Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

XLIII. évfolyam, 281. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. november 29., szombat MA Kisiparosok — fegyelmivel • (1. oldal) Hétvégi melléklet (5—12 oldal) A felvetőgép segítségével készítik a lánchengereket a szövéshez a Magyar Posztó nagykállói gyárában. (Elek Emil felv.) Fogyasztók megyei tanácsa: Telefon, tüzelő Két érdekes témát tűzött napirendre november 28-i ülésén a fogyasztók megyei tanácsa. A postai szolgáltatá­sok helyzetéről szólva meg­állapították: amíg az ország­ban átlagosan 14 telefon jut száz emberre, addig Sza­bolcsban mindössze 4,5. Mint a jelenlévők megállapították, a postai szolgáltatásokban néhol oly mértékű a lemara­dás, hogy gyors változásra egyáltalán nem számítha­tunk. Az előrelépés elsősor­ban pénzkérdés. A tüzelőellátás megyei helyzetét elemezve kiderült: az utóbbi években megnőtt az igény az úgynevezett szi­lárd tüzelőanyagok iránt. A TÜZÉP Vállalat felkészült a télre, s a tavalyinál jóval szélesebb választékban kínál­ja majd a keresett terméke­ket. Mint elhangzott, garan­cia van arra, hogy az elmúlt évi „tüzelőmizéria” nem is­métlődik meg. Mérleg—mértékkel b­aj­jal jönnek a nem- t szeretem napok — kesereg tsz-elnök ismerősöm. Nocsak... — gondolom magamban —, hát már így tél elején, utá­na a munka nagyjának, va­jon miért nem örül in­kább? Aztán kiderül, hogy a rosszkedv félig-meddig tettetett. Tulajdonképpen csak annyi a baja, hogy az iroda négy fala közé szorul, pedig az neki tényleg bör­tön. Jobban szeret kint len­ni, ahol se tető, se kerítés, mégis érték terem. Tehát a számadás közeledik. Dicsekedjek? Ne dicse­kedjek? — mondja, amikor a közelgő mérlegkészítésre terelődik a szó. A dilemma gyökere sok ágú. Könnyen lehetne tízmillió forint fö­lött a nyereség és még csak a következő esztendőt sem ennék meg vele. Büszkén járhatna-k elhetne a kör­nyékbeli gazdaságok veze­tői előtt, mert kevesen hoz­nak ennyit össze. De üröm lenne örömében, hogy akik csak néhány milliót hoztak össze, azok talán bölcseb­­bek voltak nála és tartalé­koltak néhányat bizonyta­lanabb időkre. Akkor hát hogyan? Tudod mit? Nem vágyok én most nagy elismerésre, örülök, hogy sikerült az esztendő, de nem teszek ki mindent az ablakba. Végül is sokan futottak veszteség­be rajtuk kívülálló okok miatt. Ezzel zárja eszme­­futtatását. Ha jól belegon­dolunk, tényleg sok helyen idegesítené a hivalkodás az embereket. Pusztán arra felvágni, hogy arrafelé ke­vésbé károsított az aszály, nem nagyon ildomos. Még akkor sem, ha az eredmé­nyekben a valós erőfeszíté­sek és az okos döntések is nagy arányt képviselnek. M­it cselekszik tehát ez a tréfásan kesergő tsz-elnök ismerő­söm? Ismét szavát idézem. Végre alkalmam nyílik ki­selejtezni egymillió forint értékű göngyöleget, mivel a ládák egy része amúgy is csak papíron létezett. Fel­töltöm valamennyi alapot, de mindenekelőtt a tartalé­kot. Aztán pedig — mivel minden őszi munkát időben és jól elvégeztünk — nyu­godtan várjuk a tavaszt. Nem takarékoskodunk a fejtrágyával, lesz pénz légi növényvédelemre is, így könnyebben bírjuk, nyu­­godtabb lélekkel a téli fa­gyos napokat. Esik Sándor M­egfelelő ellátás várható fllmacikk, almakocka a valutáért A ZÖLDÉRT áruforgal­mának jelentős részét me­gyénkben a téli alma képe­zi, ennek megfelelően a vál­lalat hűtőházaiban, feldol­gozótelepein ma is az alma körül forog a világ. Az őszi szezonban napjainkig több mint 35 ezer tonna átvé­telére és betárolására került sor, ebből csaknem 30 ezer tonnát a­ hűtőházakban he­lyeztek el. Az utóbbi évek legjobb minőségű termése elsősorban szovjet piacon talál gazdára, eddig több mint 100 ezer tonna almát indított el ide a vállalat. A hűtőtárolókban egyébként felgyorsult a csomagolás, a szovjet megrendelések telje­sítése mellett spanyol, nyu­gatnémet és brazil vevőknek is szállítanak Szabolcs ízes gyümölcséből. Ma már jelentős mennyi­ségű alma ipari feldolgozásá­ra is lehetőség van megyénk­ben, eddig e célra csaknem 10 ezer tonna almát vett át a termelőktől a ZÖLDÉRT. A nyíregyházi almatároló lé- és sűrítőüzemében augusztus 26-tól folyamatos, három mű­szakos a termelés. Hasonló a helyzet az aszalóüzemben is, ahol szovjet exportra hám­o­­zatlan almacikk, a tőkés vevőknek pedig alma­kocka készül. Rövidesen megindul a válla­lat mátészalkai üzemében a vegyes befőtt gyártása, és kilátások vannak a puding­alma feldolgozására is. A lakosság téli, tavaszi zöldség-gyümölcs ellátására a vállalat jelentős mennyiségű ter­méket tárolt be burgo­nyából és zöldségfélé­ből is: a megye ellátására több mint 3700 tonna árut helyeztek el tárolóikban, h­űtőházaikban. A ZÖLDÉRT emellett részt vállal a főváros ellátásában is. A különböző partnerekkel kötött megállapodások alap­ján e célra kis híján ötezer tonna burgonya és zöldség­gyümölcs áll rendelkezésre. Az aszályos esztendő elle­nére megfelelő ellátás várható az elkövetkező hónapok­ban. A gyengébb termés ellenére mennyiségben nem lesz hi­ány, az árak azonban az elő­ző évitől egyes gyökérfélesé­geknél, és a hagymánál va­lószínűleg magasabbak lesz­nek. Kereskedelmi bankek a megyében Verseny az ügyfelekért A bankrendszer átalakí­tásáról hoztak határozatot az irányító szervek abból a célból, hogy működési mechanizmusa összhang­ban legyen a gazdasági mechanizmus egészével. A lényeg, üzleti alapon működő kereskedelmi bankok álljanak a válla­latokkal, szövetkezetekkel kapcsolatban, a jegyban­ki és hitelbanki funkciók egymástól szervezetileg is elkülönüljenek. Megyénkben eddig a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága és városi fiók­jai működtek. A bankreform végrehajtásával továbbra is megmarad a Magyar Nemze­ti Bank megyei igazgatósága Nyíregyházán, a Széchenyi utcán. A részvénytársasági formában működő kereske­delmi bankok közül az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank veszi át Nyíregyhá­zán, Fehérgyarmaton, Kis­várdán, Nyírbátorban és Vásárosnaményban a korábbi MNB-fiókokat, s folytatja hi­telezési, pénzforgalmi tevé­kenységét az eddig hozzá tar­tozó gazdálkodó szervekkel. A mátészalkai MNB-fiók a Magyar Hitelbankhoz fog tartozni. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalatok több bankkal állhassanak betét- és hitelkapcsolatban. (Azok, amelyek a megszűnő Állami Fejlesztési Bankkal álltak kapcsolatban, a helyébe lépő Budapesti Fejlesztési és Hi­telbanknál folytatják ilyen irányú ügyleteiket.) Az el­számolási számlák vezetésé­nél is a vállalatok, szövetke­zetek dönthetik el — 1987. július 1-től —, hogy a to­vábbiakban melyik bankhoz akarnak tartozni. A szervezés alatt álló kereskedelmi ban­kok létrehozásának egyik cél­ja, hogy itt is versenyhelyzet alakuljon ki a betétekért, az ügyfelekért. A bankrendszer harmadik szintjén szakosított pénzinté­zeteket hoznak létre, ame­lyek meghatározott fejlesz­tési célú betéteket gyűjte­nek (mint a szövetkezeteknél lévő kölcsönös támogatási il­letve fejlesztési alapok), de támogatják az innovációs te­vékenységet, a lízing ügyle­teket is. L. B. Lakosság, közületek, pályázat Vezetékes ivóvíz húsz községben Óriási előrelépés­­ a pár évvel ezelőtti hely­zethez viszonyítva, hogy a kilencvenes évek ele­jére Szabolcs-Szatmár­­­ban alig marad település vezetékes ivóvíz nélkül. Ha a hetedik ötéves tervidőszak előirányzatai megvalósulnak, akkor legfeljebb tíz-tizenegy ilyen kisközség marad, de még az is elképzelhe­tő, hogy néhányban elő­rehozható korábbra a nagy munka. Ebben az esztendőben feje­ződött, illetve fejeződik be a vízmű és a vízvezetékek épí­tése húsz településen. Tyú­kod, Porcsalma, Pátyod, Kö­­mörő, Mánd, Guides, Tivadar, Olcsvaapáti, Szatmárcseke, Ököritófülpös, Rápolt, Ho­­dász, Kállósemjén, Tiszabecs, Tiszacsécse, Milota, Tiszakó­­ród, Fülesd, Sonkád és Sza­­bolcsveresmart lakói jutnak ezzel egészséges ivóvízhez, Terem községben pedig a jö­vő évre húzódik át az átadás. A megyében összesen 160 kilométernyi vezeték készült el, s az új vízművek 6000 köbméteres napi teljesít­ményre képesek. Az érdekelt falvak lakói — a vízműtársulatok tagjaiként — legkevesebb húszezer fo­rinttal járulnak hozzá ház­tartásonként a nagy jelentő­ségű, ugyanakkor drága épít­kezések költségeihez. A terü­leten érdekelt közületek is fizetnek különböző összege­ket, a hiányzó részt pedig — pályázat alapján — a megyei tanács fejlesztési forrásából egészítik ki. Az Országos Víz­ügyi Hivatal pedig az úgyne­vezett vízügyi alaptámoga­tásból juttat a helyi társula­toknak. (Idén ez utóbbi ösz­­szege elérte a 18 millió fo­rintot, jövőre pedig 29 mil­lióra számíthat Szabolcs- Szatmár megye.) A következő esztendőben újabb huszonegy községben készül el a vízmű, és a veze­tékrendszer­­ négyezer köb­méteres napi kapacitással, il­letve 230 kilométernyi cső­hálózat lefektetésével. A tervidőszak végéig pedig vár­hatóan újabb harminchat te­lepülés vízellátása oldódik meg, sőt az sem lehetetlen, hogy még újabbak is csatla­kozhatnak hozzájuk. Gyors ütemben történik a léalma átvétele a ZÖLDÉRT nyíregyházi telepén. A léüzem teljes gőzzel dolgozik. Képünkön: almától púpos pótkocsik, konténerektől zsúfolt ud­var. (Császár Csaba felvétele)

Next