Kelet-Magyarország, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BIXVII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. MÁJUS 5. SZERDA Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az építők székházának kongresszusi termében kedden reggel kilenc órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A tanácskozásokon mint küldöttek, és mint meghívottak részt vesznek a termelőmunkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát mintegy fél- száz külföldi szakszervezet és nemzetközi szervezet. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár mondott megnyitó beszédet, majd a kongresszus ezután a napirendről döntött. A napirend a közfvlk 17.fiú 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól; 2. a számvizsgáló bizottság jelentése; 3. a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása; 4. a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait. Az elnök ezután utalt arra, hogy az elmúlt kongresszus óta mintegy félmillióval növekedett a szervezett munkások száma. Indítványozta, hogy ez fejeződjék ki a megválasztandó vezetőtestület létszámában is, s az eddigi 173 helyett a SZOT 195 tagjára tegyen javaslatot a jelölő bizottság. Kérte a jelölő bizottságot: javaslatának elkészítésekor vegye figyelembe, hogy az egyes szakszervezetek megfelelő képviseletet kapjanak. Ezenkívül törekedjék arra, hogy a megválasztandó testületbe megfelelő arányban jelöljön fizikai munkásokat, a termelő- és alkotómunkában kitűnt dolgozókat, értelmiségieket és alkalmazottakat. Jelöljön a testületbe megfelelő számban nődolgozókat, fiatalokat és veteránokat is. Ügyeljen arra, hogy Budapest és a vidék területi tagozódása is kifejezésre jusson a jelölésben. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a javaslatot. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondotta el Gáspár Sándor: Szakszervezeteink feladata cselekvően részt venni politikánk alakításában Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dolgozók véleménynyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és tanácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben láthatók, érezhetők voltak az Tisztelt kongresszus! A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához, hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felső elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. Eredményesen teljesítettük a III. ötéves tervet. Az elmúlt években új iparágak alakultak ki. A régiek jelentősen megerősödtek. Népgazdaságunk nagyot fejlődött. Új lakásokat, iskolákat, kórházakat, óvodákat, bölcsődéket, új gyárakat, üzemeket, haladó szociálpolitikai intézkedéseket, egy erősebb, szebb országot, az országban jobb életet mutatott az önmagunk elé tartott tükör. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és megvalósulásuk eredményei, mérés — és ez az MSZMP történelmi érdeme, — hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. A szocialista állam a maga eszközeivel végzi el feladatát. A szakszervezetek ugyanezen célok megvalósítását segítik önálló véleményükkel, sajátos eszközeikkel és így töltik be hivatásukat. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati Tisztelt kongresszus! A részvétel az életszínvonalpolitika fejlesztésében és megvalósításában nagy felelősséggel jár. A szakszervezeteknek jól kell ismerniük a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozó rendszer működését, a népgazdaság erőforrásait. Akkor tudunk e területen eredményesen tevékenykedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél alaposabban kidolgozzuk álláspontunkat, és ennek alapján veszünk részt az intézkedések meghozatalában. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők számára olyan jövedelem-elosztást és árrendszert segítsünk kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kialakításához, és a lehető legjobban előmozdítja a gazdasági előrehaladást is. . Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, 91 egy együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állam, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. főre jutó reáljövedelem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fogyasztásának mintegy 30 százalékos növelését tervezzük. Továbbfejlesztjük a műveltségi színvonal emelését szolgáló iskolai és kulturális hálózatot. Az egészségügyi ellátás további javítására öt év alatt 6,7 milliárd forintot fordítunk. A gyermekekről és az idős korúakról is kellő módon gondoskodik a IV. ötéves terv. Tisztelt elvtársak! Az elmúlt években gyakran szóba került, hogy az életszínvonal összetevői eltérően hatnak a különböző rétegekre. Régebben, a szocializmus építésének korábbi szakaszában az alacsony lakbér és közlekedési tarifa, az élelmiszerek és fogyasztási cikkek ára, valamint a társadalmi juttatások árszínvonala általában érzékelhető volt. Most ezek a fontos életszínvonal-összetevők változóan hatnak. Az árak, különösen a szabadabb árformába tartozó cikkek árai, a társadalmi juttatások és szolgáltatások árainak változásai a korábbinál nagyobb hatást gyakorolnak az életszínvonal alakulására. Mindez a nyereségre alapozott gazdálkodás folytatása 1. oldalon) Megnövekedett tekintély Felelősség az életszínvonal alakításában LAPUNK TARTALMÁBA!» Téma: a szerelem Totótanácsadó A rádió műsorából (8. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Iíj békekezdeményezéseket ígér a BVT budapesti közgyűlése Romes Csandra sajtóértekezlete Nemzetközi sajtóértekezletet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke-világtanács egy hét óta Budapesten működő titkársága. Romos Csandra, a BVT főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négynapos programmal — összeülő közgyűlésről, a várható részvételről. Dr. Pesta László, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, május 17-én sorra kerülő eseményről, az európai fővárosok békemozgalmai képviselőinek találkozójáról tájékoztatta az újságírókat. A BVT-közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszívabbá válik a világimperializmus, a mások oldalon viszont egyre jobban megizmosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romes Csandra. A ma még feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet enyhítésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A résztvevők száma — minden korábbi hasonló BVT eseményét felülmúlva — körülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke-világtanács tagjai és itt lesznek mindazoknak a nemzetközi szervezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogadtak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jellegű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napokon hat szekcióban üléseznek. Feladata lesz a közgyűlésnek — közölte a BVT főtitkára-, hogy új nagy nemzetközi békemegmozdulások programját dolgozza ki és nagyszabású akciókat kezdeményezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőkkel, az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért. Az európai fővárosok békemozgalmi találkozójának gondolata a Hazafias Népfront budapesti bizottságánál fogant. Az Országos Béketanács magáévá tette a kezdeményezést és támogatólag segíti a találkozó létrejöttét. Fővárosunk neve az elmúlt időszakban szoros kapcsolatba került az európai biztonság fogalomkörével: 1909 tavaszán innen kelt szárnyra a szocialista, országok emlékezetes budapesti felhívása, 1970 nyarán pedig a budapesti memorandum elnevezésű okmány. A budapesti felhívásban körvonalazott kezdeményezés új folyamatokat indított el földrészünkön, és az európai biztonsági rendszer megteremtésének szükségessége a tárgyalások egyik központi témája lett. Az angol iparügyi miniszter fogadást adott dr. Ajtai Miklós tiszteletére Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és kísérete hétfőn este és kedden délelőtt Oxfordiján sir Frederick Dainton, a Brit Tudománypolitikai Tanács elnökének vendégeként az angliai tudó®- és mérnökképzés kérdéseit tanulmányozta. Ajtai Miklós meglátogatta a város néhány oktatási intézményét és több tudóssal, köztük a magyar származású Kürti Miklós professzorral, a világhírű fizikussal is találkozott. Kedden délben D. W. Houlder professzor és Michael McLagen, Oxford főpolgármestere ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Délután Londonban a brit kormány részéről John Davies kereskedelem- és iparügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott Ajtai Miklós tiszteletére. A miniszterelnök-helyettes szerdán kétnapos észak-angliai körútra indul. Magyar felszólalás a genfi értekezleten A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője, aki a bakteriológiai fegyverek betiltására vonatkozó — március 30-án előterjesztett — szocialista egyezménytervezettel kapcsolatos kommentárokkal foglalkozott. Üdvözölte azokat a küldöttségeket amelyek helyesen úgy értékelték a tervezetet mint ..a szocialista országok újabb őszinte és komoly kísérletét arra, hogy a tárgyalásokat kivezessék abból a szinte reménytelen helyzetből, amely a bizottság többségének szándéka ellenére alakult ki”. A magyar küldöttség vezetője a különböző észrevételekre válaszolt majd hangsúlyozta, hogy az egyezménytervezet rendelkezései „előmozdíthatják a vegyifegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés kidolgozását és megkötését biztosító további tárgyalásokat. A magyar küldöttség támogatja azt a javaslatot hogy a vegyifegyverek teljes tilalmára vonatkozó tárgyalások mér a mostani tervezet vitájával egyidőben folyjanak.