Keleti Ujság, 1942. június (25. évfolyam, 124-145. szám)
1942-06-10 / 129. szám
EDISON MOZGÓ Ma premier! Sok hohó Emmyárt Főszerepekben: Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Makláry, Vizváry, Petit és Jön Június 13-tól Jön Mária két éjszakája * Beiratkozás a Kolozsvár városi szakirányú leányiparos- és kereskedőtanonciskolába. A Kolozsvár városi szakirányú leányiparostanonciskola Igazgatósága tisztelettel felhívja minden munkaadó — iparos és kereskedő — figyelmét, hogy a fent jelzett iskolában az 1942—43.-ik iskolai tanévre a beiratást folyó hó 15-én és 16-án délelőtt 9 -12-ig és d. u. 4 7-ig a Petőfi utcai 78 sz. alatti III. sz. állami népiskola épületében tartja meg. Köteles minden munkaadó iparos tanszerződéssel vagy anélkül foglalkoztatott leány alkalmazottait 24 éves korig beiratni az iskolába. Köteles minden kereskedő az üzletében bármilyen címen foglalkoztatott (kifutó, gyakornok, elárusító, kiárusító, segédkiárusító stb.) 18 évet még be nem töltött leány alkalmazottait a fent nevezett iskolába beiratni. Továbbá kötelesekbeiratni a 18 évnél idősebb, tanoncszerződéssel biró leánytanoncokat is, akiknek tanoncidejük még nem telt le és még nincsenek felszabadulva. Ezenkívül kötelesek beiratkozni még, a férjezett, vagy 24 évnél idősebb azon ipari és kereskedelmi alkalmazottak, akik mint tanoncok szerepelnek, a nyilvántartás végett, hogy felszabadulásukkor innen megkaphassák a felmentésüket igazoló bizonyítványt. A 24 évet betöltött, vagy férjezettek a beiratkozáskor hozzák magukkal felmentésük iránti kérésüket, igazoló okmányaikat, hogy az igazgatóság a felmentésüket megadhassa. A beiratáskor mindenki hozza magával: 1. keresztlevelét, 2. iskolai bizonyítványát, (ha van újraoltási bizonyítványt is), 3. tanoncszerződését, és 4. tanszerdíjra 14 pengőt. A beiratás után Szerződtetett, vagy alkalmazott iparos és kereskedő tanoncok szeptember 1-4-ig a pótbeírás alkalmával kötelesek beiratkozni. A beiratás idejének leteltével az intézet igazgatósága személyesen felkeresi az összes üzemeket, kereskedőket és az Országos Társadalombiztosító Intézettől beszerzett nyilvántartási kimutatással ellenőrzést végez. Ezért szigorúan felhívja az Igazgatóság minden munkaadó és kereskedő figyelmét a beirattatás pontos és lelkiismeretes betartására, mert minden mulasztás szigorú büntetést von maga után. Leányiparostanonciskola Igazgatósága. FERENC JÓZSEF KESERŰ VÍZ CAPITOL-mozgó: Lesz, ami lesz. Fősz.: Anna Luli, Hajmássy, Mály, Vaszary, Küváry, Pethes. Az előadások hétköznap 5 órakor, szombat, vasár- és ünnepnap 3 órakor kezdődnek. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. EDISON-mozgó: Sok hűhó Emmyért. Fősz.: Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Makláry, Vizváry, Pethes. Előadások kezdete 5, 7, 9.10 órakor. EGYETEM-mozgó: Szegény gazdagok. Fősz. Szeleczky Zita, Lukács Margit, Uray Tivadar, Szilassy László, Mály Gerő. RIO-mozgó: Beáta és az ördög. Fősz.: Szörényi Éva, Páger Antal, Vaszary Piri. Műsor előtt: Legújabb híradók. ROYAL-mozgó: Fráter Lóránd. Fősz.: Pá Iger, Szilassy, Tőkés Anna, Mály Gerő, Tompa Pufi, Makláry Zoltán, Ajtay Andor, Kökény Ilona. URANIA-mozgó: A férfi mind örült. Fősz.: Páger, Lázár Mária, Jávor, Vaszary, Mály, Pethes stb. Előadások kezdete: szombat, vasár- és ünnepnapokon 3 órától, hétköznapokon 5 órától. _L 1942. J VN M V S 10 * Középlaki körjegyzőségtől. Szám 1416—1942. Árverési hirdetmény. Középlak község 2893 kat. holdat kitevő vadászterületének vadászati jogát 120 pengő kikiáltási ár mellett. 1942 július 28-án délelőtt 8 órakor a középlaki körjegyzőségen megtartandó nyilvános szóbeli árverésen 1942 augusztus 1-én kezdődő 10 egymásután következő évre, a legtöbbet ígérőnek bérbe adja. Bánatpénz 10%. Vadállomány: nyúl, róka, őz, vaddisznó. Az árverési, feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők a körjegyzőségen. Középlak, 1942 junius 6. Ibrányi Károly községi biró. Feketejegyző. —4 KOLOZSVÁRI ZÁGON! MIKES KELEMEN FŐGIMNÁZIUM NYOLCADIKOSAINAK NEMES ÁLDOZATHOZATALA A NEMZETISÉGI VIDÉKEN ÉLŐ MAGYAROKÉRT. Az érettségi vizsga előtt a kolozsvári piarista gimnázium nyolcadikos növendékei nemes elhatározással lemondtak az érettségi bankettről és annak költségeit felajánlották az erdélyi nemzetiségi vidékeken élő magyarság céljaira. Ezek a fiúk megérezték, hogy nagy idők szülöttjei és ezért az áldozat tényével lépnek ki az életbe. Azokra a derék magyarokra akarják sugározni a testvéri szív melegét, akik mostoha körülmények között, elszigetelten élnek. A fiatal fiuk jóleső érzéssel léphetnek ki az életbe s nemes tettük példaképpen állhat minden magyar ifjú előtt! KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA Június 10. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Bemutató előadás. Bemutató helyárak.) Június 11. Csütörtök este 8 órakor: Pillangó kisasszony. (Bemutató helyárak.) Június 12. Péntek este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Június 13. Szombat este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Bemutató előadás. Bemutató helyárak.) Június 14. Vasárnap 1 1. u. fél 4 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyár.) Június 14. Vasárnap este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) Június 15. Hétfő este 8 órakor: Aida. (Tarján Vilma fellépésével. (A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt mond: Vértan Andor lelkész főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít.) Június 16. Kedd este 8 órakor: Boldoggá teszlek. (Rendes helyárak.) Június 17. Szerda este 8 órakor: Száz piros rózsa. (Rendes helyárak.) — MAGYAR KÖNYVNAP BESZTERCÉN. Besztercéről jelenti a Magyar Távirati Iroda. Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Besztercén az első magyar könyvnapot. Szmolenszky Jrászlő alispán megnyitó beszéde után a gimnázium énekkara dalokat adott elő. A németség vezetői Kuales Norbert polgármesterrel az élükön testületileg vettek részt a megnyitó ünnepségen. * Meghívó! Az Albina Közraktár kereskedelmi részvénytársaság Kolozsvár t. c. részvényesei az alapszabályok 5-ik stb. §*$-ainak előírásai szerint meghivatnak a részvénytársaság székhelyén, Kolozsvár, Baross tér 4.. sz. 1942 évi június hó 22-én d. e. 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Határozathozatal az 1940. XII. 31-vel zárt üzleti év mérlegének hatálytalanítása tárgyában. 2. Az 1940 XII. 31-vel zárt üzleti év helyesbített mérlegének megállapítása. 3. Az 1940 üzleti évre vonatkozó felmentvény megadása az igazgatóság és a felügyelőbizottság számára. 4. Esetleges indítványok. A közgyűlésen csak azon részvényesek gyakorolhatják szavazati jogukat, akik részvényeiket legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a részvénytársaság pénztárához, vagy az Albina takarék és hitelintézet Sibiu, vagy ezen hitelintézet kolozsvári fiókjához letétbe helyezik. Az igazgatóság: Albina Közraktár kereskedelmi r. t. Kolozsvár Baross tér 4—5 sz. helyesbített MÉRLEGSZÁMLÁJA 1940 december hó 31-én. VAGYON: Pénztár-készpénz egő 29.068.64. Adósok áruért 167.370.86. adósok, előlegezések áruzálogra 638.830.71. Adósok raktárbérért 4.810.74. Értékpapírok (részvények) 55.360. Nyugdíjalap értékpapírjai 32.833.84. — 1.289.38 , 31.544.46. Nyugdíjalap betétjei 3.371.71. Áruk 728.221.65 Ingatlanok 413.333.33 — 9.507.99 leírása 403.825.34. Saját iparvágány 666.66. Bútorzat 33.33 Összesen 2.063.104.10 Pgc. TEHER: Tőkeszámla 200.000.— Pgc. Általános tartalékalap 28.349.86. Kétes követelések tartalékalapja 40.000. Munkaadói nyugdíjalap 34.916.17. Értékkülömbözeti tartalékalap 185.027.37. Árfolyam külömbözeti tartalékalap 3.460.— pgő. Hitelezők folyószámlán 1.531.133.92. Tiszta nyereség 40.216.78, összesen 2.063.104.10 pgő. Kolozsvár, 1942 junius hó 2-án. Az igazgatóság. Van szerencsénk jelenteni, hogy az igazgatóság által a tekintetes rendkívüli közgyűlés elé terjesztett 1940 december hó 31-én lezárt helyesbített mérleget a részvénytársaság könyveivel összehasonlítottuk és azt ugy a könyveknek mint az érvényben levő jogszabályoknak megfelelőnek találtuk. Kolozsvár, 1942. június 2-án. A felügyelőbizottság: szőlővágó, rézműves, rézöntő, sütő, szappanfőző (gyertyamártó), szíjgyártó, szitakészítő, szűcs, takács, tetőfedő, timár, üvegező, képkeretező, vas- és fémesztergályos, vasöntő, vendéglős, vésőműves, bélyegkészítő, villamosárami szerelő, vízvezeték-, gáz- és csatornaszerelő, központifűtés-szerelő, szállodás. Leányok részére alkalmas kereskedői pályák: Fűszer, textil, férfidivat, nőidivat, rövidáru, könyv- és papír, készruha, kalap, cipő, kárpitoskellék, bútorszövet, szőnyeg, élelmiszer, tojás, droguista-illatszer, kézimunka és fonal. Leányok részére alkalmas kisipari pályák.: Böröndös, bőrdíszmüves, cukrász, cukorkafőző, fehérneműkészítő, fényképész, fogműves, füzőkészítő, gépi hurkoló, gombkészitő, kelmefestő, fonalfestő és vegytisztító, kesztyűkészitő, kosárfonó, kozmetikus, látszerész, mézeskalácskészitő és viaszöntő, mű- és aranyhimző, nap- és esernyőkészitő, női divatkalapkészitő, női szabó és leánykaruhakészítő, paplankészitő, paszomány- készítő. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara erőteljes mozgalomban kelti fel a diákság érdeklődését a gazdasági pályák iránt Kolozsvár, június 9. A gazdasági élet átállítása javában folyik. A távozó zsidó kereskedők és iparosok helyébe becsületes magyar szakemberek kerülnek. Minél gyorsabban történik az „őrségváltás", annál több képzett keresztény kereskedőre és iparosra van szükség. Sajnos, az ifjúság még ma sem értékeli igazán a gazadsági pályákban rejlő nagy fontosságot. Holott az átállítás nemzetgazdasági érdekei megkövetelik, hogy a fiatalság arányos része a gazdasági pályákat tüntesse ki érdeklődésével s ne forduljon előszeretettel csakis a nyugdíjas közszolgálati pályák felé s ne törekedjék minden egyéb szempontot mellőzve, főiskolákra, hiszen az oklevél nem nyújthat minden embernek kenyeret. Az áldatlan és egyoldalú felfogás kiküszöbölésére a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara most egészséges és erőteljes mozgalmat kezdeményezett. Célja, hogy az ifjúság érdeklődését már ez iskolák padjaiban felkeltse a gazdasági szakmák iránt. Ezért körlevélben fordult a középiskolák igazgatóságaihoz, kérve, hogy szülők bevonásával rendezendő értekezleteken népszerűsítsék az ifjúság előtt a gazdasági pályákat. A kamara mindjárt fel is sorolja azokat a szakmákat, amelyek középiskolai végzettségű, vagy legalább középiskolákban tanult ifjaknak leginkább megfelelnek. Fiuk részére alkalmas kereskedői vályúk: fűszer, textil, férfidivat, nőidivat, bőr, vas, fakereskedés, tüzelőanyag, könyv- és papír, készruha, kalap, festék, tej- és tejtermék, cipő, kárpitoskellékek, bútorszövet és szőnyeg, élelmiszer, műszaki, cikk, tojás, droglista és illatszertár, épületanyag, kézimunka- és fonal, üveg, edény és porcelán, bor, sör és szeszesital, sportcikkek, díszműáru. Fiuk részére alkalmas kisipari pályák: Arany- és ezüstműves, ékszerész, aranyozó, asztalos, ácsmester, ácsiparos, bádogos, bőröndös, bőrdíszműves, bronzműves, csillárkészitő, cég- és címfestő, cipész, csizmadia, cukrász, cukorkafőző, droguista és gyógyáru, építőmester, épületburkoló (betonozó), faesztergályos, fazekas, fémnyomó, fényképész, férfiszabó, fiúruhakészitő, fésűkészítő, fodrász, fogműves, gépihurkoló, gépkocsijavító és szerelő, gipsz- és terrakottaszobrász, gombkészítő, gumijavító, hangszerkészítő, kádár, kalapos, kaptafakészítő, kárpitos, kazánkovács, kályhás, kávés, kefekötő, kelmefestő, fonalfestő, vegytisztító, kéményseprő, késes, köszörűs, kesztyűkészítő, kocsigyártó, kerékgyártó, kocsifényező, kosárfonó, kovács, kozmetikus, kőművesmester, kőfaragó, könyvkötő, kötélverő, követő, lakatos, látszerész, magyarszabó, mázoló és szobafestő, mérlegkészítő, mészáros és hentes, mézeskalácskészitő és viaszöntő, molnár, mű- és aranyhimző, műszerész, női divatkalapkészitő, mészabó és leánykaruhakészitő, nyomdaipar, litográfus, cinkográfus, órás, orvosi műszerész, paplankészítő, paszománykészitö, puskaműves, re A háború és az ipari racionalizálás Kolozsvár, jan. 9. Kelemen Móric gépészmérnök, a magyar kormány ipari racionalizálási szervének, a Magyar Racionalizálási Bizottságnak igazgatója, a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara és az Erdélyi Gyáriparosok Szövetsége felkérésére a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében előadást tartott „A háború és a racionalizálás“ címmel. Az ülést Rimanóczy Kálmán, az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének elnöke nyitotta meg. Hivatkozott arra, hogy Erdély gazdasági életében milyen számos nagyfontosságú kérdés vár megoldásra. Ezek a kérdések túlnyomórészt összefüggenek az ipari racionalizálás kérdéseivel s ezért nagy örömmel üdvözli az előadót, aki az ipari racionalizálás kérdéseinek európai hírű szakembere. Kelemen Móric nagy örömének adott kifejezést afelett, hogy a Magyar Racionalizálási Bizottság nevében Kolozsvárott, a várros gazdasági életének vezetői előtt ismertetheti a magyar racionalizálás célkitűzéseit, eszközeit és eddigi eredményeit. Racionalizálás alatt általában a gazdaságosság emelésére irányuló törekvést értjük. Magyar szakkifejezést nem tudunk erre a szóra: az éssszerűsítés, a célszerűsítés, a hatásfokomé és mind megközelíti ezt s mindegyik benne van a racionalizálás fogalmában, de azt egyik sem meríti ki teljesen. A gazdaságosság emelésére irányuló törekvés bár olyan régi, mint az emberiség gazdasági élete, tudatossá csak a jelen század első évtizede óta vált az amerikai Taylor mérnök kezdeményezése folytán. Valóságos tudománnyá és ezzel együtt minden korszerű gazdaságpolitikai reformgondolat zászlóvivőjévé csak az elmúlt világháború következményei folytán fejlődött ki. Ma, amikor a totális háború korszakát éljük, a racionalizálás eszméinek gyakorlati megvalósítására még nagyobb szükség van, mint valaha. A háború alatt egy-egy nemzet teljesítőképessége annál nagyobb, imánt gazdaságosabban tudja az emberi munkaerőket felhasználni, minél gazdaságosabban bánik a rendelkezésére álló nyersanyagokkal, minél jobban tudja kihasználni közlekedési eszközeit és minél gyorsabban tud áttérni a békebeli termelésről a hadianyaggyártásra. E négy tényező hatásfokának emelését a racionalizálás nagymértékben előmozdítja, így kapcsolódik tehát össze a racionalizálás a háború fogalmával. Németország világszerte megcsodált sikerei részben annak tudhatók be, hogy Németország kellő időben felismerte a racionalizálás nagy jelentőségét és ipari termelésében ezeket gyakorlatilag meg is valósította. Franciaország ezen a téren messze elmaradt és részben ez volt az oka Franciaország gyors tragédiájának, mert iparának racionalizálásával és a háborús termelésre val áttérésével nagy mértékben elkésett. Oroszországban — igaz, hogy a terror eszközeivel — az ipari termelést erőteljesen racionalizálták és ennek tudható be az az igen nagymértékű hadianyaggyártás, amely szinte meglepetésül szolgált az egész világ számára. Olaszország a fasizmus korszakában ugyancsak messzemenő eredményeket ért el ezen a téren és az olasz hadsereg kitűnő felszerelése részben ennek köszönhető. Az elmúlt világháború után külföldön rendre felállították a különböző nevek alatt működő racionalizálási szerveket. Ezek közül a legnagyobb a német Reichskuratorium zür Wirtschaftlichkeit, amely egymagában akkora, mint egy magyar minisztérium. A külföldi szervek mintájára a magyar kormány kezdeményezésére tíz évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Racionalizálási Bizottság azzal a rendeltetéssel, hogy elsősorban az ipari termelés területén népszerűsítse ezt a gondolatot, ismertesse a racionalizálás különböző eszközeit és tartsa fenn az összeköttetést a külföldi hasonló szervezetekkel. Az előadó részletesen ismertette ezután a racionalizálás különböző munkaterületeit az