Kelet-Magyarország, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
«XIX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR onás proletárjai.cbyesOU ETEK I 1972. JÚNIUS 23. PÉNTEK Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. — Őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy az országgyűlés jelenlegi ülésén, a magyar nép választott képviselőinek körében üdvözölhetjük őexcellenciája Indira Gandhi aszszonyt, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét, hazánk is a szocialista országok nagyra becsült barátját — mondotta. — Élénk figyelemmel és érdeklődéssel kísérjük azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a negyedszázada függetlenné vált Indiában végbementek. A legújabbkori történelem tanulságai mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy egy több évszázados gyarmati elnyomás alól felszabadult nép, amely függetlenségét kiharcolva, a nemzeti önállóság útjára lépett, történelmileg rövid idő alatt milyen nagyszerű eredmények elérésére képes. Egy olyan hatalmas országban, ahol az emberiség egyhetede él, az indiai kormánynak és a népnek kitartó erőfeszítései nyomán sikerült megvetni a gyors gazdasági fejlődés alapjait. Kívánjuk, hogy az indiai nép további sikereket érjen el az előrehaladás útján. Ehhez a hatalmas munkához politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink gazdagításával, együttműködésünk szélesítésével igyekszünk mi is hozzájárulni. — Világszerte közismert az az értékes tevékenység, amellyel Indira Gandhi miniszterelnök-asszony hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez, a népek közötti barátság és megértés elmélyítéséhez. Látogatása hazánkban jó alkalom arra, hogy a megbeszéléseken és a magyar nép különböző rétegeivel sorra kerülő találkozóin kicseréljük véleményünket az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekről, s személyesen is tapasztalja azt az őszinte rokonszenvet, amely mindannyiunkban él a nagy indiai nép iránt. A Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz — fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az országgyűlés tagjai helyükről felállva, hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztett be. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biztosíthatják a tervszerű fejlődést. A gazdasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt e korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába. A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok öszszességükben változatlan létszámmal bővítették termelésüket. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több, mint 3 milliárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis visszaestek, a költséggazdálkodás — különösen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyasztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztásfelhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. Az erőteljes felhalmozás természetesen nem az elmúlt év sajátossága, hanem része, folytatása a korábban kialakult folyamatnak. A társadalmi közös fogyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonal-politikai céljainak megvalósulásához. Köztudott, hogy költségvetési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, a forgalom és a fogyasztás támogatására fordítjuk. Ez sokszor az objektív gazdasági viszonyokra épülő tudatos szociálpolitikánk következménye, de nem ritkán a gazdaságtalan tevékenységek fenntartását teszi lehetővé. A dotációk teljes összege nem nőtt a korábbi ütemben, és hányada az elmúlt évben mérséklődött. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem — az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költségvetés elkészítésével párhuzamosan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott lépésekre van szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a tervezett arányok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv és költségvetés öszszeállításakor szigorú követelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javuljon. Tisztelt képviselő elvtársak! A bérek a termelékenységgel összhangban nőttek Az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról írásban benyújtott törvényjavaslat tartalmazza a költségvetés teljesítésének adatait és részletes indoklását. A továbbiakban néhány olyan témakört emelek ki, amelyek eredményeink szempontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb az, hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak? Ez a követelmény 1971- ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5,6 százalékkal nőtt Politikai és gazdasági szempontból egyaránt kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az ipari és építőipari munkások keresete miként alakul. E téren is jellemző a keresetek tervszerű emelkedése. A bérek a termelékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerő-stabilitás. A Minisztertanács rendszeresen foglalkozik a kereseti arányok elemzésével és szabályozásával. Megvizsgáltuk például, hogy milyenek és hogy változnak az iparon belüli bérarányok? A tények azt mutatják, hogy 5000 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállalatok munkásainak átlagjövedelme 5—10 százalékkal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét. A munkások között is vannak az átlagosnál nagyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából, a nagyobb teljesítményből következett, de voltak aránytalanságok is, mert egyes (Folytatás a 7. oldalon) LAPUNKTARTALMÁRÓL* A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Térképek a vízminták alapján (7. oldal) (3. oldal) Aratási munkaversenyt kezdeményeztek az újfehértóiak Az országos atlétikai bajnokságról jelentjük (6. oldal) Folytatódtak a magyar-indiai tárgyalások Indira Gandhi vidéki látogatáson Az indiai miniszterelnök-asszony fogadása Fock Jenő tiszteletére Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, illetve P. N. Vaksar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete csütörtökön vidékre látogatott el. A vendégeket elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Balatonfüred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fogadták az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpompás virágcsokrot helyezett el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitte emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el A miniszterelnök-asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvetlen szomszédságában annak a két másik hársfának, amelyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968, illetve 1970. évi látogatása alkalmával ültetett el a füredi Tagore sétányon. A városi tanács elnöke ezután rövid beszéd kíséretében Tagore balatonfüredi tartózkodását megörökítő albumot nyújtott át az indiai kormányfőnek. Indira Gandhi elmondotta, tudatában van annak a mély szeretetnek, amelyet Tagore a magyar nép iránt táplált. Utalt arra, hogy maga is egy ideig Tagore keze alatt tanulhatott egyetemén, ahol értékes eszméket igyekezett hallgatóiba átültetni, olyanokat, mint a szabadságért és az igazság megvalósításáért való törekvés, s azt, hogy az embereknek szeretniök kell egymást. Az emberiséget egy egésznek tartotta — mondotta Indira Gandhi, aki ezt követően beírta nevét a faültetést megörökítő balatonfüredi emlékkönyvbe. A látogatás hírére a város lakói és az ott üdülő dolgozók nagy számban gyűltek össze a sétányon, s hosszas tapssal, szeretettel köszöntötték a miniszterelnök-aszszony. Indira Gandhi ezt követően rövid sétát tett a Balatonhoz, majd tiszteletére a Veszprém Megyei Tanács ebédet adott az Annabella-szállóban. Balatonfüredről Székesfehérvárra utazott az indiai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, dr. Tapolczai Jenő, a Fejér Megyei Tanács elnöke, s a közös gazdaság vezetői fogadták a kormányfőt, aki élénk érdeklődéssel hallgatta a szövetkezet történetéről, eredményeiről szóló ismertetést. Az ezt követő üzemlátogatás előtt még betért Vinkai István növénytermelő agronómus új otthonába, elbeszélgetett családjának tagjaival életükről. Amikor arról értesült, hogy a család kisebbik gyermeke 2 éves, elmondotta, hogy az ő unokája is a napokban lett hasonló korú. A közvetlen beszélgetés során a házaspár nagyobbik gyermeke magyar babával és virágcsokorral kedveskedett a miniszterelnök-aszszonynak, aki viszont beírta nevét a leányka naplójába és indiai meséket tartalmazó könyvébe. Ezt követően megtekintették a közös gazdaság baromfi- és sertéstelepét. A vendégek a késő délutáni órákban visszautaztak a fővárosba. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön vacsorát adott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége tiszteletére a Duna Intercontinentalszállóban. Részt vett a vacsorán Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Részt vett a vacsorán Sigge Lilliehöck, a Svéd Királyság és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A fogadáson Indira Gandhi pohárköszöntőt mondott, amelyre Fock Jenő válaszolt.