Néplap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-10 / 34. szám

NÉPL­AP A brigádok és munkacsapatok megszervezésére készülnek a családai Bástya tszcs, tagjai Alig egy hete alakult meg Csa­pdán az új III. típusú Bástya tszcs. Első feladatuk volt a cso-­­port tagjainak, hogy megválas­­s­szák az Intézőbizottságot, hisz sok munka vár elvégzésre a fiatal kezdő csoportban. Az istállók rend­­behozása, trágyahordás és még egyéb olyan munka, amit még a tél folyamán el kell végezni. Most legdöntőbb feladatuk, hogy meg­szervezzék a brigádokat és mun­kacsapatokat a tervszerű munka érdekében. A vezetőség megválasztásánál ügyeltek arra a csoport tagjai, hogy jól,dolgozó parasztokat, köz­tük a munkát jól ismerő közép­parasztokat is válasszanak a ve­zetőségbe. Meg is választották el­nöknek Király Elemér középparasz­tot, mert igen jól bánik a földdel, kétéves gazdasági iskolája van. Bíznak benne: nem lesz hiba a munkában, a vezetésben. A brigád- és munkacsapatvezetők megválasztása sem kisebb feladat, hiszen egy-egy brigádvezetőre 300 hold föld megművelését bízzák, öt növénytermelő brigádot szerveznek, mert a földterületük 1500—1700 hold körül lesz. A termelési tervet felbontják brigádokra, munkacsapatokra, a jószágokat, gazdasági felszerelése­ket átadják minden brigádnak és azért felelni is fog egész évben. A földterületet egyénekre is feloszt­ják, hogy mindig meg lehessen lát­ni , ki végez jó és ki rossz mun­kát, hogy év végén prémiumot is lehessen adni a jó termésered­ményt elért tagoknak. vei Az építő brigádot már meg is szervezték a Bástya tagjai, Brigádvezetőnek Kokas Sándor ácsot választották meg. Igen sok építkezést terveznek a tszcs. tagjai, hiszen munkadíjért nem kell pénzt kiadni, van szak­ember bőven a szövetkezetben.­­ Most elsőnek 23 méter hosszú, 13 méter széles kultúrház felépítését tervezik saját erőből. Ugyancsak saját erőből építenek fel egy nap­közi­ otthont, hogy a kisgyermekes anyák is mehessenek dolgozni. Maguk gondoskodnak a napközi otthon ellátásáról is, mert tudják: duplán meghozza az a kiadás a hasznot, hisz jobban megművelik a földet, ha a családtagok is dol­goznak. A legutóbb megtartott csoport­értekezleten számos javaslatot tettek a csoport tagjai a termelési terv elkészítésére, a brigádok és munkacsapatok be­osztására. Cserepes elvtárs java­solta, hogy a brigádok és munka­csapatok beosztásánál ügyeljenek arra, hogy lehetőleg egy utcából valók legyenek a tagok. Kulcsár István felvetette: igen szépen van jószágállom­ányunk, szarvasmarhát is 230—300 körül hoztunk be. Jónak látnám, ha a te­héneknél bevezetnénk a három­szori fejést és az egyedi takarmá­nyozást. Az építő brigádnak sür­gősen munkához kell látni és az istállókat korszerűbbre átalakítani, hogy az alkalmas legyen az egye­di takarmányozásra.­­ Minél több naposcsibét kell vásárolni a tavaszon, hogy idejé­ben tudják teljesíteni beadásunkat és azon felül maradjon egy na­gyobb baromfitörzs is a csoport­nak, hogy ne kelljen minden év­ben újra vásárolni a csibéket, — javasolta még Cserepes elvtárs. Király Arpoldné új növények ter­melését javasolja. Igen jövedelműe­­s lenne a gumipitypang, korian­­der és a len termelése és ezzel ’­versanyagot adunk az ipar szá­mára. — A brigádok megszervezése után versenyezni fogunk egymás­on­, hogy melyik brigád végzi el Mbta munkáját Már meg is kezd­hejtik a munkát, hisz Itt az ideje vetőmagtisztításnak, — veti fel ! Ko­ós Sándor..— Minden hiú­idnak érdeke az is, hogy a gaz­dasági te­s­zteléseket, gépeket rendbehozza, mielőtt megkezdőd­nek a tavaszi munkák. Rendbe kell hozni a lószerszámokat is, hi­szen abból is van 70 pár. Helyes­nek látnám, ha a brigádvezetők hetenként tartanának majd érte­kezleteket, ahol beszámolnának a brigád eredményeiről, hibáiról és értékelnék, melyik brigád látta el jobban feladatát. Kulcsár István párttitkár a munkafegyelemről szól. — Nem fogjuk megtűrni azt, hogy fegyelmezetlenek, lógósok le­gyenek csoportunknál. De a szilárd munkafegyelemnek az alapja ,a terv­szerű munka. A régi tsz.-ben, a Béké­ben is az volt a hiba, hogy­­nem az elkészített termelési terv szerint dolgoztak és nem volt meg a brigádok állandó területe sem. Ezért fordulhatott elő, hogy Kecs­­keméti Gábor, Horváth­ János és még több tag is, hol elmentek a szövetkezetből, hol visszajöttek. — Ezért tudták csak idegen segítség­gel idejében elvégezni a növény­­ápolást. Nem is vonták felelősség­re azokat, akik igazolatlanul el­maradtak a munkából. A Béke tsz. hibáiból tanulnunk kell. Min­den egyes tagot felelőssé teszünk a területén végzett munkáért és szigorúan megbüntetjük a fegyel­mezetlen tagokat. Azt akarjuk, hogy a járás valamennyi termelő­­csoportja előtt példamutatóan vé­gezzük munkánkat. A csalodai Bástya, tszcs, helye­sen foglalkozott a szövetkezeti ta­gok feladataival. Számos kedvezményt kapnak az ipari burgonya szerződéses termelői Szabolcs-Szatmár a burgonya hazá­ja, az ország sokat vár megyénk burgonyatermelő dolgozó parasztjai­­tól. Fejlődő keményítő- és szempá­runk egyre több nyersanyagot kíván. A dolgozók állama termelési szerződé­seket köt a dolgozó parasztokkal azért, hogy a szükségleteket terv sze­rint biztosítsuk. Nagy burgonyater­­mő területeink ellenére igen gyengén halad azonban az ipari burgonya ter­­melésére való szerződéskötés. A szer­­ződéskötés február 15-i határidejéig meg kell sokszorozni a szerződéskötési eredményeket. A községi pártszervezet­tek, községi tanácsok olyképpen segít­hetik ezt elő, ha részletesen ismerte­tik a szerződéses termelők számára biztosított számos kedvezményt. Minden szerződéses termelő az el.­múlt esztendeihez hasonlóan, a szer­ződött területek arányában kap terme­lési előleget. Azok a szerződéses termelők, akik saját vetőgumót vetnek, az ipari burgonya termelői ára és a vető­­burgonya tavaszi átadás esetére meg­­állapított ára közötti különbséget is megkapják. Ez az ipari fajtáknál (Woltmann, Kurier, Krüger stb.) száz kilónként 9 forint, Ellánál 14,80 fo­rint. Tehát eszerint a termelő egy hold Ellával bevetett terület után 148 forint, míg egy hold egyéb ipari fajtájú burgonyával bevetett terület után 90 forintot kap. Az ipari burgonyát szerződésesen termelő dolgozó parasz­­tok minden mázsa átadott burgonya után két tiepi rumot kapnak gyári áron. A rum egyharmadrészét a szer­ződés megkötésekor, kétharmadrészét pedig a termés átadásakor kapják.­­ A szerződéses termelők ugyanolyan fuvardíjtérítést kapnak, mint azok, akik étkezési burgonyát adnak be. Csak abban az esetben nem jár fu­vardíj, ha az átvevő gyár telepe nincs messzebb a termelőhelytől, mint az étkezési burgonyát átvevő földműves­­szövetkezet átvevőhelye.­­ Egyébként a dolgozó parasztok által leszerződött ipari burgonyát termő terület mentes a termény- és állatbeadási kötelezett­­ség alól. A nyírbátori földművesszövet­­kezet igen szép eredményekkel zárta le az elmúlt esztendőt. A­ szövetkezet tiszta jövedelme a múlt évben megközelítette a fél millió forintot A szövetke­zet most két új üzletet nyit meg, hogy ezzel is elősegítse a község áruellátását.­­Zsukk Mihály, Nyírbátori 1952 február 10. vasárnap Termelőszövetkezeti levelezők írják: A tavaszi munkákra készülnek a tunyogmatolcsi tszcs-ben A Néplapban megjelent cikk nagy­­övben­­ egészséges borjút nevel lendületet adott munkánknak, fel­lendítette csoportunkban a munka­versenyt is. Most már minden munkacsapat és azon belül az egyének is versenyre hívták ki egymást. Nálunk is tettek felajánlásokat Rákosi elvtárs hatvanadik szüle­tésnapjának tiszteletére. A fogatos munkacsapat vállalta, hogy a trágyát kihordja a szántó­földekre és a gyümölcsösbe. Kiss János tehéngondozó vállalta, hogy bevezeti a napi háromszori fejést és ezáltal a napi fejési átlagot egy literrel növeli. Ezenkívül vállalta még, hogy tíz tehéntől ebben az fél. A csoport vezetősége vállalta,­ hogy minden egyes tagot megtanít­­a munkaegység számolásra, vala­mint politikai és mezőgazdasági szaktanfolyamot indít. Jakó István munkacsapata vál­­­lalta, hogy a raktárban lévő mű­trágyát szétszórja a földeken. Al­csoport egész tagsága vállalta, hogy a múltévi hibákat kijavítva, ebben az esztendőben 80 százalék­kal magasabb termésátlagot ér­ek­­mint az egyénileg dolgozó parasz­; tok: Somogyi Béla, Tunyogmatolcs, Szabadság Hajnala, termelőcsoport. Duleba Jánosné traktoros segít a nyírtéti Petőfi tszcs-nek A nyírtéti gépállomás pártszer­vezete elhatározta, még szorosabb­ra fűzi a kapcsolatot a gépállomás és a termelőcsoportok közt A leg­utóbbi taggyűlés úgy határozott, hogy a gépállomáson dolgozó leg­jobb kommunisták egy-egy terme­lőcsoportot patronálnak, így való­ban szorosabbá lesz a kapcsolat, mert a traktorista, aki a szövetke­zetbe eljár, megismeri az ott fel­merülő problémákat, hibákat és segítséget tud adni a megoldáshoz, a kijavításhoz. A taggyűlést köve­tő napon Gábor elvtárs párttitkár meg is csinálta a beosztást, így lett Duleba Jánosné, a gépállomás traktoros­nője a nemrég alakult nyírtéti Petőfi termelőcsoport pat­­ronáléja. DI­ LÉDÁKÉ 1­945-től tagja a Tártnak, 1040-től pedig a Vas Zoltán temetőcso­­portnak is. A gépállomásra trakto­rosnak a Fárt hívó szavára ment. Megértette, hogy a gépé, a techni­káé a jövő és az országnak ezer és ezer szakemberre van szüksége. Ezért ü­lt traktorra. Nem bánta meg. Amint kezdte megismerni a gépek bonyolult szerkezetét, mind­jobban megszerette őket. Igaz, a tanulás egy kicsit nehezen megy. Annak idején mindössze két osz­tályt végzett. A múlt bűne, hogy iskolábajárás helyett libát kellett őriznie a kuláknál. De ez nem ke­seríti el Dulebánét. Sőt arra kész­teti, hogy még fokozottabban ta­nuljon. A helytállásra, a kemény akarásra, a nehézségek vállalásá­ra és legyőzésére, a Párt, Rák­si elvtárs tanította meg Dulebánét. Amikor nehezen megy valami, amikor már-már el akarja dobni a könyvet, mert nehéz a tanulás, mindig eszébe ötlik. Rákosi elv­társ meghátrált valamikor? Nem! Még akkor sem, amikor a nép el­lenségei kivégzésére készültek. — „Én meg ilyen kicsiségektől is meghátrálnék? Nem is lennék kommunista!”­­ Dulebáné az egyik délután, a munkaidő letelte után, a gépállo­másról nem hazafelé indult, ha­nem ki a székelyi útra, a Petőfi elnökének lakásához. Bár még ko­ra este volt csak, de az elnök la­kásán már gyülekeztek a csoport­tagok. Minden nap össze­szoktak Ittal, hol az egyik házban, hol a másikban, hogy megbeszéljék a tennivalókat, meg tervezgetnék. A Petőfi tagjai majdnem mind kö­zépparasztok, s most kóstolgatják az új életet, próbálgatják, milyen is a nagyüzemi gazdálkodás. Dulebáné, amint egy kis időt töltött a csoporttagok közt, máris felfedezett egy-két hibát, ami aka­dályozná a csoport fejlődését, ha nem javítanák ki. Dulebáné mint régi csoporttag, igen sok és ke­serű tapasztalatokat szerzett. Az ember először el sem hinné, hogy azok a kicsinek látszó hibák mi­lyen nagy károkat tudnak okozni a csoportnak, ez különösen a zár­számadáskor mutatkozik meg. JÖVEDELMEZŐ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS így hát azonnal hozzászólt, amint meghallotta, hogy némelyik csoporttag, mint Nagy András is, eladták a tehenüket. Ez nem jó, — mondta Dulebáné,­­ mert a csoport egyik erőssége az állatte­nyésztés és ennek fejlesztését a minisztertanács határozata is el­­rendeli. Aztán még beszélt nekik, hogy milyen hasznos és jövedel­mező a csoport számára az állat­­tenyésztés. A mi csoportunkban sem 18­ 50 forint lett volna az egy munkaegységre eső jövedelem, ha az állattenyésztést nem hanyagol­juk el. Pedig ez is szép. Maguk tudják, hogy nekünk nyolc hold földünk volt és ennek a jövedel­méből nem tudtunk egy házat épí­teni. Most, amióta a csoportban vagyok, ez is van. De hiszen nem is erről akarok én beszélni, mert ezt tudják, ezért léptek be. Aztán elhatározták, hogy min­den csoporttag egy tyúkot bead, a közösbe, megbeszélték, hogy ki mennyi vetőmagot tud beadni a tavaszi vetéshez. Majd a munkák­ra fordult a szó. Számba vették, hány munkaerőre számíthatnak s hogyan osszák be azokat. Dulebá­né elmagyarázta, MIKÉNT KELL MEGSZERVEZNI A MUNKÁT, hogyan kell beosztani a tagokat. — Nem szabad úgy csinálni, hogy majd ahol munka lesz, oda mennek a tagok, meg csoportosan dolgozzanak. Ez nem vezetne jó eredményre, mint ahogy a mi cso­portunkban sem vezetett. Először nálunk is így gondolkoztak sokan. Ezért maradt aztán kapálatlan a cukorrépa és ezért termett keve­sebb vagy 300 mázsával. 8000 fo­rint meg azért esett ki a csoport­tagok zsebéből, mert a kendert nem tudták behordani. Fontos te­hát, hogy előre tervezzünk, beosz­­szuk a munkát. Az meg nem len­ne igazságos, hogy az a tag is annyi munkaegységet kapna, aki többet dolgozik, mint aki keveseb­bet. S ha úgy lenne a munkaegy­ség-írás, mint ahogy itt eltervez­ték, akkor ez sülne ki belőle.­­ Szükséges a vezetőségnek is, meg a tagságnak is, hogy tanulják meg a munkaegység-számítást, meg szakmailag is képezzék­ magukat, hogy minél nagyobb termésered­ményeket tudjanak elérni. A csoporttagok helyeslően fo­gadták Dulebáné tanácsait és el­határozták, hogy a munkát így fogják megszervezni. Késő este volt már, amikor Du­­lebáné hazafelé ment, keresztül a havas, alvó falun. Hideg volt, de nem sietett, nem fázott. Belülről jó érzés melegítette: előbbre segí­tett egy csoportot a boldogulás Útján. S elhatározta, hogy e­­ég sokszor meglátogatja őket. j­ö­ í ! adási toébejj Munkafelajánlással készülünk Rákosi elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére Mi, a porcsalmai Dózsa tsz. tag­jai igen sokat köszönhetünk Rá­kosi elvtársnak és úgy tudjuk há­lánkat és szeretetünket legméltób­ban kifejezni, ha munkafelaján­lásokkal, jobb és több munkával készülünk ennek a napnak meg­ünneplésére. Az elmúlt évben igen szépen jö­vedelmezett 12 hold gyümölcsö­sünk. Több, mint 10 vagon almát adtunk el és ezért nem kevesebb, mint 130 ezer forintot kaptunk. Ezt az eredményt ebben az évben még fokozni akarjuk. Idejében vé­gezzük el gyümölcsösünkben az előkészítő munkákat, mely alapja a minőségi gyümölcstermésnek. Az elmúlt esztendőben nagy kárt okozott az almamoly, mert nem fordítottunk kellő gondot a kár­tevők pusztítására. Ezt a hibát ké­sőbb a leggondosabb permetezéssel sem tudtuk kijavítani. Most vál­laltuk, hogy a gyümölcsfatörzseket a kártevő rovaroktól megtisztítjuk. A száraz gallyakat levágjuk, a sűrű koronákat kiritkítjuk, a liszt­­harmatos hajtásokat visszavágjuk és a sebkezelést szakszerűen elvé­­gezzük. A fákon található gyü­­mölcsmúmiákat és hernyófészkeket leszedjük és elégetjük. A trágya -, hordást, a terítést és a faaljak, ásását is elvégezzük. Ezeknek, alapján versenyre hívjuk a megye, valamennyi tszes, gyümölcstermelő brigádját. A tyukodi termelőszö­vetkezet gyümölcstermelő brigádját pedig egészévi párosversenyre hív­­juk. Horváth Miklós, üzemi párttitkár :„ 20 hold erdőt telepít az újfehértói Vörös Csillag Termelőszövetkezetünk, az újfe­­hértói Vörös Csillag az elmúlt év­ben igen szép terméseredményeket ért el. A jó termésátlagok eléré­séhez nagyban hozzájárult az, hogy szövetkezetünk versenyben dolgozott a nyíregyházi járás va­lamennyi termelőszövetkezetével. Búzából 14,75 mázsát termeltünk holdanként, rozsból 13,00, cukorré­pából 180 mázsa volt az átlagter­més. Tengeriből a holdankénti át­lag elérte a 85 mázsát, mert négy­zetesen vetettük és pótbeporzást alkalmaztunk. Ebben az évben azonban még na­­­gyobb termést akarunk elérni, hogy bebizonyítsuk a kívülállók­nak a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét. Nagy súlyt fektetünk az idén az állattenyésztés fejleszté­sére. Tenyészetünkben bevezetjük a­ fejlett szovjet módszereket, az egyedi takarmányozást és a napi háromszori fejést. A tehenészetben a szövetkezet nőtagjai fognak dol­gozni. A borjúkat mesterségesen­ fogjuk nevelni. Rákosi elvtársnak a n. országú.-* tanácskozáson elmondott emlékeze­tes beszéde óta nagyon sokat javult szövetkezetünkben a munkafegye­lem. Amióta a büntető rendszabá­lyokat bevezettük, alig van egy­két tag, aki igazolatlanul nem jön dolgozni. Termelőszövetkezetünk Rákosi elvtárs születésnapjára vállaláso­kat tett. A tagság vállalta, hogy március 9-ig húsz hold­­ erdőt tele­pít, 3 ezer mázsa trágyát kihord a földekre és megtanulják a mun­kaegység-számolást. A termelőszövetkezet DISZ-szer­­vezete meglátogatja a kótaji Vö­rös Október termelőszövetkezet DISZ-szervezetét és kicserélik ta­pasztalataikat, ezen kívül kultúr­műsort is tartanak. ifj.­­Nyíri István­ levelező. Terveznek a tiszakóródi tszcs-tagok Tiszakóród szövetkezeti községben négy termelőcsoport alakult, mind a négy hármas típusú. Az újonnan alakult Petőfi és Kossuth vezető­sége már a munkaszervezést készí­ti, hogy a munkában fennakadás ne legyen. Már tervezik, hogy egy teherautót fognak vásárolni, mert a csoportnak nagy gyümölcsöse van és a gyümölcsszállításhoz szük­séges a teherautó. Szóval megin­dult az élet a termelőszövetkezeti községben, a szövetkezeti tagok már nekikezdtek a munkának, hogy minél szebb eredményeket tudjanak elérni. Parkos Bálintné, vb. elnök.

Next