Keleti Ujság, 1919. június (2. évfolyam, 121. szám)
1919-06-04 / 121. szám
Szerda, 1919. junius 4. minthZ&sÁ® Német ellenjavaslatok a béketervre »« Németország legyen a „Népszövetség“ egyenlő jogú tagja — Népszavazás döntsön Elszász, Keletporoszország, Szilézia és Schleswig hovatartozása kérdésében — Tiszteletben kell tartani a lakosság jogait Bukarest, junius 3 A „Viitorul“ írja: A német delegáció fenntartja azt a kívánságát, hogy a békeszerződés aláírása után egyenlő jogú tagként vegyék fel a Népszövetségbe és késznek nyilatkozik ez alapon tárgyalni. Azt reméli a német delegáció, hogy így a Népszövetség tagjait megillető összes jogokban részesedhet. Ezzel a feltétellel hajlandó Németország a territoriális hadseregben, tengerészetben és légi szolgálatban résztvenni. Németország el van határozva a leszerelésre vonatkozó feltételeknek eleget tenni, de a szövetségeseknek hozzá kell járulniuk, hogy a belső rend érdekében szükségesnek mutatkozó hadsereg-létszámot Németország fegyverben tarthassa. Németország kész nyugati erődítményeinek lerombolására és nemcsak a szövetségesek kívánsága szerint óceánjáró hajóit, hanem a parti közlekedésre szánt hajókat is hajlandó rendelkezésre bocsátani. A leszerelés ellenőrzésének a Népszövetség útján való gyakorlása tervét kell ennek folytán Németországgal szemben is alkalmazni. Az ezekkel kapcsolatos feltételek részleteinek megbeszélésére a német delegáció szóbeli tárgyalást kér. Területi kérdések Ami a területi kérdések megoldását illeti, a német delegáció ragaszkodik Wilson ama ismert pontjához, amelynek értelmében olyan területek, amelyek Németországgal való egyesülése évszázadokkal előbb történt minden konfliktus nélkül és amelyek lakossága a Németországtól való elszakítását nem kívánja, el nem választhatók ez országtól. A hovatartozás kérdésének az eldöntésére ezeken a területeken népszavazás volna tartandó, amelyen községenként azok a 20. életévüket betöltött férfiak és nők kell hogy részt vegyenek, akik vagy állandóan ezekben a községekben laknak, vagy azokban a békekötést megelőzőleg egy éven keresztül állandóan tartózkodtak. A szavazás körül a legnagyobb szigorúsággal kell eljárni. A szavazás elé kerülő területekről az összes csapatok kivonandók, a községek közigazgatása a semleges államokra bízandó. A német delegáció tiltakozik az ellen, hogy a semleges Moresnet, Buden és Malmedy népszavazás nélkül Belgiumhoz csatoltassanak. A szövetségeseknek a békefeltételekből kitetsző azon szándéka, hogy Belgiumnak az erdőkben a háborús pusztítás folytán keletkezett kárét az erdők hozzácsatolásával kárpótolják, megoldható az erdők kitermelésére adott jog útján is. Semmiesetre sem lehet az embereknek egyik, vagy másik állam fennhatósága alá tartozását a fára és a bányatermékekre figyelemmel szabályozni. Népszavazás Elszász-Lotharingiában Elszász-Lotharingiának népszavazás nélkül Franciaországhoz való csatolása csak a népek közötti gyűlölet táplálását eredményezné. Az e tartományra vonatkozó népszavazásnak három kérdés eldöntésére kell irányulnia. Ezek: Kívánja-e Elszász Lotharingia Franciaországhoz való csatolását, avagy köztársaságképpen német fennhatóság alatt óhajt-e maradni, vagy pedig egyik, vagy másik szomszédjával gazdaságilag függő viszonyban független államiságra törekszik-e ? Akármelyik államhoz való csatolása esetére biztosítandók a lakosság jogai. A Rajna jobbpartjának francia fennhatóság alá kerülése után Kiel kikötőjének a bezárása jogtalan. Elzász-Lotharingiának ki kell vennie a részét Németország kötelezettségeiből, végül a viszonosság alapján kell szabályoznia a német munkások és alkalmazottak ügyét. Német-Ausztria és Felső- Szilézia kérdése A népek önrendelkezési joga alapján Német-Ausztriának szabad elhatározására kell bízni a Németországgal való egyesülés kérdésében a döntést. Elutasítja a delegáció Felső-Sziléziának a kiszakítását, mert ez a terület évszázadokon keresztül Németország egy részét képezte minden konfliktus nélkül. Az egyesülés kérdésének megoldására 1919-ben tartott szavazások a német többségnek szintén ezt az akaratát hozták nyilvánosságra. Egyébként fontos körülmény már maga az is, hogy Lengyelországnak Felső-Sziléziára szüksége nincsen, Németország azonban nem nélkülözheti ezt a területet és a lakosság érdeke szintén a német fenhatóság alatt való megmaradását kívánja. Maguknak a szövetségeseknek is érdekükben áll Felső-Sziléziát Németországkeretein belül hagyni, mert a háborúból folyó kötelezettségeinek Németország csakis Felső- Sziléziával való egyesülése mellett képes eleget tenni, nélküle azonban soha. Keletporoszország népe nem kívánja az elszakadást Keletporoszország Németországnak régi területe. Lakossága nagyrészt német, mely gazdasági, társadalmi és kulturális berendezkedése tekintetében is fölülmúlja a lengyel nemzetiségű lakosságot. Ennek a területnek Németországban való meghagyása tehát elengedhetetlenül szükséges. Azokat a területeket, amelyeken lengyel kolóniák vannak, Németország készséggel bocsátja Lengyelország rendelkezésére. A német kormánynak vissza kell utasítania azt a szándékot, amely Danzig kevés lengyel anyanyelvű lakójára tekintettel ezt a várost és környékét ki akarja szakítani az ország testéből. A német kormány kész Memel, Königsberg és Danzig kikötőjét szabad kikötőkké átalakítani, amelyekben a legmesszebbmenő jogokat hajlandó Lengyelország részére biztosítani a kikötő kihasználása céljából, de tiltakozik Keletporoszország területeinek kiszakítása ellen. Ezeknek a területeknek a lakossága soha sem kívánta az elszakadást. Ugyanez az eset Stuhm, Marienburg, Marienwerder, Rosenberg, Memel, Heydeburg, és Ragnitzra vonatkozóan, amelyek német többségű lakossága soha sem volt az elszakadás mellett. A német kormány kéri, hogy a lengyeleknek átengedett területek németségének biztosítékot nyújtsanak az ellengyelesítés ellen. Schleswig-Holstein és a gyarmatok Schleswigre vonatkozóan az a német kormány indítványa, hogy a népszavazás útján megállapítandó határra vonatkozóan a nyelvtöbbség határa legyen az irányadó. Minden község ugyanazon a napon szavazzon. A német hatóságok maradjanak a helyükön a szavazás ideje alatt, egy dániai németekből és svédekből alakítandó bizottság ellenőrzése alatt. A kormány hozzájárul Helgoland erődítményeinek a lerombolásához, de meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a halászkikötő partjainak a megvédelmezésére. A békeszerződés tervezetének a német gyarmatokra vonatkozó feltételei ellentétben vannak Wilson 5. pontjával. Németország becsületes utón szerezte gyarmatait, azok fejlesztését fáradhatatlan munkával és nagy áldozatokkal igyekezett előbbre vinni. A jövőben sokkal nagyobb szüksége van Németországnak a gyarmataira, mint a háború előtt. Tekintettel a valutaviszonyokra Németországnak saját gyarmatairól kell beszereznie azokat a gazdasági terményeket, amelyek a nép részére szükségesek, onnan kell beszereznie a gyáriparához szükséges anyagokat is, a kedvezőtlen gazdasági helyzetre tekintettel pedig oda kívánja telepíteni az anyaország lakosságfeleslegét. Németország előmozdította a gyarmatok bennszülött lakosságának a gazdasági életét úgy, hogy azok termelése, állattenyésztése ma kiadós foglalkozásává vált. Az oktatás meghonosításával és a bennszülöttek katonáskodásának a megszüntetésével Németország mindenben a lakosság érdekeit szolgálta. Abban a követelésben, hogy a gyarmatokon levő állami és magánjavakat bitangjára hagyják, Németország a szövetségesek roszhiszeműségét látja. Az az ellenséges követelés, hogy Németország mondjon le a gyarmatairól, teljesen jogtalan ; a német kormány erre tekintettel Wilson pontjaira támaszkodva a gyarmatok ügyét szakbizottság döntésére kívánja bízni. A gyarmatok ügyének materiális megoldását tekintve Németország fenntartja továbra is a gyarmatokra vonatkozó jogait, a népszövetség megalakulása esetén pedig, mint annak egyenjogú tagja igényt tart arra, hogy gyarmatai igazgatását maga irányítsa a Népszövetség elvei szerint. Kipcsaura és Kantungra vonatkozó jogairól és privilégiumairól Németország kész lemondani. Németország oroszországi jogai Németország nem tart igényt egyetlen régi Oroszországhoz tartozó területre sem, de viszont nem ismeri el, hogy Oroszország elpusztított területeit helyreállítani volna köteles. A szövetségeseknek Oroszországgal való szerződéseit a német kormány csak akkor hajlandó elismerni, ha azok tartalmát vele közlik és azok nem akadályozzák az Oroszországgal való barátságos viszonyát. b oldal Anglia és Franciaország ellenzik a békeszerződés igazi szövegének publikálását ** Viharos vita az amerikai szenátusban — Amerika nem hajlandó újabb vérengzésre — Támadások Wilson ellen Bukarest, június 3 A „Le Progrés“ írja: Az amerikai szenátus békevitái Johnson kaliforniai szenátor interpellációjával megkezdődtek, aki azonnali megvitatását kívánta a békeszerződés teljes szövegének a közlésére vonatkozó határozatnak. — A kormány — mondotta Johnson teljes békeszöveg közlése megtagadásának okául, akkor, mikor egy kivonatot már közöltek, észszerűen csak azt az egyetlen okot hozhatja fel, hogy van valami a szerződésben, amit rejtegetni és végletekig titokban szeretnének tartani. Naponkint olvashatjuk a lapokban a békepontoknak olyan részleteit, amelyek még csak vonatkozásban sincsenek a kezünkben lévő kivonat pontjaival. Miért nem közüiki a szerződés őszinte és becsületes kivonatát ? ! Amerikai létemre lehetetlen aláírnom egy olyan tételt, amely külföldi intervenciókra kötelezné az amerikaiakat és titokban milliók vérét és pénzét tenné alku tárgyává. A külügyi bizottság elnöke, Hitchcock szenátor Johnsonnak válaszolva a következőket mondotta: — Lehetetlen lenne, hogy a szenátus most beleavatkozzék a tárgyalásokba, amikor még javítások várhatók a békeszerződés szövegén. Franciaország és Anglia ellenzik a teljes békeszerződési szöveg közzétételét és Wilson elnök keze kötve van az irányukban vállalt kötelezettség által. Sherman a népszövetség tervezetét támadta és javaslatot tett, hogy válasszák el ezen tervezetet a békeszerződéstől, azért, hogy a szenátus és az ország külön-külön nyilváníthassák véleményüket a szövetségre és a szerződésre vonatkozólag. A szónok azzal vádolja Wilsont, hogy engedékeny Nagybrittaniával szemben és hogy olyan politikába viszi bele az országot, amelynek folytén esetleg milliós seregeket kényszerül külföldre küldeni. Sherman szerint a szövetségi szerződés hűbérállammá sülyeszti le Amerikát, mely képtelen lesz előjogait a genfi tanács utolsó határozatai áttanulmányozása előtt gyakorolni. — A népszövetség tervezete — fejezte be felszólalásét, — elárulja Lengyelországot, meglopja Kínát és ami még több, az Olaszországgal a veszély órájában kötött szerződés megváltoztatása a jóhiszeműség hiányának félreismerhetetlen jele.