Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

4 KOMMENTÁR Viharos választások M­iközben a világsajtó éles kommentárokban latolgatja a küszöbön­­álló indiai választások esé­lyeit, a szomszédos Pakisz­tánban már urnák elé járult a lakosság. A végleges ered­mény már ismeretes, a Zul­­fikar Ali Bhutto által veze­tett néppárt megtartotta ve­zető pozícióit a rendkívül vi­haros választásokban. Bhutto még a térség általá­ban nehéz viszonyaihoz ké­pest is igen súlyos körülmé­nyek között lett az ország ve­zetője 1971 utolsó napjaiban. Mint emlékezetes, Pakisztán ekkor vesztette el Indiával szemben a háborút, amely­nek eredményeképpen a ko­rábbi Kelet-Pakisztán meg­szűnt létezni és helyébe meg­született a független Bangla­des 1971 decemberéig Pa­kisztán volt a földkerekség egyetlen országa, amelynek két részét kétezer kilomé­ter (!) választotta el egymás­tól. Ez a természetellenes helyzet torz gazdasági és po­litikai struktúrát szült. Ke­let-Pakisztán elvesztése ter­mészetesen újabb hatalmas megrázkódtatást jelentett az amúgy is elemi gondokkal küszködő pakisztáni gazda­ság számára. Bhutto ilyen örökséget vett át, csodára tehát senki sem számíthatott. A kormányfő m­e­gpróbálta enyhíteni mind a kül-, mind a belpolitikai terhek súlyát. Csökkentette a korábbi kabinetek egyoldalú amerikai—kínai orientációját, Indira Gandhival aláírta a szimlai megállapodást és moszkvai utazásával igyeke­zett „nyitni” a szocialista or­szágok felé is. A gazdasági életben — mérsékelt sikerrel — igyeke­zett munkaalkalmakat terem­teni. Belpolitikai gondjait kü­lönböző szeparatista törekvé­sek is súlyosbították. A negyvenöt napos fe­szült kampány alatt a kor­mánypárt nagy példányszám­ban terjesztett egy képet, amely Bhuttót fehér lovon ülve ábrázolja. A súlyos örök­ség, a nehéz körülmények el­lenére a lovasnak a jelek szerint sikerült paripája há­tán maradnia. KELET-MAGYARORSZÁG Tovább nőtt a veszteséglista Románia sok gyárában újból megindult a munka A múlt pénteki romániai földrengés a legújabb, még nem végleges adatok szerint 1034 halálos áldozatot és 6185 sebesültet követelt — je­lenti az AGERPRES. A ro­mán hírügynökség hozzáfűzi, hogy a természeti csapás kö­vetkeztében Bukarestben 810-en, vidéken pedig 224-en haltak meg. A jelentés közli, hogy 195 vállalat súlyosan megrongá­lódott. Szünetel a víz-, a gáz- és az elektromos ener­giaszolgáltatás, s ennek kö­vetkeztében számos iparág tevékenysége megbénult. A mezőgazdaságban is nagy ká­rok keletkeztek: az istállók romjai között sok haszonál­lat elpusztult. Sok gyárban és üzemben a dolgozók hősies erőfeszítése eredményeként ismét megin­dult a munka. Kedden a román főváros­ban, akárcsak a földrengés­sújtotta megyékben további erőfeszítéseket tettek a már­cius 4-i katasztrófa követ­kezményeinek elhárítására, az egész gazdasági, társadal­mi­­tevékenység mielőbbi helyreállítására. Komoly erőfeszítéseket tesznek a lakosság élelmi­­szer-ellátásának biztosítására. A román fővárosba például csupán keddre virradó éjsza­ka mintegy 283 000 tonna ke­nyeret, 755 tonna húst, 634 000 liter tejet, és más élelmiszert szállítottak az or­szág többi, különösen a föld­rengéstől kevésbé szenvedett megyéiből. A sebesültek megsegítésére véradóakciókat szerveztek. Az NDK minisztertanácsa határozatot hozott a Román Szocialista Köztársaság föld­rengés sújtotta lakosságának nyújtandó azonnali segélyről. A határozat szerint az NDK tízmillió márka értékben gyógyszert, kötszert, orvosi felszerelést, gyermektápszert, tejport és más, a román fél által kért árut bocsát Romá-­ nia rendelkezésére. Az INTERFLUG különgé­­pével az első NDK-segély­­szállítmányok hétfőn megér­keztek Bukarestbe. A bolgár fővárosból hétfőn különrepülőgép indult Ro­mániába fedélzetén orvosi felszereléssel, ruhaneművel és élelmiszerrel. A Bolgár Vöröskereszt kedden újabb különrepülőgépet indított a katasztrófa sújtotta szomszéd­országba, gyógyszerekkel és élelmiszerrel. a gazdasági együttműködés az afro-arab csúcstalálkozó napirendjén Az afrikai és az arab ál­ az új gazdasági világrendért­lamfők kairói értekezletének folytat. „Meg kell szüntetni második napján plenáris ülé- a világ gazdasági szerkezeté­­ben folytatódott a vita a két nők igazságtalanságát”­z országcsoport közötti együtt- mondotta Asszad, s olyan működés kérdéseiről. A ta- rendet kell teremteni, amely nácskozás szünetében politik fokozottan törődik a fejlődő kai megbeszélések egész sora országok érdekeivel. Több folyt. A legfontosabb talál- arab állam kötelezettséget hozó Jasszer Arafat, a Pa­ vállalt arra, hogy támogatja lesztinai Felszabadítási Szer- az afrikai felszabadítási mez­­vezet VB elnöke és Husszein galmakat és jelentősebb ösz­­jordán király „munkaebédje” szegekkel járul hozzá az volt, abidjani Afrikai Fejlesztési A felszólalásokban ezúttal Bank és az­­Afrika támoga­­ts — csakúgy mint hétfőn — zására) létrehozott Arab Fej­­a gazdasági együttműködés lesztési Bank alaptőkéjéhez, kérdései alkották a központi A konferencia szerdán zá­­tumát. Asszad Szíriai elnök­rül. Az arab és afrikai ál­rámutatott, hogy a kairói tamfők ekkor írják alá a fa­­konferencia része annak a nácskozás dokumentumait és küzdelemnek, amelyet az a közös politikai nyilatkoza­­úgynevezett harmadik világ­­ot. ­ Harcos ,évtizedeiül PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Szabolcs megyében is létrejöttek azok az ellenforradalmi szervezetek, melyek Budapesten és az ország más városaiban már megalakultak. Céljuk a Horthy-rendszer megszilárdítása, a forradalmi munkásság és parasztság visszaszorítása a bérmunkás és az uradalmi cselédség állapotába. Röviden: visszaállítani és megszilárdítani a Tanácsköztársaság előtti állapotokat. Ellensúlyozni a marxista eszméket, melyeket a munkásmozgalom irodalma indított el és azokat a hatásokat, amiket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyakorolt a magyar mun­kásságra, parasztságra és haladó értelmiségre. A Magyar Tanácsköztársaság 4 hóna­pos uralma az intervenciós hadseregek elleni harcban telt el, de a Tanácsköztársaság intézkedéseinek hatása megmaradt a lakosság tudatában. A szabolcsi ezredek az orosz frontra kerültek, sokan estek fogságba és csatlakoztak a vörös hadsereghez. A Horthy-rendszer ellenforradalmi szervezetei az ellenforradalmi tiszti különít­mények, az ébredő magyarok egyesülete, és a Turul bajtársi szövetség voltak. Az el­lenforradalmi tisztek szervezkedése már a Károlyi-kormány alatt megindult és fel­gyorsult a Tanácsköztársaság kikiáltása után. A szervezkedést Nyíregyházán lelep­lezték, annak egyik vezetőjét, Kovács István nemzetőr főhadnagyot a forradalmi tör­­­vényszék halálra ítélte és kivégezték. Helyét Budaházi László hivatásos százados és öccse, Budaházi Menyhért ügyvéd foglalták el. Mindketten nyíregyháziak. Megvolt a kapcsolatuk a földbirtokosokkal, a dzsentri közigazgatással és a hivatásos monarchista tisztekkel. Gömböshöz baráti kapcsolatok fűzték őket, ott voltak a szegedi ellenforra­dalmi gondolat bölcsőjénél. Budaházi Menyhért ügyvéd a 30-as évek végétől a nyilas­keresztes párt egyik vezetője volt. A fehér tiszti különítmény főhadiszállása a Báthori u. 6. sz. alatt volt Ide hur­colták a helybeli és vidéki kommunistákat és gyanúsítottakat. Itt folyta­k a kínvalla­tások. A gazdagabb vidéki zsidó kereskedőket Budaházi Menyhért ügyvéd megzsarol­ta, váltságdíj fejében szabadlábra helyezte őket. A nincstelen munkásokat és parasz­tokat átadták az ügyészségnek. A 20-as évek végén Budaházi László autóját a vonat elütötte, egész családja életét vesztette. Az ébredő magyarok és a Turul bajtársi szövetség demagógiával, rémhírterjesz­téssel, a Szovjetunióról költött rágalmakkal, utcai verekedésekkel, antiszemita han­gulat szításával fejezte ki hűségét a Horthy-rendszer iránt. Tagjaik állás nélküli ma­gántisztviselők, elszegényedett dzsentriivadékok, a háború következtében tönkrement kispolgári személyek. Hivatalnokok szeretnének lenni, mert máshoz nem értenek. Tö­megbázisuk nincs, a munkás és paraszt ösztönösen irtózik a hivatalnokoktól, mint a kíméletlen adókivetés és adóbehajtás eszközétől. Az antiszemitizmus napirenden tart 1977. március 9. Gyorsított fejlesztés A leningrádi Szvetlána Termelői Egye­sülés egyike a tizedik ötéves tervben leggyorsabban fejlődő vállalatoknak. Ez a cég elektronikus műszereket, miniatűr elektronikus számítógépeket és közszükség­leti cikkeket gyárt. Termékei népszerűek, mert kiváló minőségűek, megbízhatók, és tartósak. A gyárban nagyon sok munkamű­veletet teljesen automatizáltak. A termelés volumene évente 10-12 százalékkal növek­szik. A jelenlegi ötéves tervben olyan új mű­szerek tömeges gyártására térnek rá, ame­lyek a népgazdaság több fontos ágazatában fogják segíteni a termelés hatékonyságának növelését. Marina Gorjacseva a gyártott miniatűr számológépeket mutatja. Az üzem szerelőrészlege. I tásával segítették a kormányt a Numerus Clausus bevezetésében, amely százalékosan fékezte a zsidók felvételét az egyetemekre és főiskolákra. Az ellenforradalom szétveri a szakszervezeteket is. A bíróság a Tanácsköztársa­ság idején végzett tevékenységükért elítélte Fazekas Jánost, Schmidt Mihályt, Lac­­kovszki Józsefet, Kollát Ernőt, Kiss Rollandot, dr. Tompos Endrét, Beregi Dezsőt (Beregi Oszkár színművész rokonát) és még sokan másokat. Margitai elvtársat, a for­radalmi törvényszék elnökét kivégezték. A szakszervezetek vezetőit és több tagját rendőri felügyelet alá helyezik. A családok százait hurcolják meg, közöttük a Sza­muely családot. Az üldözés ellenére már 1921-ben kapcsolatot létesítenek budapesti központjaik­kal a nyomdászok, a vasasok, az építőmunkások, asztalosok, bőrösök, szabók és pé­kek. A szervezkedés még illegális, a munkahelyeken és a korcsmákban folyik. A tag­sági könyveket és a bélyegeket futár útján juttatja le a központ vidéki szervezetei­hez. A befolyt pénzt futár viszi a központba. A korcsmai szervezkedés nagyon nehéz, tartani kell a besúgóktól. Sokszor belekötnek a munkásokba az „ébredők” és turulis-­­­ták. De a munkások nem hagyják magukat, verekedésekre kerül sor, nem egy turulis­tának beverik a fejét. A saját munkásotthon gondolata már régen felmerült az elvtársakban. Létesítését megakadályozta a világháború kitörése, a háború befejezése után pedig több okból nem volt a terv megvalósítható. 1. A Tanácsköztársaság bukása után a munkásság politikailag törvényen kívüli állapotban élt, az ellenük elkövetett politikai bűncselekményeket az osztálybí­róság nem bünteti. 2. Óriási méretű a munkanélküliség, az emberek ruhátlanok és éheznek. A há­borúból hazatértek nem kapnak sem munkát, sem segélyt. 3. Infláció van, a pénz hétről hétre értéktelenedik, nem lehet bankba tenni, ösz­­szegyűjteni, a munkásság a vételárat nem tudja egyszerre kifizetni. Az ellenforradalom sötét és kegyetlen volt. Elnyomta a munkást, parasztot és ta­nítót. De a nádfedeles tetők alatt izzott a parázs. Ezt csak azok látták, akik előtt meg­nyílt az ajtó és bent jártak a vertfalú házakban. (A Rákóczi-felkelés kihatott Sza­bolcsra is és a megye lakossága kivette részét a 48-as szabadságharcból. Szabolcs me­gye lakossága Kossuth-párti képviselőket küldött az országgyűlésbe és nem la­bancokat.) Akik véleményt nyilvánítanak, azoknak ismerni kell a megye múltját. Az első vi­lágháború előtti Szabolcs nem azonos az első világháború utáni Szabolccsal, mint ahogy a felszabadulás előtti szociáldemokrata párt sem azonos a felszabadulás utáni szociáldemokrata párttal Az első világháború alatt Galíciából sokan menekültek Szabolcsba A Trianoni szerződés után pedig Erdélyből és Kárpátaljáról. Ezek a menekültek nem munkások voltak, hanem földbirtokosok, közigazgatási emberek, monarchista katonatisztek, ke­reskedők és egyebek. A megye lakossága ezekkel felhígult, a Horthy-rendszer kimerít­hetetlen ellenforradalmi kádertartalékokhoz jutott. Ezek nagy része államhatalmi, ál­lamigazgatási, rendőrségi, csendőrségi, pénzügyigazgatósági szerveknél kapott állást. Választók és választhatók voltak, ugyanakkor az őslakosságot, a munkásokat és pa­rasztokat kirekesztették az állampolgári jogokból.

Next