Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-01 / 259. szám
Diadalmaskodni fogunk, mert pártunk erős, egységes és meg fogja oldani a ráháruló történelmi feladatokat Biszku Béla elvtárs felszólalása a megyei pártértekezleten Mint már közöltük, a megyei pártértekezleten felszólalt BiszkuBéla elvtárs, belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Biszku elvtárs bevezető szavaiban tolmácsolta a párt Központi Bizottsága és Kádár János elvtárs üdvözletét, majd így folytatta: „ A beszámolóval, amelyet apártbizottság nevében Benkei elvtárs terjesztett elő, egyetértek, mert az a megye helyzetéről szólt és tükrözte azt a fejlődést, amely pártunk vezetésével Szabolcs- Szatmár megyében végbement. Aki részt vesz ezen a pártértekezleten, tanúsíthatja, hogy nagy fejlődés időszakában él és dolgozik a mi pártunk. A beszámoló, de a felszólalások is tükrözték azt, hogy a párt nagy harci tapasztalatokat szerzett az elmúlt esztendőkben. S örvendetes, hogy jó politikai helyzetünknek az ismeretében nemcsak szilárdan képviselik a mi pártunk irányvonalát a kommunisták, hanem népszerűen és elég magas színvonalon is. Egyetértek a beszámolóval azért is, mert tükrözi, hogy a megyei pártbizottság helyesen vezeti a politikai és a gazdasági munkát, s amit kitűztek, vagy kitűznek feladatul, azokat valóra váltották és valóra váltják. A párt politikájával kapcsolatban Biszku elvtárs hangsúlyozta: " A beszámoló és a hozzászólások helyeslik a párt politikai vonalát. Jó ezt tudni, s érezni, hiszen az emberek komolyan, őszintén vélekednek. Mi igazolja a mi politikánk helyességét? Mindenekelőtt az, hogy a munkásosztály szilárdan tartja kezében a hatalmat, s felszámoltuk az ellenforradalom utáni szervezkedést, s annak a harcnak nyomán, amelyet a párt folytatott a konszolidációnak érdekében, helyreállt és megerősödött a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetsége. "Kitűztük és megvalósítjuk úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban e szocialista építőmunka meggyorsítását. Bizonyítja helyes politikánkat továbbá az, hogy a falu szocialista átalakítását eredményesen folytattuk és folytatjuk, egyre erősödnek termelőszövetkezeteink. Továbbá az, hogy pártunk sikeresen oldja meg a nemzeti összefogás politikáját. S nem utolsó sorban van erőtől duzzadó, harcokban kipróbált pártunk, feladatának megfelelő Központi Biottságunk, amely köré tömörülnek a kommunisták és a pártonkívüli milliók. Ezek után Biszku elvtárs a ■ Párt ..újjászervezésének, körülményeiről szólt, s megemlítette azokat a helytelen nézeteket, amelyekkel szemben annak idején a Központi Bizottság felvette a harcot. Beszédének további részében azzal foglalkozott, hogy az ellenforradalom után a munkásosztály a párt vezetésével bebizonyította, tud konszolidálni, helyre tudja állítani a népi demokratikus rendet, s helyes politikájával tömörítve a dolgozókat, megerősíti a munkás-paraszt szövetséget. Majd így folytatta: — Pártunk helyes gazdaságpolitikát folytatott és folytat, de most arról van szó, hogy ezen a területen előre kell mennünk. Ismeretes, hogy a legtöbb gyengeségünk és hibánk az építő munkában volt. Most nekünk be kell bizonyítani, helyesen határoztuk meg, hogy a nemzeti jövedelemből mit, hová kell fordítani, hogy a szocialista iparosítást továbbfolytatva, a falu szocialista átalakítása terén is döntő sikereket érjünk el. Ezek után Biszku elvtárs arról szólt, hogy az ellenség 1956 után, bízva abban, hogy nem tudunk konszolidálni, alaposan elszámította magát. Hasonlóan jártak a revizionisták is, akik azt hirdették, belebukunk a nehézségekbe és sztrájkokkal, különböző szervezkedésekkel próbálták akadályozni az élet helyreállítását. Ez nem következett be, mert a munkásosztály, a dolgozó nép a párt szavára hallgatva, hozzájárult az építéshez és felhasználta azt a gazdasági segítséget, amelyet a baráti országok és a Szovjetunió nyújtott számunkra. Majd ezek után így folytatta: — De más oldalról is volt bizalmatlanság a mi gazdasági építő munkánkkal szemben. Bizonyos szektás körök 1956—57-ben — amikor bizonyos intézkedéseket foganatosítottunk — azt mondták, „mi lesz a munkásosztálylyal?” Elmondhatjuk, hogy ezek is elszámították magukat, mert nem bíztak a tömegekben, a munkásosztályban, nem bíztak abban, hogy képesek tanulni a korábbi tapasztalatokból, s felt nőnek oda, hogy jól vezetik az építést is. Az új ötéves tervvel kapcsolatban Biszku elvtárs megjegyezte, hogy elsősorban a termelő jellegű beruházásokra kell nagy gondot fordítani, amelyek munkaigényes termékek előállítását biztosítják és gyorsan megtérülnek. Mint mondotta, ezeknek a beruházásoknak összege több, mint az első ötéves terv felemelt számai. Benne van a célok kitűzésében életszínvonalunk emelkedése is. Ezek után a következőket mondotta Biszku elvtárs: — Mikor az életszínvonal emelkedéséről volt szó, egyes szektás körök keveselték a 22 százalékos életszínvonal emelkedést, így figyelmeztettek: „Vigyázzatok, mert a tömegek fel fognak lázadni, keveselni fogják az életszínvonal emelkedését.” Mi azt mondjuk: reális lehetőség van a dolgozók kezében, s a nép szívesen teszi azt, ha közben a tervek megvalósításánál látják, hogy gyorsabban emelkedik az életszínvonal, mint amilyen számokat előírtunk, mintha többet ígérnénk, s közben kevesebbet teljesítenénk. A párt Központi Bizottsága azon a nézeten van, hogy a gyengeségek általában nem a tömegek részéről jelentkeznek, hanem a vezetés oldaláról. Gazdasági lehetőségeink az elmúlt három esztendő alatt mindig nagyobbak voltak, mint amennyit kitűztek a gazdasági szervek és megvalósíthatónak tartottak. A párt figyelmeztette őket arra, hogy lebecsülik azt a változást, ami a tömegekben végbement. 1957-ben kerültünk olyan helyzetbe, hogy a párt helyes politikájának következtében az emberek felszabadultak a reakciós és burzsoá nyomás alól, s ez természetesen jelentkezett az eredményekben is, így ma kezünkben van a lehetőség, hogy megfelelően tervezzünk, s ne becsüljük le, de túl se becsüljük erőinket. Gondoskodnunk kell a reálisabb és feszítettebb, a tömegek által megvalósítható célkitűzésekről a gazdasági építőmunkában. Ezután Biszku elvtárs arról szólt, hogy a hibák elkövetőivel szemben nincs elég felelősségrevonás, s régebben volt egy olyan jelszó, hogy a hibák mögött kell keresni az ellenség kezét. — A párt ma nem alkalmazza ezt a jelszót, hanem a következőket mondja: „Keresd meg a tényleges ellenséget, küzdj a hibák ellen meggyőzéssel, felelősségrevonással, s a reakció ellen fordítsd az állam erejét.” Ezek után arról szólt, hogy van bizonyos fokú kényelmesség, s amikor a hibát elkövető szemébe kell mondani a véleményt, idegenkedés tapasztalható. Majd így folytatta: — Küzdeni kell e szemlélet ellen. Vannak olyanok, mikor a hibák miatt felelősségre vonják őket, hivatkoznak az érdemeikre, arra, hogy az ellenforradalom idején helytálltak. Az persze döntő, hogy valaki az ellenforradalom alatt is megállta a helyét. De ez nem jogosít fel senkit arra, hogy hanyagul dolgozzék, s feledtesse a mostani hibáit. Biszku elvtárs ezek után arról beszélt, hogy egyes emberek figyelmen kívül hagyják az összállami érdeket. Ez esetenként nem csak a nyereségrészesedésre vonatkozik, hanem sok egyébre is. — Szabolcs megyében talán nincs olyan, hogy az állam érdeke ütközzék a helyi érdekkel? Itt van a burgonyakérdés. Ezt Szabolcs megyében meg kell oldani, mert itt ütközik az egyén érdeke az állami érdekkel. A népi állam tisztességes árat ajánlott a parasztságnak. Most 100— 110 forint egy mázsa burgonya. Egyesek mégis a spekulánsoknak, a kiskereskedőknek adják el 180 —200 forintért, s így problémákat okoznak a város ellátásában. Vajon mit csinálnának a dolgozó parasztok, ha mi is felemelnénk a ruházati cikkek árát? Ez nem lenne helyes, de az sem helyes, hogy az év két hónapjában a dolgozó parasztság úgy viszonyul a munkásosztályhoz, mint eladó Beszéde következő részében Biszku elvtárs a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről és megszilárdításáról szólt A következőket mondotta: — E kérdésben a legdöntőbb az ember meggyőzése, átformálása, mert ha meg van arról győződve, hogy jobb a szövetkezeti gazdálkodás, s a munka többségét itt és nem pedig az egyéni, háztáji gazdaságokban kell végezni, akkor a többi apróbb kérdések a párt- és Bízzunk az — Nem könnyű dolog a fiatalok nevelése — folytatta beszédét Biszku elvtárs. És nem akarok itt vitatkozni a nevelés kérdésében, de meg vagyok győződve arról, hogy a mai fiatalok jobban fogják végezni a dolgukat holnap, mint mi. Gondoljanak saját gyermekükre. Nagyon sok kommunista családban, ahol gyermek van, és ahová már behatolt az új szellem, általában sokat olvasnak és érdeklődnek a gyerekek. Ma már a gyermekek tizenegy-tizenkét éves korban azzal foglalkoznak, hogyan lehet a Holdba repülni és erre közben jelentkeznek is. Ma jobb a fiatalok helyzete, nem érzik az elnyomást, s nehéz velük megértetni, milyen is volt a múlt. Aki átélte, egészen másképp fogja fel, mint az, akinek beszélünk róla. Mi tehát a megoldás? Az, hogy marxizmusra kell tanítani a fiatalokat. Nem a tizenkét éves gyerekekről beszélek, hanem az idő-és kereskedő. Ezt a kérdést elvi oldalról, a munkás-paraszt szövetség erősítése szempontjából kell vizsgálni. Felvetődik a kérdés miért van ez a helyzet és mi a végső megoldása? Az oka az, hogy az egyéni parcella gazdálkodás dominál Szabolcsban. A burgonya többségét ők termelik. Most vitában vagyunk a parasztsággal, hiszen a munkásosztállyal szemben mint eladók lépnek fel. Csak a szövetkezeti gazdálkodás útján oldódhat meg ez a kérdés, s akkor magasabb lesz a termelés, ő is, a munkásosztály is jobban jár, s ezek a hibák teljesen megszűnnek, tanácsi szervek segítségével könynyebben megoldhatók. Csak az emberekkel való egyéni foglalkozás során küzdhetjük le maradi nézeteiket, s világosíthatjuk fel őket arról, hogy igazi boldogulásukat a közös munka alapján teremthetik meg. Az ilyen elvi kérdésekben türelmesnek kell lennünk, mert parancsszóra egyik napról a másikra nem változnak meg azímberek, ifjúságban sebbekről. Nem kell teletömni a fejüket politikával, hanem fel kell kelteni az érdeklődésüket a marxizmus iránt, és ha tanulnak, akkor másképp fogják látni a világot, felelősebbek lesznek azért. Ha ezt elérjük, akkor be fogják tölteni hivatásukat és többen ott maradnak a falun. Ezek után Biszku elvtárs a fiatalok kötelességérzetre és önállóságra való neveléséről beszélt. —■ Megemlítette, hogy ebben úgy a szülői munkaközösségeknek, mint a pedagógusoknak kell segíteniük, s az iskolában kell megkezdeni a kommunista helytállásra, a marxista nevelésre való felkészítésüket. Biszku elvtárs a továbbiakban az éberségre hívta fel a pártértekezlet figyelmét, s figyelmeztetett arra, hogy ellenségeink vannak, akikkel számolnunk kell. A kongresszusra való készülő- déssel kapcsolatban Biszku elvtárs a következőket mondotta: Számolnunk kell az eddig végzett munka eredményével, s azzal, hogy ez hogyan szolgálja a tömegek nevelését, s hogy hozta közelebb a munkásosztályhoz a parasztságot, s milyen módon erősödött a kapcsolat a kommunisták és pártonkívüliek között. Én helyesnek tartom, hogy erre az értekezletre meghívták azokat a pártonkívülieket, akik a tudomány különböző területein dolgoznak és segítik népgazdaságunk fejlődését. Kövesse ezt a példát minden járás. Vigyáznunk kell arra, hogy az eredmények ne feledtessék a nehézségeket. Ha az eredményekről beszélünk, úgy vagyunk, hogy illetlenség ilyen helyzetben fogyatékosságokról és hibákról beszélni. De ne feledjük, nincs még felépítve a szocializmus, s ezért vannak tennivalóink. Mi abban a biztos tudatban folytatjuk tovább a szocializmus építését, hogy a meglévő fogyatékosságokat megszüntetjük, s növekszik, terjed az az eszme, amelynek jegyében összeültünk. Diadalmaskodni fogunk, mert pártunk erős, egységes, és meg fogja oldani a rá háruló történelmi feladatokat — fejezte be beszédét Biszku Béla elvtárs. Politikánk helyes, a munkásosztály szilárdan tartja kezében a hatalmat Mindig reálisan mérjük fel erőinket A termelőszövetkezetek megszilárdításában legfontosabb az ember meggyőzése, átformálása Eredményeink ne feledtessék nehézségeinket Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter beszél a megyei pártértekezleten. 2