Kelet-Magyarország, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRAI,EGYESÜLJETEK* sxrm. ÉVFOLYAM, SS, SZÁMARA: 80 FILLÉR 1978 Április -1 csütörtök Magasabb színvonalon folytatjuk a szocializmus teljes felépítését Fock Jenő miniszterelnök beszéde a tatabányai választói nagygyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. A város vezetőinek tájékoztatása alapján Tatabánya helyzetével, gondjaival és a fejlesztési tervekkel ismerkedett a kormány elnöke. A délelőtti program következő állomása a tatabányai alumíniumkohó volt. A kormány elnöke megszemlélte a munkafolyamatokat, és egy-egy érdekesebb műveletről részletesebb tájékoztatást is kért. Az üzem nagyolvasztó csarnokában Sámuel Ferenc szocialista brigádja számolt be a gyár vendégének munkájáról, mindennapi életéről. Fock Jenő részletesen érdeklődött a brigádtagok keresetéről, s arról, miképpen szervezik meg munkájukat, hogyan igyekeznek eleget tenni a gazdaságosabb termelés követelményeinek. Fock Jenő ezután — a település új könnyűipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket látogatta meg. Délután a tatabányai névházban a választópolgárok nagygyűlésén találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjével. A nagygyűlés mintegy kétezer részvevője hoszan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Újváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék, az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés alkotó munka, az egykori szén csaták és a későbbi, mindig a talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejez-Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataira, cselekvőkészségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki ötéves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre. S azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok, egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal de a tőkésvilággal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat Szükségesnek tartjuk a szocialista világra is magasabb fokára való ellátás módjainak kimunkálását. A te meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munkáját Hozzáfűzte: hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit; • a népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani, alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970 évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 21—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkb°n ez a javulás folytatódik. Err® minden lehetőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő 5—10 esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról , mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése — majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott Rámutatott hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan pót-A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét, így például a következő öt esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23— 25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati színtű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a la. Idáéhoz, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. a népgazdaságunk jelenlegi és távlati igényeit alapul véve, a kormány már korábban intézkedéseiket tett a jó minőségű szenet termelő szénmedencék rekonstrukciójának folytatására; — a kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek; s arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971- ben, még az év első felében megtárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: jövedelem-elosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásrakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társa (Folytatás a 3. oldalon) A társadalmi igények teljesebb kielégítése A lakosság jobb ellátásáról LAPUNK TARTALMAIK» Közös pénztárcával e. Kétszáz húsvét! mentesítő szerelvény Láttak — hanottok Ma! sportmusor (4. étám », olca» *. tudat Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Fehérgyarmaton Az állami gazdasági kollektívájának csatlakozása a diósgyőriek felhívásához Magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak kedden délután a Fehérgyarmati Állami Gazdaságban. A nagygyűlésen részt vett Guláási Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára, Széles Lajos, a járási tanács vb-elnöke, ott volt az állami gazdaság szovjet testvérüzemének, a nagybocskói vegyigyárnak 26 tagú küldöttsége, élén I. M. Bukriccsal, a gyár igazgatójával és S. S. Bilákkal, az üzemi pártbizottság titkárával. A nagygyűlést Csorvási Sándor, a gazdaság igazgatója nyitotta meg, majd Kormos János, a pártszervezet titkára mondott beszédet, amelyben méltatta a két szomszédos nép, ezenbelül az állami gazdaság és vegyiüzem vezetői és dolgozói között kialakult barátság jelentőségét A beszéd elhangzása után Kiss Mihály, a Lenin szocialista brigád vezetője javasolta, hogy csatlakozzanak a Lenin Kohászati Művek felhívásához és tagcsoportként kérjék felvételüket a Magyar—Szovjet Baráti Társaságba. Javaslatát az állami gazdaság kollektívája egyhangúan elfogadta, s az erről szóló levelet elküldték az MSZBT országos elnökségéhez. Előkészületek a tavaszi békehónapra A tavaszi békehónap szabolcs-szatmári programját tárgyalta meg és hagyta jóvá szerdán Nyíregyházán a békehónapot előkészítő megye operatív bizottság. A békehónapot május 9 és június 9 között rendezik meg. A program szerint a rendezvénysorozat megyei megnyitóját Nyíregyházán tartják május 9-én. Ezt követően minden alkalmas fórumot felhasználnak majd a népek közötti barátság, a béke gondolatának elmélyítésére. Ezek mellett számos külön rendezvényre is sor kerül. Ezek közül is kiemelkednek majd azok az események, amelyeknek külföldi résztvevői lesznek, így például magyar—szovjet, magyar— csehszlovák, magyar—vietnami (utóbbi ifjúsági) találkozókat szerveznek. Május második felében rendezi meg az úttörőmozgalom 25. évfordulójának megyei ünnepségét, s a háromnapos eseménynek szovjet és német vendégei is lesznek. A Béke-világtanács májusban Budapesten ülésezik. Ezt az alkalmat felhasználják arra, hogy széles körben népszerűsítsék a világszervezet tevékenységét A békerendezvényeket sok helyen műsorokkal egészítik majd ki. Még e hónap végén előadói konferenciát tartanak, s ezen a rendezvények szónokai kapnak majd tájékoztatást időszerű külpolitikai kérdésekről, a békehónap céljáról, a rendezvények szervezésével összefüggő feladatokról. Szovjet űrkutatási hetek megyénkben Április 7-től április 29-ig rendezi meg megyénkben — Jurij Gagarin űrutazásának 10. évfordulója alkalmából — a szovjet űrkutatási heteket a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs megyei szervezete. A rendezvénysorozat első előadását — melynek előadója dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója volt, — szerdán tartották meg a TIT Bessenyei klubjában A szovjet űrhajózás 10 éve és távlati tervei címmel. Holnap, április 9-én délben pedig megnyitják a Szovjet űrkutatás 13 éve című kiállítást a tanárképző főiskola aulájában. Az űrkutatási heteknek vidéken is lesznek rendezvényei. Április 10-én délután 18 órakor a borbányai művelődési házban, 13-án Nyíregyházán, a Bessenyei kollégiumban, 14-én a tiszalöki gimnáziumban, 15-én 16 órakor a Vásárosnaményi Vegyes Ktsz-ben, 18 órakor a gimnáziumban, 16-án 16 órakor a nyírbátori szakmunkásképző intézetben, 18 órakor a gimnáziumban, április 19-én a vásárosnaményi farostlemezgyárban és Beregsurányban, 20-án Nyíregyházán, a megyei művelődési központban, Mátészalkán a járási művelődési központban és Nagyecseden, 21-én Nagykállóban, 23-án a fehérgyarmati járási művelődési központban és Szamossályiban, 24-én Kisvárdán és 26-án a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben tartanak előadásokat a szovjet űrkutatásról és bemutatják a Csillagközi testvérek című színes szovjet filmet A megyei moziüzemi vállalat filmek bemutatásával vesz részt az évforduló megünneplésén. A Gorkij moziban április 29 és május 1 között Az évszázad riportja című filmet mutatják be, mely az űrkutatás kezdeteitől a legújabb eredményekig viszi végig a tudomány ezen ágának fejlődését. Ezt a filmet május 23-án Tiszalökön mutatják be. Ezenkívül a megyében hat helyen a Mindenki a Holdra néz című kisfilmet vetítik.