Képes Sport, 1981. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-01 / 35. szám
Munkatársunk, Szegő András jelenti Osléből: világbajnokság volt Elöljáróban. Úgy adódott, hogy együtt utaztam ki az oslói kötöttfogású VB-re, és egy helyen is lettünk elszállásolva a magyar válogatottal, örültem a lehetőségnek, hogy közvetlen közelről leshetem meg az elmúlt évek oly sok sikert szerző legendás gárdáját, kísérhetem végig szereplésüket, legyen az diadal vagy kudarc. S talán kulcsot is kaphatok nagy titkok nyitjához. Éppen ezért az indulás pillanatától csak úgy magamnak, rövid jegyzeteket készítettem, hogy ebből majd a végén megírom a magyar szempontból oly fontos VB krónikáját. Rögtön a verseny befejeztével hozzá is láttam, hogy e kusza benyomásokból cikket formáljak, ám minduntalan azon kaptam magam, hogy a végkifejlet ismeretében utólagos okoskodással, belemagyarázással fogom össze a cetlik tartalmát, és így a kép is hamisra sikeredik. Éppent ezért véltem helyesebbnek, ha a maga kócosabb, nyersebb, vázlatosabb formájában diktálom most le a fejegyzetteket. Cizellált mondatokkal megszerkesztve minden bizonnyal kerekebb, szabályosabb lenne, így viszont hitelesebb.) Augusztus 26. szerda Figyelem Oslo felé az úton a fiúkat. Tóth végig egyedül, meg sem szólal, látszik, ő már más régiókban jár. Számára már rég megszűnt a külvilág, csak a verseny van, arra összpontosít máris, hogy amikor kell, a maximumot tudja kiadni magából. Kocsis izgatott, zavart, riadt, mint mindig. Igen, ő ilyenkor mindig riadt, kishitű, bizonytalan nagysága éppen az, hogy a döntő pillanatokban tud mindezeken felülkerekedni és diadalmas lesz. Gáspár keresztrejtvényt fejt, szinte flegmatikusan nyugodt, mintha csak valamelyik hivatalba menne a 6-os villamoson. Rácz higgadt, megfontolt. „Évek óta együtt a társaság. Dolgozunk, húzunk, küzdünk, közben kopnak az idegek, sérülnek az izmok, kikezd az idő is, de nem adjuk fel, dacolunk, harcolunk és biztos, hogy még nyerni is fogunk” — mondja. A Panoráma Szálló előtt ott a szovjet válogatott egész vezérkara. Gyorsan szemrevételezik a csapatot, kíváncsiak, hogy ki jött, aztán továbbmennek. „Ez már jó jel — jegyzi meg Rovnyai —, úgy látszik tartanak tőlünk.” Fantasztikus, hogy dolgozik az edzéseken Kocsis Feri. Hiába váltják egymást az ellenfelek, olimpiai bajnokunk előtt nincs megállás. Nem tud elfáradni, parádésan akciózik, kirobban erőben van. Este kiderül, hogy az utóbbi világversenyek gyakorlatától eltérően egyben , rendezik a tíz súlycsoport küzdelmeit. Pánik tör ki a csapatban, hiszen a felének a Vártnál egy nappal korábban kell mérlegelnie, Kocsison még 5 kg felesleg, és holnap utál reggel mérleg. Estéig felcsitulnak a kedélyek. 27. csütörtök Délelőtt séta és uszoda. Jó a hangulat. Délután edzés. Hallatlanul kemény munka folyik, m mintha alapozás közepén lennének, nem egy nappal a VB előtt. Mindenki élvezi azonban a munkát. Sipos szörnyű nehezen fogy. Kétszer is majdnem hosszul lett a szaunában. Müller Ferdinánd van ott mellette. Ő már kilókat leadott, junior világbajnokunk dekákat is alig. Kocsison is még tetéínes a súlyfelesleg. Éjszakába nyúló beszélgetés Hegedűs Csabával. A verseny előtt soha nem tud aludni. Végigjátszunk mindez lehetőséget, derűlátó, aranyakat vár a csapattól. 28. péntek Végre egyszer nagyon jó a sorsolás! Igaz, Kárman, Rácz, Gál és Fodor nagyon nehéz csoportot kaptak, a többiek viszont a papírforma alapján akár a döntőig is eljuthatnak. Valahogy mégsem érzem a várt megkönynyebbülést a gárdánál. Remek első forduló. Kilenc mérkőzésből nyolc győzelem. Kocsisé és Ráczé volt csak keservesebb a vártnál, a nagy fogyasztóknál azonban az első mérkőzésnek külön neurózisa van. Jó ég! Délután Kocsis kikapott Huhtalától. Kapkodott csak, árnyéka volt önmagának. Milyen különös klasszisok sora próbálta az elmúlt három évben feltartóztatni hiába, és most ez a szívós, szürke öreglegény egyszer csak legyőzi az elmúlt fél évtized talán legjelentősebb birkózóját ... Csendes este a magyar csapat Szálláson. Sipos megint sokáig ül a szaunában, a többiek korán elaludtak. Még minden lehetőség nyitva. Kritikus lesz a holnapi nap. 29. szombat Lidérces délelőtt. Hat vereség egyhuzamban. Rácz régi mumusával, Blagidzével nem bír, Torna négypontos előnyt enged ki kezéből, és aztán a két nagy csapás, Kocsis és Sipos kiesése. Kocsis teljesen formán kívül, nem tud mit kezdeni ismeretlen svéd ellenfelével. Hiába küzd hősiesen, hiába erőlködik, hiányzik a dinamizmus belőle. 1977 óta ez az első kiesése. Gáspár — szenzációs. Most, amikor a legnagyobb szükség van rá, felnő a feladathoz. Két győzelme visszaadja egy kicsit a reményt. Gullden feletti diadala egyszerűen pazar, odaadta testét, hagyta hogy ellenfele indítson, aztán egy lehelet-finom mozdulat, és kétvállon a svéd bajnok. Délben Hegedűs szobáról szobára jár, magyaráz, lelkesít. Ebben a csapatban most, a nehéz pillanatokban is ott a nagyság. Amikor „süllyedni látszik a hajó”, megembereli magát a gárda. Sorozatban jönnek a győzelmek. Tóth, Gáspár, Rácz, Rovnyai nyert kritikus helyzetben, Fodor is remekül helytállt. Este ismét sokáig folyik a latolgatás. Gáspár a döntőben. A Fura Rovnyai János súlycsoportjában (+100 kilogramm) a negyedik helyen végzett