Képes Sport, 1966. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-03 / 18. szám

A­­port jelenti az IMEI-ből A LÉNYEG A SZEREPLŐK ÍGY történt ŐK MONDTÁK ŐK 33-AN­ ­. Dózsa—Győri ETO 3:0 (3:0). Megyeri út, 18 000 néző. Vezette: Emsberger. Gólszerző: Göröcs, Kuharszki és Dunai. Napsütés, kellemes, langyos idő, enyhe szél, kitűnő játéktér. Vasas—Dunaújváros 4:0 (2:0). Fáy utca, 10 000 néző. Vezette: Wottava. Gólszerző: Farkas (2) és Puskás (2). Napsütéses, de eléggé szeles idő, jó pálya. Bp. Honvéd—Salgótarjáni Bá­nyász 2:1 (1:1). Kispest, 12 000 néző. Vezette: Radó. Gólszerző: Tichy (2, egyet 11-esből), ill. Kökény. Kellemes idő, jó pálya. Pécsi Dózsa—Ferencváros DK). Pécs, 20 000 néző. Vezette: Gere. Napsütéses, de a pálya hosszá­ban végig keresztbe fújó szél, kitűnő talaj. Ózdi Kohász—MTK 3:1 (0:0). Ózd, 7000 néző. Vezette: Zsolt. Gólszerző: Szendrei, Várallyay, és Lutz, ill. Lakinger. Szélcsen­des, napos, szép idő, kitűnő ta­lajú pálya. v. Dózsa: Szentmihályi — Ká­poszta, Sóvári, Fejes — Noskó, Soly­­mosi I. — Bene, Göröcs, Fazekas, Dunai, Kuharszki. ETO: Tóth — Kiss, Orbán, Izsáki — Nell, Máté — Varsányi, Soproni, Somogyi, Povázsai, Keglovich. Vasas: Varga — Bakos, Mészöly, Fister — Mathesz, Herendi — Mol­nár, Puskás, Farkas, Pál, Korsós. Dunaújváros: Aczél — Formaggi­­ni, Ligeti, Csepecz — Magasházi, Borsányi — Czigler, Mártha, Mi­hály, Korona, Nagy F. Bp. Honvéd: Erdősi — Tajti, Ma­rosi, Mihdlecz — Dorogi, Sipos — Nagy Gy., Nagy A., Tichy, Komo­­ra, Katona. SBTC: Virágh — Havasi, Ferencz, Vertig — Szalay, Toldi — Kriskó, Kocsis, Básti, László, Kökény. Pécs: Rapp — Hernádi, Móricz, Kincses — Csupak, Rá­di — Gór, Rónai, Luez, Daka, Török. Ferencváros: Géczi — Novák, Mátrai, Horváth — Perecsi, Szűcs — Karába, Varga, Németh, Rátkai, Fenyvesi dr. Ózd: Borbély — Várallyay, Nagy­­kaposi, Budai — Zalai, Murányi — Bozó, Szendrei, Lutz, Széles, ősi. MTK: Lanczkor — Keszei, Cseté­­nyi, Jenei — Nagy I., Dunai — Tö­rök, Papp, Nagy E., Oborzil, La­kinger. 45 percen keresztül a Dózsa kor­szerű labdarúgást mutatott be. Vil­lámgyors, helycserés támadások, súlypontáthelyezések,, remek lövé­sek és fejesek. Az ETO egészen kez­detleges módon játszik. Az ember csak azt nem érti, miért nem tud a Dózsa 90 percen át így játszani? A Vasas nagy taktikai és techni­kai fölénye szünet után domboro­dott ki igazán,­­ az első félidő utolsó három percében elért két szép fejesgól után. Ekkor akár nagyobb is lehetett volna a gólarány, ha a Vasas nemcsak szépségre, hanem eredményességre is törekszik. Közepes iramú, közepes színvona­lú mérkőzés, változatos küzdelem. Mindkét csatársor sok gólhelyzetet dolgozott ki, a hazaiak valamivel többet. A helyzetek azonban kima­radtak. Mindhárom gól lepattanó labdából, illetve 11-esből esett. Az FTC-ből Albert és Rákosi, a Dózsából a két doktor, Dunai és Györke hiányzott, sérülés miatt, le­hetséges, hogy mindkét részről a gyengébb csatárjáték magyarázata. Az I. félidőben a Pécs, a második­ban a Ferencváros támadott többet. Igazságos eredmény. Az első félidőben álmos, unalmas játék. Szünet után megváltozik a kép, a hazaiak huszáros lendülettel vezetik sorozatos támadásaikat, amelyeket a kék-fehérek védői nem tudnak feltartani. Az Ózd minden tekintetben felülmúlta fővárosi el­lenfelét. Farsang Endre (II. Dózsa): — Örü­lök, hogy a vártnál sokkal bizto­sabban győztünk. Szünet után kis­sé kiengedtek a fiúk. Pálkövi Gyula (ETO): — Tudtuk, hogy jobb a Dózsa, nem is vár­tunk győzelmet. Bundzsák Dezső: — Azt hiszem, a 4:0 sem túlzott eredmény, bár csapatunk az I. félidőben nem ját­szott úgy, ahogy szerettük volna. Marosvári Béla: — Jobban ját­szottak a piros-kékek, de a gólarány — véleményem szerint — túlzott. Bozsik József: — Elégedett va­gyok az eredménnyel. Jobban és lelkesebben játszottak a fiúk, mint a Tatabánya ellen. Mészáros József: — Nem érde­meltünk vereséget. A 11-es — sze­rintem — indokolatlan volt. Rapp Imre: — A második félidő­ben egész sereg nehéz labdát kap­tam. Boldog vagyok hogy mind­egyik az enyém lett. Albert Flórián (a lelátón): — Sajnálom nagyon, hogy nem lehet­tem a fiúk között. Kárpáti Béla: — Végre kijött a lé­pés. Mindegyik játékosom becsület­tel küzdött s időnként okosan, jól játszott. Lakat Károly: — A rendkívül lel­kes hazai csapat megérdemelte. Ná­lunk néhányan nagyon vigyáztak magukra. Kapusok: Rapp (Pécs), Gelei (Tatabánya), Borbély (Ózd). Hátvédek: Káposzta (Ú. Dó­zsa), Juhos (Tatabánya), Ferencz (SBTC), Nagykaposi (Ózd), Mát­rai (Ferencváros), Mészöly (Va­sas). Fedezetek: Csupak (Pécs), Ma­thesz (Vasas), Zalai (Ózd), Sza­lay (SBTC), Sipos (Honvéd). Csatárok: Szabó (Tatabánya), Göröcs (II. Dózsa), Molnár (Va­sas), Varga (Ferencváros), Básti (SBTC), Farkas (Vasas), Széles (Ózd), Puskás (Vasas), Dunai 11 (U- Dózsa), Komor­a (Honvéd), Katona (Honvéd), Menczel (Ta­tabánya), Sebestyén (Csepel). AZ NB I ÁLLÁSA 3. Ferencváros 8 5 2 1 16: 6 12 4. I. Dózsa 8 4 3 1 21: 8 11 5. Győr 8 4 2 2 8: 7 10 6. Tatabánya 8 4 1 3 12: 7 9 7. Pécs 8 1 6 1 7: 6 8 8. Csepel 8 3 1 4 8: 9 7 9. MTK 8 2 3 3 7:11 7 10. Dunaújváros 8 2 2 4 9:16 6 11. Ózd 8 2 1 5 8:17 5 12. Dorog 8 1 2 5 7:14 4 13. Diósgyőr 8 1 2 5 6:13 4 14. Salgótarján 8 2 3 5 2:12 3 A góllövő­lista állása 7 gólos: Farkas, Monostori; 6: Be­ne; 5: Albert, Németh (FTC); 4: Csernai, Győrfi, Kalmár, Mártha, Puskás, Solymosi I., Szuromi. 1. Vasas 8 5 3 — 16: 7 13 Tatabányai Bányász—Dorogi Bányász 3:1 (2:0). Tatabánya, 8000 néző. Vezette: Vadas J. Gól­szerző: Csernai (11-esből), Men­­czel és Szabó, ül. Monostori. Na­pos idő, enyhe szél, jó pálya. Tatabánya: Gelei — Töröcsik, Ko­vács I., Juhos — Szepesi, Laczkó — Szabó, Csernai, Szekeres, Szuromi, Menczel. Dorog: Ilku — Lévai, Simon, Szán­tai — Makray, Lakat — Lakics, Csó­ri, Túrás, Monostori, Bartalos. A megyei rangadón a minden részében jobb hazai együttes végig irányította a játékot, bár az utolsó 25 percet — Laczkó sérülése miatt — csonka csapattal küzdötte végig. Jól kihasználták két gyors emberü­ket, Szabót és Szuromit, csak a be­fejezésekkel volt néha baj.­­ Töröcsik Ferenc: — Ha a helyze­teinket jobban kihasználjuk, na­gyobb arányú lett volna a győzel­münk. Monostori Tivadar: — Súlyos vé­delmi hibákat követtünk el. Ha az a 11-es nem jön, talán, talán . . . Csepel—Diósgyőr 2:1 (1:0). Csepel, 6000 néző. Vezette: Va­das Gy. Gólszerző: Kalmár és Sebestyén, ill. Hajas. Derűs, eny­he idő, könnyű szél, jó talaj. Csepel: Török — Vellai, Molnár, Pető — Falud­i, Rottenbiller — Se­bes, Németh, Kalmár, Major, Se­bestyén. Diósgyőr: Tamás — Kiss, Sala­mon, Szitka — Gál, Szucsányi — Kovács II., Samek, Oláh, Hajas, Vass. Gyenge játék, az utolsó negyed­órától eltekintve Csepel-fölény. Ma­jor már az első félidő közepén meg­sérült, a balszélen sántikálta végig a mérkőzést. Kalmár gólja (villám­gyors kiugrás után) és Sebestyén gólja (nagy, cseles szóló végén) szép teljesítmény volt. Keszthelyi Mihály: — Érthetetle­nül gyengén játszott a csapat. Igaz, győztünk, de ez csak annyit jelent, hogy a Diósgyőr még gyengébb volt. Pr­einer Kálmán: — A Csepel ki­használta helyzeteit. Megérdemelten győzött.

Next