Keleti Ujság, 1928. augusztus (11. évfolyam, 172-197. szám)
1928-08-01 / 172. szám
Sgyet e sal - EtroXe Internet-23CSP Boldogasszony■i Árut 4 APAA t. Gemmát: Ar v / '•/ Svdla 24256/927 In 12. szj Cluj-Kolozsvár, 1928. augusztus 1. OZCZuG ELŐFIETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1000 lej, félévre 520 lej, negyedévre 270 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej* ORSZÁGOS A MAGYARPÁRTI LAP (Főtér) 4. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fiata Unirii (telefon: 5-08 és 6-84. XI. évfolyam 17&*h szám Titulescu külügyminiszter lemondott és a régenstanács el is fogadta lemondását A most megszavazott törvények hatásáról nyilatkozik a miniszterelnök — A pénz értéke a stabilizálás után is ugyanaz marad — Minden számadás lej-alapon történik — Mit mond Maniu Gyula (Bucuresti, julius 30.) A rendkívüli ülésszak bezáródott, a kamara és a szenátus megszavazta a stabilizációt és a kölcsönt előkészítő javaslatokat, sőt a régenstanács azokat már szentesítette is, a nemzeti parasztpárt a maga részéről szintén befejezte bukaresti gyűléseit s most megkezdődik a politikai vakáció. A most megszavazott törvények hatásáról a miniszterelnök az Universul hasábjain nyilatkozik. — A pénz értéke — mondotta Bratianu Vintila — a stabilizálás után is ugyanaz marad, ugyanazok a bankjegyek maradnak forgalomban, mint Franciaországban. Minden számadás tehát a jelenlegi lej alapon történik. Csupán a külfölddel szembeni fiztések fognak aranylejben történni, mert a legális stabilizáció után a jegybank köteles aranyban, vagy aranyértékű papírban teljesíteni a külföldi fizetéseket. Más pénzegység bevezetéséről szó sem lehet. A Banca Nationala fokozatosan a mai 21 milliárdos bankjegyforgalmat legalábbis a kétszeresére fogja felemelni és azután normalizálni fogja a mezőgazdasági és kereskedelmi életünket. Hangsúlyozza, hogy az országnak, követve a régi Kisrománia példájt, arra kell törekednie, hogy mezőgazdasága éstankjai a belföld pénzével prosperálhassanak. A s..Jtilizáció következtében a belföldi piac kikel, Koerv Régiese a rövid határidős kölcsönigényléseket s a puVival i« jöv»dWs»iet »» normalizálni fogja, ami viszont a hosszúlejáratú kölcsönöket teszi lehetségessé. Románia külföldi pénzügyi viszonylataira nagy befolyása lesz magától értetődően a mostani pénzügyi műveleteknek, amelyek a miniszterelnök szerint megadják a lehetőségét annak, hogy Románia legalábbis abban a mértékben, mint a háború előtt, elfoglalhassa helyét a nagy pénzügyi világban. Egy másik eredmény az lesz, hogy a külföldi tőke a biztos alapok megteremtése után részt fog venni az ország gazdaságának értékesítésében. A miniszterelnök ezután a belpolitikai helyzetről és a pártok jövőbeli szerepéről beszélt. Maniu szépiát utolsó csapás a kormányra Titulescu lemondása A nemzeti parasztpárt elnöke, Maniu Gyula a maga szempontja szerint szintén igyekszik elképedni a jövő kialakulását s véleményét a Cuvântulban adott interjúban mondja el. Maniu szerint az országban precedens nélküli feszültség uralkodik, aminek a következménye a kormány akcióinak teljes bizonytalansága, elégedetlenségek és mozgalmak a nép körében s következésképen a bizalom és a tekintély hiánya a külföldön. A kormány határozott lekötelezettsége ellenére nyolchónapi koldulás után stabilizálás helyett csupán a bankjegyforgalom felemelésével és a kölcsön helyett egy jelentéktelen hitellel jött. Ez a sikertelenség szégyen az országra. Jellemző, hogy a kormány nem merte közölni az előzetes konvenció szövegét, amelyet a parlament látatlanban szavazott meg. A kormánynak távoznia kell. A nemzeti parasztpárt egynapi nyugalmat sem hagy arra, hogy a kormány tovább folytassa romboló munkáját. Titulescu lemondására vonatkozólag Maniu megjegyezte, hogy ez az utolsó ülés, amelyet kaphatott a jelenlegi kormány egységessége. A liberális kormány az elhunyt király akarata szerint Bratianu Jonel személyes kormánya volt. Titulescu közreműködésével, Bratianu Ionel halálával, Titulescu kilépésével a jelenlegi kormány teljes agóniában van és már meg vannak számlálva a napjai a fenyegető összeomlásig, amely bizonyosan be fog következni, hamarabb, mint ahogy edesek hiszik. Titulescu, akinek lemondási szándékát már hónapok óta emlegeti a sajtó, valóban szombaton délben lemondott és vasárnap este gyógykezeltetése végett el is utazott külföldre. A régenstanács elfogadta a külügyminiszter lemondását és a kormány előterjesztésére újból régi helyére, Románia londoni követévé nevezte ki. Titulescu egyelőre háromhavi szabadságra ment. Londoni állását december 1-én fogja elfoglalni. A bukaresti lapok a külügyminiszter lemondásához részletes kommentárokat fűznek. A kormánysajtó hangsúlyozza, hogy a lemondás kizárólag egészségi okokra vezethető vissza s elhidegülésről szó sem lehet a kormány és Titulescu között, amit az is bizonyít, hogy az egyik legfontosabb diplomáciai állást bízták reá. Bratianu Vintila a lemondás után hosszú, rendkívül meleghangú beszélgetést folytatott Titulescuval, aki elutazása előtt meglátogatta Maniu Gyulát is, majd pedig Vajda Sándor látogatását fogadta. A volt külügyminiszter, hogy az újságírók várható rohamát elkerülje, nem Bukarestben, hanem Chitilában szállott fel a Simplonhoz csatolt szalonkocsijára. A külügyminisztérium vezetését egyelőre szerdáig a miniszterelnök vette át, amikor ő is előbb mihacsii birtokára, onnan pedig Rovatba utazik. Bratianu helyettese a miniszterelnöki tisztségben Duca belügyminiszter lesz, a külügyminiszteri teendőket pedig egyelőre Argetoianu látja el. szána wrcfc 12 oldal *[Wprw fi 40 ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 53 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 14 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Interpelláció a pihenő miniszterekhez írta Habos Ármin A rendes parlamenti munkaidőkben nekünk kisebbségi, parlamenten kívül álló embereknek, hogyan lehetne olyan merész gondolatunk, amely magas szárnyalással felérhetne a miniszteri bársonyszékek magaslatáig? Eddigi tapasztalatunk szerint a kisebbségi sajtó hasábjairól elszálló eszmék, gondolatok vagy konkrét indítványok nem tudtak keresztülhatolni a miniszteri fogadó termek kipárnázott ajtóin. Ennek talán az az oka, hogy mi romániai kisebbségi népek annyira magunkra vagyunk hagyatva és egymásra utalva, hogy nekünk csak akkor lehet figyelemre méltó szavunk, vagy kijelentésünk, ha direkte kérdeznek, avagy ha felső helyről megtisztelnek bennünket felénk irányuló érdeklődéssel. Ha felszólítás nélkül beszélünk, vagy panaszkodunk, az sohasem juthat el az illetékes kormányférfiakhoz, mert a kisebbségi napisajtó hasábjai nem bélyegzett aktadaraba, amiket hivatalosan tudomásul kellene venniük. A kisebbségi sajtó közérdekű cikkei immunisak, azokra nem érkezhetik felülről elintézés vagy válasz, azok csupán lefelé s kisebbségi népekhez szólnak és más eredményük nem igen lehet, mint az, hogy a kisebbségi népekből a remény, az elkeseredés vagy a csüggedés érzetét váltják ki. A történetírók, majd a kellő időtávolság és magaslatról bírálva a mindenkori kormányok és népek közötti kapcsolatot, meg fogják állapítani, hogy így nem szabad és nem is lehet különféle nemzetiségű és anyanyelvű népeket kormányozni. Józan ésszel azt kellene hinnünk, hogy azok a politikusok, akik felküzd lőtték magukat a miniszteri piedesztálra, azoknak az ország érdekében volna legelső és legszentebb kötelességük, hogy minden kisebbségi életmegnyilvánulást tisztán lássanak és minden kisebbségi felszínre kerülő gondolatot összegyűjtsenek és pártatlan bírálat alá vegyék. Igenis, mi úgy képzeljük, hogy a miniszteri méltóság kötelezi az illető államférfiakat arra, hogy időközönként leereszkedjenek a kisebbségi népekhez is és sorai közé vegyüljenek, hogy közvetlenül és nem elferdítve kaphassák értesüléseiket a kisebbségi népek alapos panaszairól és minden jogos kívánságairól. Eddig talán az volt a hiba, hogy mi nem alkalmas időben hoztunk eszméket és kívánságokat forgalomba. Mikor a parlament ülésezik, midőn a politikai pártok a hatalom birtokáért élet-halál harcot, folytatnak, akkor a népkisebbségek érthető, hogy teljesen háttérbe szorulnak. Miniszter urak! Ez alkalommal nem kisebbségi sérelmekről van szó. Az ország jövője, tekintélye érdekében interpellálunk. Nem látják még önök elérkezettnek az időt arra, hogy Románia is belekapcsolódjék az európai kulturépek nemzetközi forgalmába? Meddig találják még önök időszerűnek és célszerűnek azt, hogy Románia szinte hermetice elzárkózzék az európai kulturvilágtól ? Miért kell nekünk lehetetlen és hihetetlen intézkedésekkel megölni az idegenforgalmat? Miért félünk mi a városokat és országokat egybekötő idegenforgalomtól? Európának úgyszólván valamennyi állama homlokegyenest másként gondolkozik és cselekszik, mint Románia. Mindenütt másutt minden kigondolhatóan