Kecskeméti Ujság, 1918. augusztus (11. évfolyam, 166-190. szám)
1918-08-01 / 166. szám
XI. évfolyam, 166 (3767) szám.__________Ára: 10 fillér._____________Csütörtök, 1918 augusztus 1. Előfizetési ár v Tlr. ^ _ ____ _ ___ £ A Mpgjpipllik lNIilKfBR VOP helyben, házhoz hordva !/Frf1 |/F^ I f JPTPf I I f C* A f* Egész évre . . 24 K 11 T I X II f Ul P § 1 § 1 X £1 f 1 « 5M6piltálli Mp M*** Fe^re . 12 K f VLl I 1L* I 1 U | áhJilU Alapittatott_.907-ben„ ^^^ve, postán Küldve: A lap szellemi és anyagi Félévre”6 : 14 k FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ben a szerkesztőség és kiadóhivatal ad felvilágosítást Felelős szerkesztő: Dr. RÉTI GYULA Telefonszám : 176. Lapvezér: FEKETE JÓZSEF Miért vérzünk még? Jelszavak nélkül és sokkal őszintébben közeledett a háború az ötödik évfordulójához, mint amilyen őszintén 1914 nyarán megindult. Már nem hangzanak el azok a hangzatos szólamok, amelyek a háború első hónapjaiban a politikai vezénylés szerepét az egész világon átvették. Nem azt kutatta ez évforduló előtt az európai közvélemény, hogy miért tört ki, hanem azt, hogy miért folytatódik még mindig? Ha mérlegelni akarjuk a háború eddigi eseményeit, akkor teljes objektivitással megállapíthatjuk, hogy a harctereken a szemben álló felek egyike se érhet már el újabb eredményeket, helyesebben, olyan hadihelyzetet egyik se teremthet, amely a mérleget annyira oldalt billentené, hogy az a mainál döntőbb behatással lehetne a béke megkötésére. Azt se mondhatjuk, hogy az antant azért nem akar békülni, mert nincsenek biztosítékai a mi szándékaink őszinteségét és tisztaságát illetőleg. Amennyire mi tudjuk, úgy tudják ellenségeink is, hogy a harctereken elért kedvező helyzetünket ellensúlyozza az az aránylag sokkal kedvezőtlenebb helyzet, amelyben gazdaságilag vagyunk. Abban a dőre hitben pedig, hogy bennünket katonailag legyőzhetnek, ma már az ántánt annyira elvakult államférfiai se élnek, mert ha egyébnek esetleg nem is, de annak mindenképpen bizonyságát adta ez a háború, hogy a központi hatalmak katonailag leverhetetlenek. Mi hát a cél és miért vérzünk, szenvedünk, pusztulunk még tovább ? A célt akarjuk látni. Czernin érdekes és értékes beszéde is ennek adott hangot : az antánt is, de Németország is írja körül a legprecizírozottabban a béke és a háború céljait és ezzel mindjárt közelebb jutunk az óhajtott békéhez. Magánosok hizlaltathatnak sertést. Az új hizlalási rendelet szerint szövetkezetek, vállalkozások, sőt városok se hizlalhatnak másnál saját szükségletük kielégítésére sertést. Amint értesülünk, ez alól a rendelkezés alól a magánháztartások ki vannak véve, mert ezek a jövőben is hizlaltathatnak valamelyik gazdánál sertést. A kultuszminiszter városi zenekart akar Kecskeméten létesíteni. Kern Aurél a minisztérium megbízásából szeptember hóban Kecskemétre érkezik. A külföldön alig van számottevő város, ahol ne volna polgári zenekar, amely azután a színházban, nyilvános ünnepélyek alkalmával szerepel, zenei kultúrát vive be a városba. Polgári zenész — a cigányokat nem lehet ennek számítani — alig van. A meglévő színházi zenekarok, katonai zenekarok tagjainak nagy része cseh és elvétve akad egy-egy magyar is köztük. Természetesen a magyar polgári osztálynak az idegenkedése a zenei pályától, megnehezítette a polgári zenekarok létesítését, de ha valahol alakult is polgári zenekar, az álllami és városi támogatás nélkül csakhamar megszűnt. A „Kecskeméti Újság“ nem régen maga részéről ismertette, hogy nálunk a társadalom keretén belül létrejött egy akció, mely szerint a város, a társadalom és az állam megfelelő pénzösszeg összehozásával teremtse meg meg Kecskeméten a zenekar alapjait. Amint értesülünk, a kormány nem zárkózik a városi zenekarok létesítésétől, de azt maga akarja megcsinálni függetlenül Kecskemét társadalmi akciójától. A háború után sokan lesznek olyanok, akiknek új munkaalkalmat kell nyújtani, új kereseti forrást előtte megnyitni, mert az eddigit nem képesek továbbá folytatni. A kormány ilyen új kereseti forrásnak tartja a a polgári zenekari állásokat. Alkalmat akar adni azoknak, akik zenéhez értenek, hogy kenyerüket így is megkereshessék. A kultuszminiszter elhatározott terve, hogy a nagyobb vidéki városokban polgári zenekarokat szervez. Amint értesülünk, a kormány ezen szándékát Kern Aurél, a Nemzeti Zenede igazgatója, a jeles szaktekintély, aki a vallás- és közoktatásügyi miniszter szakmegbízottja, fogja keresztülvinni. Kern Aurél szeptemberben Kecskemétre is érkezik és megismerteti az illetékes tényezőket a kormány azon tervével, hogy a nagyobb vidéki városokban a háború után polgári zenekarokat szervez. A kultuszkormány e terve kivitelekor elsősorban Kecskemétre, mint zeneileg fejlettebb kultúrájú városra is gondolt. Mindenesetre köszönjük a kultuszminiszter jóakaratát, de Kecskemét még csak a törekvésnél tart. Ezen zenekarok célja lenne elsősorban, hogy a zenét nemzeti irányban fejlesszék, kiszorítsák az országból azt a sok cseh zenészt, akiknek ez az ország ad kenyeret, de rut hallátlansággal viseltetnek a magyarok iránt. Végül megélhetést biztosítson sok ezer embernek. Németországban 152.000 ember nyer alkalmazást mint polgári zenész. A polgári zenekarok felállításával megoldást nyerne a színházi zenekar kérdése és nem lenne a színház a katonaság kénye kedvének kiszolgáltatva, ünnepélyes alkalmakkor játszana, hangversenyeket adna stb Ezek képeznék a polgári zenekarok fő jövedelmi forrását, amelyek fenntartásuk költségeit túlnyomó részben fedeznék is. A hiányzó összeget az állam és a város közösen viselné. Ilyen polgári zenekat nyolc-tíz vidéki városban szerveznének. Kern Aurél Kecskeméten szerezhet tájékozódást, hogy megvannak-e itt azok a feltételek, melyek szükségesek a zenekar felállításához. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy mi a magunk részéről nagyon helyeseljük a polgári zenekarok fölállításának eszméjét, mert ennek hiányát nagyon sokszor tapasztaltuk. A városnak meg kell ragadni az alkalmat, hogy a kultuszkormány kezdeményezését valóra váltsa. )S®®®®®®®®® A háború hírei. Ulti és kassai csapatok visszavették az ellenséget. Vezérkarunk mai jelentése. Az olasz harcvonalon hatástalan ellenséges tűzrajtaütések és arcvonal mögötti területek ellen irányuló zavaró tűz Linde Crawford főhadnagy 27-ik légi győzelmét aratta. Az ellenség az albán arcvonalon megismételte erős támadásait a Semeni folyó déli partján, valamint a Mali-Siloves hegyháton lévő állásaink ellen. Csapataink közül, amelyek részben szívós ellenállással, részben vitéz ellentámadásokkal az ellenségnek minden támadását megsemmisítették, különösen dicsérően kiemelendő a kecskeméti 29-ik honvéd népfölkelő ezred 3-ik zászlóalja és a felsőmagyarországi kassai 3-ik határvadász zászlóalj. A VEZÉRKAR FŐNÖKE. Mindenkihez! Aki lapot olvas és hirdet. Saját érdekében olvassa el lapunkat és kísérelje meg a hirdetést, mert saját szórakozása és zsebe érdekében cselekszik! — A központok végezzék az élelmiszerelosztást. Noha majd minden élelmicikkre és fontosabb közszükségleti cikkre központot alakítottak, mégis ezeknek a cikkeknek a közönséghez juttatását a közigazgatás látja el. A város élelmiszerüzemeket, lisztkereskedést, cukorkereskedést kénytelen tartani, mert a központok, azoknak kirendeltjei, közegei távol tartják magukat a fogyasztókkal való közvetlen érintkezéstől. Pedig az élelem kiosztása nyilvánvalóan az ő kötelességük volna, s a városi hatóságnak csak az ellenőrzést kellene ellátni. A közigazgatási bizottság ebben az irányban fel is ért a kormányhoz. Valóban itt volna már az ideje, hogy a rossz ellátásnak ódiumát ne a tisztviselők, városi vezetőségek nyakába sóznák akkor, amikor azok a központok működésébe befolyást nem gyakorolhatnak és ideje volna már, hogy ezek a rengeteg költséggel fenntartott szervek, tényleg el is végezzék azt a kereskedői munkát, ami az ő hivatásukba vág. — Árdrágítási kihágások. A rendőrkapitányi hivatal jelentése szerint június hóban 45, háborúval kapcsolatos — árdrágítási — kihágási ügyben érkezett feljelentés. Amint ezt a szám is mutatja, ebben az óriási területen elterülő városban nem is oly roszszak az erkölcsök, nem is igen drágítanak itt, nyilván azért, mert már nincsen mit. ®®®®®®®®®®<2®®®®