Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

XXXII. ÉVFOLYAM. IS. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR am fmRnAK is, kedd Befejeződtek a szovjet-angol tárgyalások A Kremlben konstruktív, tárgyszerű légkörben befeje­ződtek a szovjet-angol tár­gyalások, a felek a nemzet­közi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok számos fontos kérdését vitatták meg. Kifejezésre juttatták azt a kölcsönös álláspontot, hogy ki kell szélesíteni az egyen­jogúságon és a kölcsönös elő­nyökön alapuló konkrét, sok­oldalú együttműködést. A tárgyalásokon szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára és Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Nagy-Britannia ré­széről Harold Wilson minisz­terelnök és James Callaghan külügyminiszter vett részt. A tárgyalások eredményeit összegezve a felek aláhúzták a kölcsönös megértés, a biza­lom és az együttműködés megszilárdítására irányuló törekvésüket, azt a szándé­világszerte rendkívüli ér­deklődéssel figyelték Harold Wilson brit miniszterelnök és James Callaghan külügymi­niszter moszkvai tárgyalásait. A tárgyalások után aláírt ok­mányok bebizonyították, hogy az érdeklődés jogosnak bi­zonyult. A nyugati hatalmak közül ugyanis az utóbbi fél évtized­ben Angliának volt a leghű­vösebb a visz­onya a Szovjet­unióval. 1970-ben ugyanis olyan konzervatív kabinet került hatalomra Londonban amely enyhén szólva nem volt szinkronban az enyhü­lés általános irányzatával és 1971-ben mintegy befagyasz­totta a szovjet—angol vi­szonyt. A Moszkva és London kö­zött fujdogáló hűvös szelek­ről tehát kizárólag London tehetett. A munkáspárti ve­zetés nevében Moszkvában tárgyaló Harold Wilson most késznek mutatkozott meg­­£?-■'n+otni ezt a lépésház­ánál és Moszkvában szívélyesen kukat, hogy megvetik egy AJ szakasz kezdetét a Szovjetu­nió és Nagy-Britannia kap­csolataiban, a két ország né­peinek javára, a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dítása érdekében. A tárgyalások eredményeit közös dokumentumokban rögzítették. Ezeket a doku­mentumokat legmagasabb szinten írták alá és hozták nyilvánosságra. A tárgyalások befejezése után Wilson sajtótájékozta­tót tartott, ahol válaszolt az újságírók kérdéseire. Harold Wilson, Nagy-Bri­tannia miniszterelnöke, aki hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, hétfőn Moszkvából hazautazott Lon­donba. Az angol kormányfőt és kíséretét szállító különrepü­­lőgép hétfőn a kora esti órákban Moszkvából vissza­érkezett Londonba, viszonozták a brit közeledé­si, tágabb értelemben felzár­kózási szándékot. A Brezsnyev és Wilson ál­tal aláírt szovjet—angol kö­zös nyilatkozat a konzultá­ciókról szóló szovjet—angol jegyzőkönyv, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szovjet—angol közös nyilat­kozat, valamint a Koszigin és Wilson által aláírt gazdasági és egyéb dokumentumok összhatásukban — amint ezt a londoni Times is hangsú­lyozza — új szakaszt nyitnak at két ország kapcsolataiban. Ez a megállapítás egyéb­ként magában a közös nyi­latkozatban is szerepel, még­hozzá világpolitikai síkra ki­vetítve. Ezek a kapcsolatok — hangsúlyozza a nyilatko­zat — „pozitív módon hozzá­járulnak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításá­hoz, különösen Európában”. A nyilatkozat olyan fontos kérdésekben foglal állást, mint az enyhülési folyamat töretlen folytatása és kiszé­lesítése az európai biztonsági konferencia zárószakaszának csúcsszinten való megtartá­sa, a közel-keleti és a ciprusi kérdés. Ez utóbbiban példá­ul Anglia több szempontból is érdekelt, hiszen támaszpon­­tot tart fenn a szigeten. Londoni körökben örömmel üdvözlik a megállapodások gazdasági részét, amelytől azt várják, hogy — mint a Morning Star, az angol kom­munisták lapja véli — jóté­konyan hat majd a foglalkoz­tatottságra, egykor Anglia a Szovjetunió legfőbb nyugati kereskedelmi partnere volt és nem rajta múlt, hogy e pillanatban csak a hatodik A mostani megállapodások le­hetővé teszik, hogy az ex­portnehézségekkel küszködő Anglia a jövőben ennél elő­kelőbb helyezést érhessen el. A most véget ért tárgyalá­sok tehát igen jó kezdetet je­lentenek az új szakaszban Hogy folytatás is következik arra bizonyság Leonyid Brezsnyevnek és munkatár­­saiknak londoni il­letve e meghívás elfogadása HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA. Kommunista és munkáspártok étekezletének előkészítése Berlinben hétfőn megkezdte munkáját az euró­pai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság munkacsoportja. Közlemény Gromiko-Kissintjer megbeszéléseiről Hétfőn Genfben közös köz­leményt hoztak nyilvános­ságra Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminisz­ter február 16—17-i gen­fi tárgyalásairól. A közlemény szerint Gro­miko és Kissinger ismétel­ten hangoztatta, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok további javításának el­tökélt híve azoknak a meg­egyezéseknek és megállapo­dásoknak megfelelően, ame­lyek — szilárd meggyőződé­sük szerint — megfelelnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok népe, az egész vi­lág érdekeinek. A külügyminiszterek kije­lentették: rendkívül fontos­nak tartják a hadászati tá­madó fegyverek további ko­r­látozásával kapcsolatos meg­állapodást, amely Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke 1974 novemberi Vlagyivosz­tok­ találkozójának eredmé­nyeként jött létre. A felek további határozott erő­feszítésekre készek annak érdekében, hogy a folyó év­ben — a fent említett meg­állapodás alapján — meg­felelő megállapodást dolgoz­zanak ki hosszabb távra. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok — hangzik a közlemény — továbbra is aktív erőfeszítéseket tesz hogy az európai biztonsági és együttműködési értekez­let mielőbb sikeresen be­fejeződjék. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kész további erőfeszítésekre, hogy elő­mozdítsa a Közel-Kelet ([Folytatás a 7. oldalon) Tavaszra készülnek Berekben A vámosatyai Lenin Tset­ben a Gagarin nevét vi­selő szocialista műhely­brigád serényen dolgozik a gépek javításán, kar­bantartásán. Képünkön­ Bancsi István tulajdon­képpen vontatóvezető. Ám a kovács mesterség­ben is jól megállja he­lyét. Tizennégy pár ló va­salása és más kovács­munka rá vár. Ábrány Károly DT -54 es erőgép javításán dolgozik. A szövetkezet földjei igen sokat kivesznek a gépekből de a, 16 erőgép, a munkagépek és a négy kombájn már jórészt kijavítva várja a munkák kezdetét. Bent a kis fűtött műhelyben egy génnek van b'­’v©. Morvai Ferenc gépműhelyvezető és Sólymos Gábor, a Koron lévő MTZ-t javítja. A motor már kész, még a világítást ellenőrzik és ez a gép is indulhat munká­ba. (Hammel József felvételei) A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Az egész magyar társada­lom mélységes megdöbbenés­sel és aggodalommal érte­sült arról, hogy az utóbbi időben Argentínában töme­gesen esnek áldozatul poli­tikai gyilkosságoknak haladó gondolkodású emberek, szak­­szervezeti vezetők, politikai személyiségek. Közleményünk nevében a leghatározottabban elítél­­ik a véres megtorló akciókat és követeljük a terror azonnali megszüntetését, az alapvető emberi szabadságjogok ma­radéktalan biztosítását, a demokratikus rend helyreál­lítását! Népünk — együtt vala­mennyi békeszerető és a tár­sadalmi haladásért küzdő erő­vel — őszinte együttérzésé­ről és támogatásáról biztosít­ja Argentína népét. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatát távi­ratilag eljuttatta a latin­amerikai antiimperialista szo­lidaritás argentin mozgalmá­nak. A Zsi-ck egyesüléséről Dr. Sons Gábor államtitkár nyilatkozata Számos t­ermelőszö­vetkezet tagsága közgyűlésen tárgyalja ezekben a hetekben a környékbeli gazdasá­gokkal való egyesülés lehetőségét. Sok esetben meg­születik a döntés: a jövőben egyetlen nagyobb közös gazdaságban, együttesen igyekszik az üzemek tagsága növelni a termelési eredményeket. A téeszek egyesü­lésének gazdasági okáról, hatásáról és várható kö­vetkezményeiről dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár nyilatkozott az MTI munkatár­sának, amelyet rövidítve közlünk.­ ­ A tsz-ek egyesülése nem valamiféle öncélú fo­lyamat: az egyesülést úgy tekintjük, mint eszközt, amellyel a gazdaságok még jobban kihasználhatják növekvő anyagi-műszaki le­hetőségeiket, a nagy biológiai értékű növé­nyi és állati fajtákat és fokozottan érvényesíthe­tik az üzem- és munkaszer­vezés korszerű módszereit. Ezért minden olyan egyesü­lési szándék, amely mögött nincsen kellő gazdasági erő vagy nélkülözi a személyi feltételeket, emberi norma­tívákat, eleve elhibázottnak tekinthető.­­ A mezőgazdasági szak­emberek jól tudják, hogy az intenzív növénytermesztés és az állattenyésztés bizo­nyos fokú — eléggé nagy­mértékű —­ koncentrációt követel A kukoricának 80— 85 százalékát, a cukorrépá­nak 75 százalékát már nagy összefüggő területekről gé­pekkel takarítják be, s a nö­vénytermesztők sok más nagy teljesítményű berende­zést alkalmaznak. Nehéz el­képzelni, hogy egy 1000— 1200 hektáros területtel ren­delkező kisebb gazdaság 700 —800 hektáron csak­is ku­koricát termeljen, márpedig az iparszerű­­termelési rend­szerek gépeit , legalább ek­­kora területen lehet csak gazdaságosan kihasználni. A 300—600—1000 állatot tartó tehenészetek sem a kis gaz­daságoknak „valók” a 6000 —20 000 állatot számláló sertés-hízótelepek szintén nagyobb termőterület-hátte­ret igényelnek. Enélkül nincs mód a korszerű tech­nika és tartási rendszerek alkalmazására. Ez az elv ér­vényesül lényegében a sza­kosodás tekintetében is. Bár a termelőknek a szakosodás­sal módjuk van az erők rész­leges egyesítésére a termelé­si rendszerekben is, mégis azt kell mondanom: a gaz­dálkodás felelőssége — az anyagi és az erkölcsi felelős­ség egyaránt — akkor érvé­nyesül igazán, ha a téesz­­kollektíva biztonságos he­lyi termelőbázissal, felsze­reléssel és a gazdálkodás egyéb tényezőivel rendelke­zik. Erélyesen szembe kell szálln­n tata idén olyan nézettel. Bírni az egyesülés kapcsán a téesz- demokrácia meglazulásához vezethet. Arra gondolok, hogy a nagyobb gazdaság­­ban „elveszhet” a tagság ak­­kor, ha nincs áttekintése a dolgok rendje és menete fe­lett, ha nem kap rendszere­sen információt a gazdálko­dási tervekről, eredmények­ről. A „nagy téesz — kis téesz — demokrácia” szemlélet se­hol és semmiképpen sem nyerhet létjogosultságot, mert ez az alapvető termelési cé­­lok elérését veszélyeztetné és akadályozná a kiegyensúlyoz­­ott, szakszerű termelőmun­kát és a tagság személyes boldogulását . A megyék tájékoztatása szerint idén a tavalyinál több egyesülésre lehet számítani. 1975-ben várhatóan 1620— 1630 téesz működik majd az országban. Átlagterületük — a háztájival együtt — az el­múlt évi 2900 hektárról kö­rülbelül 3500 hektárra nő.­­ A tavalyinál kisebb mér­­tékben emelkedik az egyesül­­ni kívánó téeszek száma Bor­­sod és Szabolcs-Szatmár me­­gyékben, azonos szinten va­­kul Győr-Sopron, Komárom, Pest, Somogy, Szolnok és Vas megyékben, és az előző évek nagyobb mértékű egyesülése miatt csökken az egyesülések száma Bács-Kiskun, Fejér, Veszprém és Zala megyében.­­ Az egyesülések nyomora rövid és hosszú távon egya­ránt arra lehet számítani, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása erőteljesen fej­­lődik. A gazdálkodás korsze­­rűsödése közvetett módon a lakosság ellátásában az eddi­­ginél magasabb színvonal el­­érését teszi lehetővé a IV. öt­­éves terv utolsó évében,­­ amikor is a téeszek 6,4—6,8 %-os termelésfejlesztéssel számolnak — valamint a kö­­vetkező tervidőszakban — fe­­jezte be nyilatkozatát dr. Szél Gábor államtitkár.

Next