Keleti Ujság, 1939. május (22. évfolyam, 99-120. szám)
1939-05-01 / 99. szám
EGYETEM KÖNYVTÁR ,, , , " ' CI.VASOTBRHB ' ' V■'■’.i'ij • ■ « SZBOCD * Az amerikai közvélemény szerint Hitler kancellár beszéde nem nyújt kilátást sikeres tárgyalásokra A néwsei sajtó most Lengyelországtól várja a választ. Lengyelország nem hajlandó megfélemlítés súlya alatt tárgyalni Francia vélemény szerint a beszéd nem súlyosbította, de nem is enyhítette a nemzetközi feszültséget A szombat reggeli világsajtó Hitler kancellár beszédével foglalkozik. A beszéd hatását egyelőre csak ezekből a sajtónyilatkozatokból lehet megítélni, mivel az egyes államok hivatalos körei még nem nyilvánították véleményüket. Az egyes lapok természetesen pártállásukra való tekintettel, a legkülönbözőképpen ítélik meg úgy a beszéd hangját, mirt az abban bejelentett német elhatározásokat s ezek várható következményeit, valamint a Roosevelt elnöknek adott választ. A legáltalánosabb benyomás az, hogy a beszéd nyomán az európai helyzet nem rosszabbodott, de nem is enyhült. A legközelebbi politikai fejlődés szempontjából a beszéd különösen fontos részének a Lengyelországra vonatkozó kitételeket tartják. Lengyelország a közvetlenül érdekelt állam sajtójában hangoztatja, hogy nem hajlandó engedni semmiféle nyomásnak, azonban teljesen fenyegetésmentes légkörben kész a tárgyalásokra. A lengyel álláspont azonban kétségtelenül ellenkezik Danzig kérdésében a német javaslattal, hiszen a lengyel hadsereg lapja, a „Polska Zbrojna" hangoztatja, hogy Danzig a Visztula torkolatánál fekszik, a Visztula pedig lengyel folyó. A német sajtó is elsősorban a német-lengyel kapcsolatok alakulása iránt érdeklődik s véleménye szerint a Lengyelországnak tett német javaslat nagyon mérsékelt és Lengyelországnak meg kellene ragadnia ezt az esetleg vissza nem térő alkalmat a megegyezésre-Olaszország, a tengely másik állama, teljes mértékben helyesli a kancellár beszédét, amely szerinte a béke elvein épül fel. Felszólítják az olasz lapok Lengyelországot, hogy vegye komolyan Németország javaslatait,déseket tesz a semlegességi törvény módosítására, azzal a céllal, hogy háború esetén hozzáférhetővé tegye Anglia és Franciaország számára a nyersanyag-forrásokat. Az Angliára gyakorolt hatás Az Angliára gyakorolthatást érdekesen fejezi ki az a beszéd, amelyet Winston Churchill mondott már pénteken este az angol rádióban. Az egyáltalában nem németbarát Churchill szerint Hitler kancellár beszéde hangban jobb az előző beszédeknél és ezt a javulást, ő Roosevelt elnök közbelépésének, a kölcsönös segítség-elv újbóli felbukkanásának, a francia politikai helyzet megszilárdulásának és az angol fegyverkezésnek tulajdonítja. Világosan ki kell jelentenünk, azonban, — mondotta Churchill, hogy a szavak nem elégségesek a bizalom helyreállítására, amíg azokat tettek nem követik. A kancellár beszéde arra törekedett, hogy elszigetelje Lengyelországot. A német—lengyel megnemtámadási egyezmény felmondása a beszéd leglényegesebb része és meglehetős nyugtalanságra ad okot. A szombat reggeli argói lapok véleménye is az, hogy a német politikát nem a beszédek,hanem a tetteit alapján kell megítélni. Ha Németország nem zárja el a tárgyalások útját- Anglia kész megvizsgálni a német birodalommal együtt a felmerült kérdéseket. A „Times" emlékeztet arra a mondatra, hogy Németország nem sértette meg egy nép jogát sem s azz írja, hogy Csehszlovákiát erőszakkal kényszerítették be a német birodalomba. Az angol fegyverkezés teljes erővel tovább folytatódik,hogy Anglia birtokában legyen a maga védelmére és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközöknek. A ..Daily Telegraph“ összegezi Hitler kancellár igényeit. A német igények a gyarmatterületek visszaszerzésére, Danzigra és a lengyel folyosón át vezető útra vonatkoznak. A kancellár kijelentette, hogy ezek a követelések nem okok a bábomra. Ha azonban így áll a helyzet, miért vonakodik a tárgyalásoktól. A munkáspárti „Daily Herald“ szerint a kancellár beszéde azt mutatja, hogy Németország nem akarja magára venni a háború kockázatát. A „News Chronicle" véleménye az, hogy a kancellár el akarja választani Lengyelországot nyugati barátaitól és behódolásra akarja bírni, Csehszlovákia mintájára. Lengyelországban a kancellár beszéde nagy feltűnést keltett Csaknem az összes lengyel lapok külön kiadásokban ismertették a beszéd szövegét, nagy súlyt helyezve a Lengyelországra vonatkozó részekre. Lengyel illetékes körök szerint bár a beszéd Lengyelországgal szemben erélyes hanga volt, lényegileg nem tartalmazott újat. A lengyel külügyminisztérium szokásos pénteki sajtóteáján a lengyel sajtófőnök a külföldi sajtó képviselői előtt a következőket mondotta: — Lengyel politikai körök nagy érdeklődéssel tárgyalják azt a hírt, hogy a varsói német nagykövetség ideiglenes ügyvivője a birodalmi gyűlést megelőzően emlékiratot nyújtott át a lengyel külügyminisztériumban. Az emlékirat a német—lengyel viszonyt érdeklő kérdéseket mind felöleli és azt a lengyel kormány teljes komolysággal és megértéssel fogja megvizsgálni. Amerikában nem keltett kedvező benyomást Hitler kancellár beszéde (Washington, április 29.) (Rador) Az amerrikai kormány hivatalosan még nem kapta kézhez Hitler kancellár válaszbeszédének szövegét, amelyet a német kormány az Egyesült Államok berlini ügyvivőjéhez juttatott, el és amelyet Németország hivatalos válasznak tekint. Amerikai illetékes körökben még nem nyilatkoznak arról, hogy az Egyesült Államok milyen intézkedéseket tesz- Áltatában véve Hitler kancellár válasza Amerikában az elnökhöz közel álló körökben nem keltett kedvező benyomást és úgy látják, hogy az Egyesült Államok esetleg kénytelen lesz feladni minden reményt, hogy közvetítőként szerepelhessen a tekintélyuralmi államok és a demokrata államok között. Az amerikai sajtó véleménye az, hogy Hitler kancellár beszéde nem nyújt újabb kilátásokat a sikeres tárgyalásokra, de általában véve nem várnak azonnali erőszakos cselekedetet Németország részéről. A „Newyork Herald" azt állapítja meg, hogy Hitler kancellár fenntartotta eddigi összes megengedhetetlen állításait, a szavak egyébként is keveset számítanak, a tényeknek van jelentősége és a jövő fogja megmutatni, hogy mit akar tenni Németország. A beszéd semmit sem javított a helyzeten Borah szenátor az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke a kancellár beszédével kapcsolatban azt mondotta a Havas munkatársának, hogy véleménye szerint Hitler kancellár a beszédet új tárgyalások kiinduló pontjának szánta. A beszéd amerikai hatására talán legjellemzőbb az „Associeted Press"-nek az a jelentése, hogy Roosevelt elnök előreláthatólag újabb intézke fi Borén. *' :!;||| Ára 6 lei MA: Képess Hiradó cm?,i»5*»máj***.mu» Felelős Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T. Felelős szerkesztő: NYIRŐ JÓZSEF SMOwtM Arak beMOldtat Egy évre 980, f«évT© 480, Törvéi^SM lajztro:m°^al sz&m: 47. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. negyedévre *40, egy hóm 80 lej, Magyarországon egy wos- wo- ca0, 1X1 - Pop nevű B sz. Telef.: 15.08 Levélcím: Cluj, postafiók évre 80, félévre *6, 0 évre 1*,60, egy hóra 4,50 pengő. XXII. ÉVFOLYAM. — 99- SZÁM: 101 sz. — Taxa postaié platóéin numer: No. S4 25(i lft27