Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

I­ÁRT­É­IN­­­T­É­S Jól harcol a dem­ecseri gépállomás papaszervezete a tavaszi munkák sikeréért A demecseri gépállomás nevét megyeszerte ismerik. Jó hírnevét tavaly télen a gépjavítással, majd ezt követően a tavaszi munkák példaszerű végzésével vívta ki. Napjainkban sem szégyenkez­hetnek a demecseri traktoristák: a tavaszi munkák végzésében a megyei ranglistán a második he­lyet foglalják el; teljesítményben nem sokkal előzte meg őket a nagykállói gépállomás, Demecser­­ben viszont jobb a gépkihaszná­lás százaléka. Persze, ezek csak számok, amelyek sokat megmu­tatnak, de sok mindent el is ta­karhatnak. Éppen ezért a deme­cseri kommunisták nem áltatják magukat; a számok mögé néznek és az embereket látják ott a ma­guk erényeivel, hibáival. Hiszen az emberektől függ a terv telje­sítése. Ez évben későn köszöntött be a tavasz — ez a gépállomások szá­mára azt jelenti, hogy a sok mun­ka egyszerre zúdul a nyakukba. Naponta jönnek a sürgetések a termelőszövetkezetekből — és az egyénileg dolgozó parasztoktól. — Nincs ez máskép a demecseri gép­állomáson sem. A pártszervezet vezetősége gondosan tanulmá­nyozta a sürgetéseket, panaszo­kat, így jutott arra a meggyőző­désre, hogy ezek a bejelentések mélyebb gyökerű hibákat takar­nak. A demecseri gépállomás pártszervezete a vezetőségválasz­tás után alig három héttel rendkívüli taggyűlésre ült össze. A taggyűlés egy kérdéssel foglal­kozott: hogyan lehet meggyorsíta­ni a tavaszi munkákat? A TAGGYŰLÉS FELTÁRJA A HIBÁKAT A taggyűlésen először a kettős műszak kérdését vitatták meg. A műszaki feltételeket a gépállomás vezetősége nagyjából biztosította: ember van elegendő. Igaz, hogy a dinamók még mindig a patro­náló soroksári textilüzemnél van­nak, — de ezen a bajon lehet se­gíteni. A legnagyobb hiba ott van, hogy a traktorosok — és ezek között vannak párttagok is — húzódoznak a két műszak meg­honosításától. A két műszak el­len a legnagyobb kifogás az, — erre hivatkozik Szabó László elv­társ és a többiek —, hogy keve­sebb teljesítményt lehet elérni és így kisebb a kereset is. Az ellen­kezőjét a pártszervezet éppen a teljesítményekkel bizonyította be. Szabó László elvtárs például, aki nyújtott műszakban dolgozik, ta­vaszi tervét 13 százalékra teljesí­tette, s a traktorosok versenyé­ben a hetedik helyet foglalja el. A verseny élén haladó Forgács Jánosnak és Forgács Ferencnek a teljesítménye felül van a 32 százalékon. A fizetésük is arányo­san magasabb. Ezek az elvtársak két műszakban dolgoznak. Azok a traktorosok, akik kétműszakban dolgoznak, frissen, kipihenve kez­dik meg a munkát. Míg a nyúj­tott műszakban dolgozó traktoro­soknak, — ha nagyobb teljesít­ményt akarnak elérni, — tovább kell dolgozniok. A kinyújtott mun­kaidő előbb vagy utóbb az em­ber és a teljesítmény rovására megy. Mindezeket megmagyarázta a pártszervezet a dolgozóknak. De nemcsak ez járult ahhoz, hogy a demecseri gépállomáson ma már minden traktor két műszakban dolgozik. A pártszervezet fárad­hatatlanul magyarázza a mező­gazdaság felvirágoztatásának je­lentőségét, a gépállomások fontos szerepét. A feladat nagyságát elsősorban a kommunisták értették meg és ők álltak e harc élére: a harma­dik pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt indítottak, amely­ben vállalták, hogy tavaszi tervü­ket határidő előtt, április 19-re teljesítik. A felvilágosító munka eredményekép a gépállomás min­den dolgozója csatlakozott e ver­­senyhez. AKTIVIZÁLJÁK A PÁRTCSOPORTOKAT A versenyben vállalt kötelezett­ségek teljesítéséért folyó harc­ban, így a két műszak bevezetésé­ben is, fontos feladat hárult a pár­tcsoportokra, amelyek egy-egy brigádban dolgoznak. A pártcso­portok — meg kell mondani — egy kivételével,­idáig nem végez­ték el kielégítően feladatukat, a pártbizalmiak tevékenysége ki­merült a tagsági díj beszedésé­ben. A pártszervezet új vezetősé­ge a jól dolgozó pártcsoport mód­szereit, tevékenységét példaképül állítja a többi pártcsoportok elé. Ez a pártcsoport a Roham­brigád pártcsoportja. A pártbizalmi For­gács János elvtárs. A Roham­brigád első a gépállomáson, a többi brigád jó öt százalékkal el­marad teljesítménye mögött. A brigádon belül népnevelő munka folyik. A múlt héten például For­gács elvtárs nyílt levelet intézett Csikós elvtárshoz, amelyben meg­kérdezte: „mi annak az oka, hogy Csikós elvtárs, aki párttag, any­­nyira elmaradt a terv teljesítésé­vel? Ha továbbra is így teljesíti a tervet, a brigád szégyene lesz! Csikós elvtárs komoly ember, — szólt tovább a levél —, olyan em­ber, aki a szavát megtartja, tehát lássuk, hogyan váltja be a kong­resszus tiszteletére tett ígéretét. Nézzük meg, ki a legény a gáton. Én most versenyre hívlak és vál­lalom, hogy a gépem két műszak­ban dolgozik, magam pedig egy dekádban hatvan normál holdat teljesítek.“ Csikós elvtárs még nem válaszolt írásban, bizonyára tettekkel felel versenytársának. Ez a pártcsoport nem elégszik meg azzal, hogy saját brigádjá­ban jól haladjon a terv teljesítése, — hisz ez az egész gépállomás ügye. Éppen ezért is hasonló tar­talmú levelet küldött Veres Jó­zsef elvtárs Tóth Sándornak is. JAVÍTSANAK MUNKÁJU­KON A VEZETŐK A rendkívüli taggyűlésen nem­csak a két műszak problémáit be­szélték meg. Alaposan megvitat­ták a műszakiak és a gépállomás vezetőinek munkáját is. Ugyanis a gépek kis teljesítményének egyik oka az, hogy a szerelők nem lá­togatják rendszeresen a trakto­ristákat. Csupán olykor mennek ki a gépekhez, amikor javítani hívják őket, — akkor is nagy, sokszor két-három napos késéssel. Egy traktor apróbb hiba miatt — amelyet negyedóra alatt meg le­hetne javítani, — két-három na­pig nem tud dolgozni. Ha a sze­relők rendszeresen ellenőriznék a gépeket, meg tudnák előzni a hibákat. Ahogy a taggyűlés meg­állapította, a főgépész nem irá­nyítja és nem ellenőrzi rendsze­resen a szerelők munkáját. A taggyűlésen a műszaki elvtársak megfogadták, változtatnak az ed­digi rossz gyakorlaton. A taggyűlésen a kommunisták azt is hiányolták, hogy a gépállo­más vezetői nem látogatják rend­szeresen a dolgozókat. Veres József elvtárs hozzászólásában el­mondotta: „sokkal jobban menne a munka, ha az igazgató elvtárs, vagy a többi vezető, úgy, mint az elmúlt években, időközben meg­látogatnák a földeken dolgozó traktorosokat, megérdeklődnek, hogyan megy a munka, megkér­deznék problémáikat, panaszaikat és ahol tudnak, segítenének,­­ ez nagyban lendítene a dolgozók munkakedvén“. Hasonló vélemény felmerült már a termelőszövetke­zeti tagok részéről is, ők is hiá­nyolják a gépállomás vezetőinek látogatását. Javasolták a taggyűlésen a gép­állomás vezetőségének, hogy úgy, mint tavaly, most is adjanak ki versenyhíradót, mert a traktoro­sok nem ismerik egymás teljesít­ményét. E javaslatot a gépállo­más vezetősége elfogadta, már megjelent az első versenyhíradó. A demecseri gépállomás párt­­szervezete feltárta azokat a hibá­kat, amelyek akadályozzák a terv teljesítését és megtette az első lépéseket a hibák kijavítása út­ján. Gazdag tartalommal jelent meg a Propagandista legújabb száma A Propagandista már­cius—áprilisi kettős szá­ma gazdag tartalommal jelent meg. Első cikke: „Egy éve halt meg Sztálin elv­­társ“. — Lenin legna­gyobb tanítványának munkásságát méltatja. „1919 március 21. Ma­gyarország: Tanácsköz­társaság!“ cím alatt ko­rabeli dokumentumok jelentek meg a lapban. „Az MDP III. kong­resszusa elén‘ rovatban jelent meg Lackó Mik­lós: „Pártunk: a nép jó­létéért folytatott harc vezető ereje“ című cik­ke, amely hitelesen mu­tatja meg, hogy pártunk egész története — egy­ben a nép jólétéért foly­tatott harc története is. A cikk e harcok legfőbb állomásait, eredményeit, ismerteti. Bossa Endre: „Kollek­tív vezetés — egyéni fe­lelősség“ című cikkében rövid képet nyújt a kol­lektív vezetés kifejlesz­tésében elért eredmé­nyekről, majd világosan megmutatja, hogyan kapcsolódik a vezetés kollektivitása a szemé­lyes felelősséggel. „A propagandista mun­kájához“ rovat első cik­ke: Csatár György: „A munkafegyelem megszi­lárdítása a jólét emelé­sének fontos feltétele“. A szerző részletesen megvilágítja, miért növe­kedett napjainkban a fe­gyelmezett munka sze­repe, majd szembeállítja a tőkés viszonyok kö­zött kikényszerített „fe­gyelmet“, a szocialista öntudaton alapuló fe­gyelemmel. A cikk befe­jező része a munkafe­gyelem javítása terén előttünk álló feladatokat elemzi. „Válasz a propagan­dista kérdéseire“ rovat­ban jelent meg Tóth Mátyás: „Az anyagi ér­dekeltség jelentősége a mezőgazdasági termelés fejlesztésében“ című cik­ke, amely részletesen is­merteti az eddig e té­ren tett intézkedéseket és azok hatását. A propagandamunka tapasztalatairól szóló cik­kek közül különösen fi­gyelemreméltó Takács Kálmán: „A marxizmus­­leninizmus klasszikusai tanulmányozásának né­hány kérdéséről“ című cikke, amelyben részle­tesen kimutatja, hogyan segítik mai harcainkat is a klasszikusok tanítá­sai és hangsúlyozza a klasszikus művek alkotó módon történő tanulmá­nyozásának nagy fontos­ságát. Illés Lajos: „A párt­történet VII. fejezete és a szépirodalom“ című írása eleven és színes formában jól megválasz­tott szépirodalmi sze­melvényekkel mutatja meg, milyen fontos esz­közzé válik a szépiroda­lom az oktatás, nevelés során, ha helyesen, jól használja fel a propa­gandista. A lap könyvismerteté­seket és propagandisták leveleit is közli. .. x­utiv’I­OK A felszabadulási műszak hírei Nagyszerű eredmények a kisvárdai Vulkánban Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy a kisvárdai Vulkán öntödéjében a Komszomol-brigád tagjai felszabadulási műszakot indítottak. A műszakiak és fizikai dolgozók közös jó munkájának eredményeképpen már a felszabadulási műszak első napján nagy­szerű teljesítmények születtek. A Komszomol-brigád tagjai a kong­resszusi versenyben elért 175 százalékos átlagteljesítményüknek 10 százalékos túlteljesítését vállalták a felszabadulási műszakban.­­ Tegnap 198 százalékos átlagteljesítményt értek el. A formázók között Csurka István 168 százalékos eddigi legma­gasabb teljesítményét tegnap 326 százalékra, Muhar Ferenc for­mázó pedig 160 százalékos teljesítményét 316 százalékra emelte. Bárdi Pál és Petykó József formázók 195 százalékos vállalásukkal szemben a felszabadulási műszakban a 300 százalék eléréséért in­dítottak harcot és tegnap egyformán 312 százalékot teljesítettek. A 812. Építőinert Vállalat dolgozói is felszabadulási műszak­ot indítottak A Faipari Vállalat dolgozói több, mint 21.000 forint értékű anyagot takarítottak meg A Faipari Vállalat egyike azoknak a vállalatoknak, amely a jól dolgozó vállalatok között is élenjár. A minisztertanács vándor­zászlajáért folyó versenyben elnyerték a harmadik helyezést. Már március 20-án déli 12 órára befejezték I. negyedévi tervüket. A dolgozók nagy része túlteljesítette kongresszusi felajánlását. A sza­bászok jelentős mennyiségű deszkaanyagot takarítottak meg az elmúlt két hónapban. A megtakarítás értéke meghaladja a 21.000 forintot. Az eredmény elérésében nagy része van Hlavati László, Kovács István és Tóth Béla takarékos munkájának. Az üzemben a kongresszusi versenyben megháromszorozódott a sztahanovisták száma. Hlavati Gyula például a 172 százalékos vál­lalásával szemben 188 százalékot teljesített. Pazonyi József aszta­los 130 százalékos teljesítményét 141 százalékra növelte és tegnap, az üzemben beindult felszabadulási műszakban 168 százalékos teljesítményt ért el. Orosz Sándor sztahanovista asztalos 171 szá­zalékról már március 30-án 173 százalékra, Kurbely Mihály pe­dig 169-ről 190 százalékra növelte teljesítményét. A vállalat dol­gozói a felszabadulási műszakban még szebb termelési sikerek el­éréséért harcolnak. A vállalatok dolgozói lelkese­déssel készülődnek április 4-re, felszabadulásunk kilencedik év­fordulójának megünneplésére. A kongresszusi verseny keretén be­lül sok ütemben felszabadulási műszakot kezdeményeztek. A 61/2. Építőipari Vállalat dolgo­zói értékes felajánlást tettek és megfogadták, hogy a felszabadu­lási műszakban túlszárnyalják eddigi legmagasabb teljesítmé­nyüket. A nyíregyházi Jókai­­utcai Béke­ház építkezésnél a dolgozók röpgyűlésen beszélték meg a még szebb eredményekért folyó felszabadulási műszak megszervezését. Az építkezés ve­zetői biztosítják a műszaki fel­tételeket a több és jobb mun­kához. Jankovics József építésvezető úgy irányítja a munkát, hogy április 4-ig 200 órát takarítanak meg. Jávor István kőműves bri­gádja eddigi 119 százalékos havi átlagteljesítményét 6 százalék­kal, Jánószki András kőműves brigádja pedig a 115 százalékos átlagteljesítményét 5 százalék­kal túlszárnyalja. Csatlós Pál segédmunkás brigádja az ötös és hatos szekció födémgerendái­nak elhelyezését április 6 helyett április 3-án befejezi. Kalocsai István elvtárs, a vál­lalat főmérnöke április 4-ig diapozitív filmvetítéssel egybe­kötött tapasztalatcserét szervez a vállalatnál a brigádvezetők és műszaki vezetők részére. A ta­pasztalatcserén bemutatja és át­adja a március 23-án Sztálin­­városban a 26/2. Építőipari Vállalatnál megtartott országos sztahanovista és, újítási tapasz­talatcsere jó módszereit. Erre az alkalomra a megye más építő­ipari vállalatainak érdeklődő dolgozóit is meghívják. Felszabadulási kirakatverseny A Nyíregyházi Kis­kereskedelmi Vállalat kirakatrendezői ápri­lis­i tiszteletére kira­­katversenyre hívták ki a megye kereske­delmi vállalatait. Vál­lalták, hogy a város területén lévő üzletek kirakatait ünnepivé teszik. A vállalat dolgozói versenyben vannak a Miskolci Kiskereske­delmi és Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat­tal is. A vállalat dol­gozói nagy figyelem­mel kísérik ezt a ver­senyt. Az árudaveze­tők szakmai tudásuk átadásával segítik a fiatalabb eladókat és udvariassági verseny­ben végzik munkáju­kat. A vállalat köz­pontjának dolgozói segítséget adnak a boltok adminisztrá­ciós munkájának el­végzéséhez is. A válla­­lat sok boltegysége je­­lentette már a kong­resszusi vállalás tel­­jesítését. A 27. sz. női konfekció bolt, a 15. sz. férfi ruhaüzlet, a 49-es férfi konfekció bolt és még több bolt teljesítette vállalását. Dankó Mihály, Vido­­ven János és Mester Istvánné árudaveze­­tők járnak a verseny élén. Megjelent Novob­átzky Sándor — Nemes György: Berlini jelentés a négyhatalmi tanácskozásról Az Országos Béketanács külpo­litikai füzetsorozatában március­ban „Berlini jelentés a négyha­talmi tanácskozásról“ címmel No­­vobátzky Sándor és Nemes György számolnak be berlini élményeik­ről, a négyhatalmi tanácskozás eseményeiről. A beszámolók színes, olvasmá­nyos formában tárják elénk a konferencián lezajlott viták leg­érdekesebb és legjellemzőbb for­dulatait, a tanácskozás néhány olyan eseményét, amelyről a sajtó ezideig nem emlékezett meg. A füzetben a szemtanú élményei alapján elénk tárul a mai kétarcú Berlin élete, a béke és háború erőinek mindennap megújuló har­ca a német tömegek megnyerésé­ért. A füzetet a négyhatalmi ta­nácskozásról és Berlinről készített fényképfelvételek teszik még ér­dekesebbé.

Next