Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
effitt Külpolitikai összefoglaló § OrfinxiTapánik Saijfonban $ Az Iraki Menények atörelgései ~ Saorjet cáfolat Kosziging Sgées régi állapotáról % Mao Ce-tung az Odera—Neisse határról ? Közeleg Vietnam egyik legnagyobb ünnepe, a Holdújév, az úgynevezett tét és a dél-vietnami fővárosban mind idegesebbé válik a hangulat. Nemcsak az ünnep közeleg ugyanis, hanem a tavalyi emlékezeten tet-offenzíva veszteséget okozott az amerikaiaknak és a kormánycsapatoknak, megismétlődhet Az USA és a saigoni rezsim biztonsági szervei hónapok óta igyekeznek azon, hogy ez a számukra lidérces esemény ne következzék be — vagy legalább ne úgy, mint 1968- ban, amikor a DNFF fegyveres erőinek általános támadása teljesen rajtaütésszerűen érte mind az amerikai, mind a dél-vietnami kormányt Nos, a legutóbbi jelentések szerint ez az állandó Intenzív „előrejelző” kísérlet némi eredményre vezetett — de olyan eredményre, amely felkavarta a dél-vietnami főváros amúgy is ingatag nyugalmát. Thieu elnök és az amerikai főparancsnok, Abrams tábornok különleges kutatóegységei ugyanis Saigontól mindössze 84 kilométerre föld alatti dzsungelkórházra bukkantak, amelyet nyilvánvalóan a partizánok építettek. A háromszáz ágyas kórház egy teljes szabadságharcos hadosztály egészségügyi ellátását biztosította volna és ebből amerikai szakértők azt a meglehetősen kézenfekvő következtetést vonták le, hogy a „lelet” egy készülő újabb offenzíva előjele. A közel-kelet helyzettel kapcsolatban az arab szakszervezetek kairói kongreszszusán kívül változatlanul az iraki kivégzések utórezgései állnak a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Abdullah Szalam iraki tájékoztatási miniszter újabb sajtókonferencián ismételte meg kormányának azt az állítását, hogy az országban széles körű kémhálózat tevékenykedik, amely szabotázsakciókat készít elő és „éppen ezért további kivégzések várhatók.” A miniszter ismételten cáfolta, hogy kormányát faji gyűlölködés vezette volna és feltette a kérdést: miért nincs hasonló felháborodás nyugaton a megszállt arab területek lakosainak helyzete miatt? A világsajtó jelentős része ugyanakkor elítéli az iraki eseményeket A zágrábi Vjesnyik úgy fogalmaz, hogy „egyetért Thani ENSZ-főtitkár aggodalmával a bagdadi intézkedések esetleges súlyos következményei miatt” Az iraki egyezmények — folytatja a jugoszláv lap — aggasztanak más arab országokat is, amelyek nem akarják nyilvánosan kifejezni, mit gondolnak az iraki ügyről. A kivégzések — véli a Vjesnyik — objektívan megnehezítik nemcsak az arab országok helyzetét hanem azokét is, amelyek baráti viszonyban vannak velük. Nyilvánvalóan vezető helyet kap a világsajtó hasábjain a rádióállomások hullámhosszain ás a televízió képernyőjén az a nyilatkozat, amelyet Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tett Koszigin miniszterelnök egészségi állapotáról. Zamjatyin megcáfolta azokat a nyugati, mindenekelőtt londoni lapokban felröppent híreszteléseket amelyek szerint a miniszterelnök beteges kijelentette: Koszigin szabadságon van és a közeljövőben elfoglalja hivatalát A Zycie Warszawy ismerteti a Bild-Zeitung című nyugatnémet bulvárlap (Springer Konszern lapja) jelentését Mao Ce-tungnak a Japán Szocialista Párt vezetőivel folytatott beszélgetéséről. A Bild-Zeitung szerint Mao állítólag azt javasolta, hogy a japán szocialisták vele együtt kezdeményezzék egy Peking—Tokió—Bonn közötti egyezmény létrehozását „A Bild-Zeitung szenzációs jelentése keveset érdekelne bennünket, ha egy része nem érintené Lengyelországot — írja a Zycie Warszawy —, ez a rész pedig az, amelyben a nyugatnémet lap szerint Mao Ce-tung kifejtette azt a nézetét, hogy az NSZK-nak pillanatnyilag nem kell elismernie az Odera—Neisse határt A Bild-Zeitung gyakorlatát ismerve, komolyan kételkedhetnénk jelentésének pontosságában. Tény azonban az, hogy az utóbbi időben kialakulóban van bizonyos flört Peking és Bonn között A flörttel egybevág Mao Cetung fentebb idézett tényleges vagy kitalált nyilatkozata, — fejezi be a Zycie Warszawy. mBL!T-WAŹSTA!!a«!97/H1 KAIRO nw utézi a köL^k^1 Sí srab szakszervezeti konc üzenetet hozott BrezsniSíffl Nasszer elnöknek. A hírüay-Nasszer hértesülése szerint zott ^ hosszasan tanácsko- Pí?nel “ üzenet tartalmáról. Részleteket a lan nem közölt csupán annyit í F “?.,üzenet a közel-keleta konfliktussal kapcsolatban több olyan kérdést tartalma, ameyekkel a szovjet ve-Äk£taTÜU nap"kb*" Lagos Lagosi katonai tényezőktől számazó értesülések ténik rin?^ ador(ok légiere/"ePülőgepei pénteken .^b?i?rPadóst hatottak véghfelviLtZélnyUgati régió több helysége ellen. Az egyik eén hú Mintyira régió óvárosától W16 méternyire elterülő 116?¥16 vár°sa felett oldotta ki bombaterhét. Négy személy meghalt tizenegy V*- dig megsebesült A nigériai légelhontás ütegei a biafrai okfA,lelőtték- 1960. október 7-e óta ez volt az első biafrai légitámadás a szövetségi kormány által ellenőrzött területek ellen. VARSÓ Valóban lengyel-csehszlovák tárgyalások kezdődtek a két ország kapcsolatairól és délkánt nemzetközi kézjegyet küldött Kuczkowski külügyminiszter-helyettes a kimunkákat Jan Busniak külügyminiszter-helyettes vezett A két ország képviselői már elfogadták az idei kulturális együttműködési tervet s jelenleg a PAP é* közte"- h Ügynökség vezetői között is megbeszélések folynak Varsóban. A MOSZKVA „ a Kremlben végeztek a tárgyalások Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanács elnökségének elnöke, Dmitrij Poljanszkij, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese és Kahtan M-Saabi, a Dél jemeni Népi Köztársaság elnöke között A tárgyalásokon baráti légkörben, gyümölcsöző eszmecsere folyt a tárgyalások befejeztével 151- Saabi látogató körútra Indult a Szovjetunióban. Gerencsér Miksét! A gyűlölet ellenfele Regény Eötvös Károlyról 17. eletve előhozta éjjeliszekrényéről a szivarvágót, lecsípte a kabanusz végét és a boldog ember élvezetével gyújtott rá. Az első szippantás után teljesen komolyan kezdte mesélni: — Emlékszem, amikor Szabolcs vármegye főispánja volt Scharf József, ez a tiszaeszlári templomszolga nem ismert határt a korrupcióban. Telerakta az atyafiságával a hivatalokat és titkon vakmerő anyagi üzelmekbe keveredett. Komoly összegekért különböző engedélyeket szerzett a kormányzó hatóságoktól, amellett befogadta részvesnek az egyik folyamiályozó társaság. El sem tudod képzelni, mi okozta a vesztét. Az egyik nagy beregi vaddisznóvadászaton, amelyen csupa országos notabilitás vett részt és néhány főherceg is jelen volt, ez a Scharf kilőtte a legszebb kart a miniszterelnök elől. Ilyen ember nem való főispánnak. Kiderítettek róla minden rosszat, még azt is, hogy zsidó. Most aztán védhetem Korniss Ferenc úr szigorú színe előtt Egykedvűen verte le a hamut a szivarról. A bambaságig megrökönyödött Verhovay. Kackiás bajusza alatt szétnyílt piros, lágyan duzzadt szája. Hangján érződött, hogy száraz a torka. — És még te mondod, hogy felcsaptam tréfamesternek? A Vajda már nem mondott semmit. Inkább a szivarjára ügyelt. Ahogy vadászatot szőtt képtelen anekdotájába, úgy vadászathoz hasonlította Verhovay nagyon is valós, nagyon is veszedelmes szándékát. Hasztalan rontott rá, töltött fegyverrel. Patronjait lesből eldurrogtatta, de csak bokrot talált. Hiába jött nagyvadért Nyíregyházára, mindössze azokat a szokásos döglött bányákat vihette magával, amelyeket Bary József vizsgálóbírótól kapott ajándékba. Hűvösebb idő érkezett a sötétséggel és amíg aludt a kisváros, akácfáiról lerázta a port az éjszakai szél. Nyikorgott a zsalugáter Eötvös ablakán, mégsem csukta be, hadd fürössze minél szabadabban az üdítő levegő. Fényes koponyáját a lámpa porcelánernyője alá dugta, papírjai fölé görnyedt, kúria ironjával egyenetlen sorokat hevenyészett, majd hirtelen megtorpantotta a ceruza hegyét, hosszú percekig mozdulatlanná dermedve gondolkozott, hogy aztán annál sietősebben folytassa a jegyzetelést. Manc kölyök vallomását, mint a vád legdöntőbb aduját, már szó szerint ismerte. Ezzel szemben birtokában volt segítői jóvoltából az aprólékos adatok nagy halmaza arról az április elsejei napról, amikor állítólag megölték Solymosi Esztert Scharf József templomszolga délelőtt 10 óra után csalogatta be házába a cselédlánykát, innen a templomba vitték, ahol elvágták a nyakát és vérét vették a metszői állásra pályázó idegen zsidók; tizenegy óráig be is végezték iszonyú tettüket — állítja a vizsgálóbíró Móric vallomása alapján. A Vajda szigorúan szelektálta a tényeket és csak a bizonyítható részleteket vette figyelembe. Elemében volt, kedvet és erőt érzett a munkához, mivel Verhovay látogatása méginkább felfokozta elszántságát az igazság kiderítésére. Meg akarta semmisíteni az éppoly képtelen, mint gonosz vérvád kígyófészkét, csakhogy a biztosan ható lőpormennyiséget szemcsénként kellett összeszedegetnie. Alit elébe. Szívósan végezte a babramunkát, túlszárnyalva aprólékosságban azt a vizsgálóbírót, aki máshoz sem értett, mint a látókör nélküli aprólékossághoz. Nyomról nyomra követte Esztert eltűnéséig. (Folytatjuk) Wm. MirMrst Irány: az integráció IV. Megbízható szállító, biztos piac A világon ma már legalább egymillió féle árut gyárt a gépipar, s a vegyesipar is több százezer termékfajtát állít elő. Elképzelhetetlen, hogy egy tízmillió lakosú kis ország ennyifajta termék gyártására berendezkedjék. Az árucikkekre azonban a kis országoknak is szükségük van. Mit tehetnek? Ha az adott ország kapitalista társadalmi és gazdasági rendszerben él, akkor beépül valamely tőkés nagyhatalom érdekszférájába, s a nagy monopóliumok profitját növelve, vállalva a „kis halra” vadászó „nagy hal” állandó fenyegetését, igyekszik fedezni szükségleteit Ha szocialista ország és valós nemzeti, nemzetközi érdekek vezérlik, akkor a legszélesebb együttműködésre törekszik a testvérországokkal, s olyan gazdasági kapcsolatokat alakít ki, amelyek módot adnak az igények fokozott kielégítésére. S e kapcsolatok révén olyan gazdasági potenciálra tesz szert, hogy a szocialista világon kívül is megfelelő forrásra talál szükségleteinek kielégítéséhez. Az utóbbiak leírásához nem elméleti ismeretek, hanem gyakorlati tapasztalatok, sokszorosan beigazolódott módszerek és formák álltak rendelkezésünkre. Magyarország elmúlt húszesztendős tapasztalatai, KGST-tagságunk két évtizede egyértelműen amellett szól, hogy hazánk egyedül a szocialista együttműködés útján juthatott el mai fejlettségi színvonalára. Jórészt magunk mögé utasítottuk azokat az országokat, amelyekkel a felszabadulás előtt egy szinten álltunk. Közismert, hogy hazánk gazdasági növekedése- sok más országtól eltérően — viszonylag nagymértékben függ a külkereskedelemtől, mind a forgalom mennyiségétől, mind jövedelmezőségétől. Éppen az említett okok miatt állandóan növekvő importra szorulunk. De csak az az ország tud rendszeresen importálni, amely évről évre bővíteni tudja exportját. A magyar iparban már a dolgozóknak csaknem egynegyede exportra termel. Mindez azonban csak akkor ér valamit, ha a megtermelt árut értékesíteni tudjuk. (Nemzeti jövedelmünk közel 40 százalékát a külkereskedelmen keresztül realizáljuk.) E tekintetben is a KGST a támaszunk, ezúttal nem a megbízható szállító, hanem a biztos piac minőségében A tagállamokkal kötött szerződéseink biztosítják, hogy külkereskedelmi forgalmunk 68 százalékát a szocialista piacon bonyolítsuk lev e. A modern kor taintsém Két évtized alatt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amint azt sorozatunk korábbi négy részében igyekeztünk dokumentálni — beváltotta az 1940 januárjában hozzá fűzött reményeket Olyan tekintélyes és hatónemzetközi szervezet lett, amely előrelendítette a tagállamok gazdasági fejlődését, s ezen keresztül a szocializmus érdekében befolyásolta a két világrendszer versenyét A KGST a szocialista országok összefogását, a gazdálkodás mind szélesebb területére terjesztette ki, a közös munka egyszerű formáit fokozatosan fejlettebb formákkal gazdagította, elősegítette a jöbboldalú együttműködés kibontakozását, a máról a holnapra, a távlati lehetőségekre, a tervek, a kutatások összehangolására emelte a szoros kapcsolatokra törekvő baráti országok tekintetét S mindezt úgy végezte el, , nem vált kormányok feletti szervezetté, maradéktalanul megőrizte szocialista jellegét Utján sok nehézséggel, objektív és szubjektív forrásokból táplálkozó akadályokkal találkozott előnyei sokszor nem domborodtak ki úgy, ahogy azt a szakemberek gárdája és a közvélemény várta, de a problémák végső ??f°” ,nem állták és nem állják útját az összefogásnak. «..így fogalmazhatnánk meg a KGST 20 éves tevékenységének bizonyítványát hozzátéve: magasabb osztályba lépi hét Ezt Indokolják az igények, a szükségletek, a lehetőség is. . igényeket támaszt a szó S^t fejlődés- Mind több termelőberendezésre és köz. »^glet. cikkre van szü£ seg, több nyersanyagot igényelnek a gyárak. ** Ms naár nem kielégítők azok az együttműködési formák, amelyek tegnap még talán fris erővel hatottak. A technikai forradalom, amelynek üteme évről évre gyorsul, szükségessé teszi az erőfeszítések koncentrálását és összefogását a tudományos és kutatómunkák maximális hatékonysága érdekében. A KGST-országokban az utóbbi években kibontakozott gazdasági reformok jelentős hatást gyakoroltak és gyakorolnak a nemzetközi együttműködés formáira, módszereire, a tervek koordinálására. Ez is megköveteli a KGST-n belüli kapcsolatok korszerűsítését Ma, a 20. évfordulón a tagállamok — értékelve a múltat, formálva a jelent — a KGST jövőjén gondolkodnak. Az említett indokok ösztönzik őket erre. S minthogy a követelmények azzal a szakasszal függnek össze, amelybe a KGST-tagállamok gazdasága napjainkban elérkezett, a további megoldásokat is a modern kor szintjén kell keresni és megvalósítani. Az ilyen irányú törekvések közös célja pedig a KGST-országok gazdasági integrációjának létrehozása. Az integrációs tendenciák jelenleg, ilyen vagy olyan formában az egész világon megnyilvánulnak. Keresik az integrálás lehetőségeit — rendszerint fejlett tőkés országokkal — a gazdaságilag gyengén fejlett tőkés államok, példa rá a közép-amerikai országok kapcsolata az Egyesült Államokkal Találkozhatunk a fejlett országok integrációjával (Európai Gazdasági Közösség) a fejlődő országok integrációjával (a kelet-afrikai országok közös piaca). Mindezektől gyökerében különbözne a szocialista országok új típusú integrációja, elsősorban abban, hogy a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és segítségnyújtás, a tervszerűség és a stabilitás elveire épül. A tagállamok gazdaságának közeledését segíti elő. Az integráció nem jelent lemondást az ország szuverenitásáról. Problémái a KGST keretében oldódnak majd meg, nem zárva ki annak lehetőségét, hogy bizonyos kérdések e szervezeten kívül de annak elveivel összhangban rendeződnek. Az integráció nem vezet majd elkülönüléshez a világ nem szocialista részétől. A szocialista integráci felé vezető úton fontos tennivaló a népgazdasági tervek koordinálása, megfelelő gazdaságpolitikai egyeztetés alapján. A figyelmet a legfontosabb, közös érdekű kérdésekre kell fordítani, ezek sorában is a nyersanyagellátásra. Elengedhetetlen az ipari termelés széles körű szakosítása és kooperációja. Nagyobb erőfeszítések szükségesek a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére. Mindez fokozatosan együtt jár majd a pénzügyi együttműködés kiszélesítésével. Erről szólva, a legtöbbször a valuta átválthatósága kerül előtérbe. Ez valóban reményteljes eszköz, amely elősegítheti a kereskedelmi forgalom növelését, a műszaki fejlődést, s jobban ösztönzi az ipart a piac új szükségletének figyelembe vételére. Erre ösztönözne a világpiachoz igazodó árak kialakítása is. A szakemberek elképzeléseiből így áll össze a tervezett integráció mozaikképe. Nagy, de elkerülhetetlen magaslatok előtt álla KGST, úgy hívják: a modern kor szintje. Ahhoz, hogy 1970 után túllássunk rajta, már most kell kezdeni az előkészületeket. A tagállamok többsége készen áll az integráció magaslatainak meghódítására, egyetért az „expedíció” célkitűzéseivel, így válik a KGST 20. évfordulója újabb fejlődési szakasz kiinduló pontjává. Bár a problémák minden bizonnyal hallatnak még magukról, bizakodva nézhetünk a következő évtizedek elé. Pálos Tamás csen belül 34,5 százalékát a minden tekintetben legnagyobb gazdasági partnerünka Szovjetunióval, 16 8 százalékát az NDK-val, majd Csehszlovákia és Lengyelország következik a részesedés arányában. (A tőkés országok közül 1967-ben a legnagyobb forgalmat az NSZK- val bonyolítottuk le, egész kátforgalmazók 5,1 százalé- Sok a hasznunk a közös létesítményekből is. A „Barátság olajvezetéken keresztül Magyarország eddig több mint 11 millió tonna olajat kapott. A „Béke” nemzetközi villamos távvezetéken a Szovjetunió tavaly 1,9 milliárd kilowatt, 1969—1970-2,8 milliárd kilowatt villamos energiát száll Magyarországra. A magyar gazdaság valamennyi ágában naponta tízes százezer forintos megtattarítást jelent a KGST-országok tudományos, műszaki segítsége. A Dunai Vasmű, a Borsodi és a Tisza menti Vegyiművek tervezésénél, k a megawattos százhalombattai turbogenerátor gyártásánál — néhány példát említsünk — döntő fontosságú V°a abaráti együttműködés A jó tapasztalat alapján teljesen érthető, hogy a magyar képviselők a szocialita országok összefogásának fejlesztése mellett szállnak síkra a KGST-ben. Ab-ÍÍ2Jí£ulnak ki- amit az MSZMP Központi Bizottsága éppen a múlt év végén, de*e mber 4-i ülésén megállapítot?L ’’Szük£éSe*, hogy fokozottabban éljünk a szocialista országok gazdasági együttműködésében, a mitudományoa k°operáció fejlesztésében rejlő lehetőségekke! Az együttműködés hatékonyságának növelésére •— mert most már nem az extenzív, hanem az intenzív fejlődés van soron _ a magyar kormány javaslatot is dolgozott id. Lényege: egyrte. a népgazdasági terveket kell jobban összehangolni, az alapvető problémákra nyersanyagellátás, vegyipar gépgyártási kooperáció, stb. — összpontosítani, másfelől a nemzeti piacokat kell fokozatosan és tervszerűbben megnyitni egymás előtt, szorgalmazni a vállalatok közötti közvetlen együttműködést -Y4«*