívesen szórakozunk el egy-egy érdekesebb előadáson, de igenis tiltakoznunk kell a mozgószínházak ama produkciói ellen, amelyeknek azután ily káros hatása van a társadalomra. Megélnek a mozisok Zigomár hőstettei nélkül is, valamint Nie Carter és társai leleményes históriáinak előadása nélkül is. Maradjanak meg a mozik azoknak, amiknek szánták: szórakoztató, mullattató és oktató színházaknak. Ezeket a bűnügyi históriákat tárgyazó előadásokat pedig a társadalom jóvoltára való tekintetből be kell egyszerűen tiltani. Színház és Ház!. Heti műsor. Hétfőn bérletszünet Mozikirály, operett. Kedden I. 10. Villámhárító, vígjáték. Szerdán II. 10. Mozikirály. Csütörtökön I. 11. Mozikirály. Pénteken zóna Fedóra, dráma. Szombaton II. 11. Brankovics György, dráma. Vasárnap délután zóna Jókedvű paraszt. — Este bérletszünet Nevető férj, operett. *** A mozikirály. Egy ügyes ötlethez írtak kissé vérszegény, kissé lapos librettót amaz előkelő írók, kiket hívnak vala: Bernauer és Schanzer. Akikről ezzel el is mondtunk mindent. Kár, hogy Szirmai Albert ötletesebb szöveget nem kapott, mert az a sok dallam, pókhálószerű finomság, főleg a paródikus helyzetek kiaknázására alkalmas színes, meleg festési modor, amellyel a „Mozikirály“ zenéje telítve van, maradandóbb sikert hozott volna ennnek a különös tehetségű zeneszerzőnek, így az egész mestermű apró szilánkokra szakadt, melyeken ugyan meglátszik az ötvös keze, de értéke alig ér többet annál a pillanatnál, amelyben megdicsérték. Akik azonban nem mérnek a magas kritikai súlymérő nehézkes mércéjével, de egy esti hangulat rózsás színével is beérik a bírálatot, a legkedvezőbb benyomással távozhatnak a „Mozikirály“ előadásáról. Mindent megkaptak abban, ami mulattató és mosolyra, kedvre ingerli a nézőt. Táncok, karzati kórusok, groteszk jelenetek váltakoznak minden felvonáson keresztül és trükkökben, cirkuszi ötletekben gazdag ez a darab. Amit a színpadi hatás elérésére nyújtani lehet, abban nem fukarkodtak a szerzők. Keringő, gawott, menüett, zeneparódia se szeri-száma sincs a darabban. Sőt, hogy a premier közönségének érzését híven visszatükrözhessük, a szövegírók két pantomimikus jelenetezése is zajos sikert aratott, ami elsősorban a címszerepet játszó Járay Sándor érdeme, aki kifogyhatatlan volt az ötletekben és sikerült karikírozásban. Talán csak a Gulyás groteszk, mégis élettől duzzadó alakítása volt őszintébb és értékesebb. Az ő nagy művészete adta meg a darabnak most is a kellemességet és a derűt. Turchányi Olga ma is utolérhetetlen művészi volt, balettjei is, amelyen a Berkovits Salon ötletessége és mesteri keze ugyancsak meglátszott, nagy feltűnést keltettek. Nagyon jó volt Lukács Sári az olasz énekesnő szerepében, szép dalait megtapsolták, elfogadható volt Balázs, akinek azonban ruhabeli fogyatékosságával egyenes arányban állottak felső hangjainak hiányai, jó volt Gulyásné, Bán, Justh, Nyáray és Nyárayné és Feleki, aki túlzó és nem finom volt olykor-olykor. A zenekar nagyon jó volt, a karok legkevésbé, míg a rendezés kitűnő. A bemutatót először zsúfolt ház nézte végig, azt hisszük, a többi előadást is zsúfolt ház pártfogolja. *** A titok. Bernstein Henry világhírű drámáját, amely lázban tartja Budapest és a vidéki közönséget, a jövő héten fogja bemutatni a színtársulat. A darabban a főszerepet Harsányi M., M. Turchányi Olga, G. Székely René, Szilágyi E., Mariházy M. és Juszt Gy. fogják játszani. Az ő nevük kétségtelenül garancia, hogy a közönségnek élvezetes színházi estben lesz részük. A darabot Szilágyi E. rendezi. *** Az e heti műsoron befejezésül áll a „Nevető férj“ operette. Eysler Edmund, a Vándorlegény geniális zeneszerzőjének operettéje, amely most Budapesten állandóan a Népopera műsorán van és ott folyton telt házak előtt megy. A darabban a főszerepeket Lukács S., Matolcsy B. játszák, kik ezúttal talán a saison legjobb szerepeihez jutottak. Mellettük Járay S., Bán T., Balázs R. és G. Székely R. játszanak. Ezen kívül Gulyás M., ötletes rendezése mellett, játszik egy pompás komikus szerepet. A darab énekes részét ambícióval és nagy ízléssel tanította be Palotey A. karnagy. A fenti előjelekből ítélve, az újdonság nagy sikerre számíthat. Meghűlés és köhögés. Mindenki tudja, hogy gyakran milyen nehéz a hűléstől vagy a köhögéstől megszabadulni. Ilyen alkalomkor a Scott-féle csukamájolaj emulsió használata ajánlatos, melynek addig kell tartania, míg az ember magát ismét könynyűnek és erősnek nem érzi. A Scott-féle csukamájolaj-emulsió jótékony, különösen a köhögési ingert enyhítő hatása hamar észrevehető és a javulás könnyen észlelhető. Sokaknak kölcsönzött a Scott-féle emulsió új erőt és életörömet, kik egy meghűlés következményeivel és köhögésükkel évek hosszú sora óta bajlódtak. A Scott-féle csukamájolaj-emulsió oly jóízű és könnyen emészthető, hogy úgy felnőttek, mint gyermekek szívesen szedik . Egy eredeti üveg ára 2 kor. 50 fill. Minden gyógytárban kapható. Ha ezen lapra hivatkozva 50 fillér értékű bélyeget küld SCOTT & BOWME áes. m. b. H. címére Wien VII egy gyógytár útján próbaadagot küldünk. HÍREK. Kecskemét, december 1. Jön a tél. Még a normális viszonyok között is, a hideg és hosszú tél sok korgó és éhes gyomornak okozott már keserűséget, sok könnyet fagyasztott a beesett, törött fényű szemek pilláira, hát még most, amikor a vegetáció s egyéb szülte rossz gazdasági viszonyok ólomsúllyal nehezednek még a tehetősebbek vállaira is?! A legenyhébb tél is kínt, nyomort s a tengődésnél is rosszabb létert fog jelenteni, ha a természet szigorú telet fog küldeni reánk, igazán gondolkodóba kell esnünk azoknak sorsa iránt, akik télire a létnek legelemibb szükségleteiről sem tudtak és tudnak gondoskodni. Képzeljünk csak el családokat, ahol a nyomor tanyát ütve éhező és fázó gyermekekkel muzsikáltat magának szomorú, nagyon szivettépő dolgokat, melyhez a kíséretet a sűtetlen, hideg kályhán keresztül fütyülő szél szolgáltatja. A nagy és világvárosok tömegnyomora égbekiáltóbb, a szegénység általánosabb lesz ez évben, a munkanélküliség pedig a hideggel, faggyal karöltve fogja a bűnök ösvényére terelni az alsóbb osztályok ezreit. A bűnnek, az erkölcstelenségnek szülőanyja a nyomor, amely annál ijesztőbb, annál rémesebb, ha a fagyos téli hidegben kell átszenvednünk éhségkínjait. Az utóbbi időben a rossz gazdasági viszonyok miatt üzletek, vállalatok, gyárak stb. százai mentek és mennek csődbe, aminek természetes következménye, hogy a munkanélküliek száma egyre szaporodik, a tél pedig egyre közeledik. Hogy milyen, lesz, azt még nem tudjuk, de azt, hogy egy csomó nyomorúságot, nélkülözést, bűnt fog hozni, mondanunk is felesleges. Éppen ezért nem kell megengedni, hogy készületlenül találjon bennünket az esetleg nagyon szigorú tél. A társadalomnak kell gondoskodni arról, hogy enyhíttessék a télnek minden olyan csapása, amely ez évben különösebb mértékben ígérkezik megnyilatkozni és éreztetni összes nyomorúságait. — Délutáni közgyűlés. Milyen szépen festett, 4—7-ig izzadni a közért, s intézni az ügyeket. Pedig volt vagy 50—60 bizottsági tag délután is, akik érdeklődtek minden tárgy után. Nagyobb érdeklődés volt a földrengési jutalmazások körül, amelyhez sokan szóltak, s amelyet 20 ellen 27 szótöbbséggel elfogadtak. Kiosztanak 5600 koronát, föltéve, hogy a miniszter jóváhagyja. Füvessy kap 1400 koronát, Varga Adolf és Mészáros József 400—400, Ottó Sándor, 350, dr. Nyúl Pál 200, Papp Sándor 300, szolga 150, 800 koronát kapnak a telekkönyvi hivatalnokok. — Az 1914—17-ig a bor és húsfogyasztási adó megváltása fejében fizet a város évenkint 180,669 koronát. — A városi óvónők (3) kap 100—100 korona fizetés kiegészítést és 200—200 korona drágasági pótlékot julius 1-ig visszamenőleg. — Katona Jenő biokszbérlőnek, tekintettel a rossz szezonra, a fél bért elengedték. — A közigazgatási bizottság szombaton délután gróf Ráday Gedeon főispán elnöklésével rendes havi ülést tartott, amelyen a már lapunkban is ismertetett tárgyak kerültek elintézés alá. — A tisztviselőválasztások városszerte közmegnyugvást keltettek és a városházán se szeri, se száma a sok üdvözlésnek. Az új tisztviselők egy része már tegnap elfoglalta állását. — A Dalárda tegnap délelőtt 11 órakor választmányi ülést tartott, amelyen megbeszélték a legközelebbi dalestély módozatait és a Kuruc-estély előkészületeit. — A Jogász-estély. Szombaton este tartotta meg a helyi jogászifjuság szokásos évi estélyét a Casinó termeiben. Az estélyen megjelent az itt időző gróf Ráday Gedeon főispán is, a városi tanács számos tagja és a helyi előkelőség. Az estélyen szokatlan nagy számban volt képviselve a szép nem is, a négyest vagy 50 pár táncolta. Nem kell mondani, hogy a buzgó rendezőség anyagi és erkölcsi sikere az idén megfelelő volt. — Értékesített színházi bérletjegy. Úgy látszik nemcsak nálunk van szokásban, hogy a színházi jegyeket a bérlők különböző üzletek útján adják tovább, ha az esedékes bérleti napon nincs kedvük színházba menni. Ezt mutatja legalább Szendrey Mihály aradi színigazgatónak az ottani főkapitányhoz beadott kérelme, melyben a temesvári rendőrkapitánynak a belügyminiszter által is helybenhagyott végzésére hivatkozik, aki megtiltotta a temesvári kereskedőknek, hogy színházjegyeket árusítsanak. A miniszter jóváhagyó végzésében kimondja, hogy „a bérlő ajándékba vagy pénzért is átadhatja páholyát, zsölyéjét, de a színházi jegyeket csak a színház megbízásából lehet árulni.“ Erre hivatkozva, kéri most nagyon helyesen Szendrey Mihály a temesvárihoz hasonló intézkedésre a főkapitányt. Van is abban valami, hogy érzékeny veszteséget okoz a színigazgatónak a saját bérlőinek a konkurenciája, akik a bérlet folytán lényegesen olcsóbban adhatják a jegyet, mint a pénztár. Akárhány bérlő már egy darab másodszori bérleti előadásánál is áruba bocsátja a jegyét, ami lényegesen befolyásolja a színház napi bevételét. Ezzel kapcsolatban a szinügyi bizottsághoz is ad be kérelmet Szendrey, kérve, hogy mentsék fel a kötelező bérletadástól, mert a bérlők konkurenciája mellett nem képes a drága társulatot és egyéb üzemköltséget fizetni. A KECSKEMÉTI ÚJSÁGÍrIZI O TELEFONSZÁMA 1*0 I NI Vü DR. KEC NYIT Áh Bére 3C 5( 101 U| Ril ázom uimi légit ház zsomi saját legj Dániel Halasi - Rákóczi é és