Képes Újság, 1978. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-09 / 49. szám
Televízió műsor Kedd, dec. 12. 16.40: Postafiók 250. 17.00: Dél-alföldi Krónika 17.30: Mindenki iskolája 18.35: Várossá lenni . . . 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Golgota XII. 21.15: Színházi Album 22.15: Zenés film 22.55: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Sakk—matt 20.45: Parabola 21.15: Tv-híradó — 2. 21.40: Bye, bye Barbara. Fr. film Szerda, dec. 13. 10.20: Golgota XII. 11.35: Delta 12.00: Lehet egy kérdéssel több? 16.35: Kis film 16.55: Bp. Honvéd—Zseljeznyicsaj Szarajevó férfi kézilabdamérkőzés 18.15: 150 éve a tudomány szolgálatában 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.05: A sztori. NSZK tévéfilm 21.35: Zenés film 22.20: Hangverseny 23.20: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Arcélek a közéletből 20.30: Madách: Férfi és nő 21.55: Tv-híradó 2. 22.15: Képzőművészeti film Csütörtök, dec. 14. 16.45: Jászi Oszkár és nemzedéke 17.45: Tévébörze 17.55: Telesport 18.20: Ipari kaleidoszkóp 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kék fény . .. 21.10: Panoráma 21.35: Déry: Philemon és Baucis 22.25: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 18.48: Francia nyelvtanfolyam 19.05: Orosz nyelv 19.30: Tv-híradó 20.00: Világszínpad 20.50: Tv-híradó 12. 21.20: Búcsú Gabriellától. NDK film Péntek, dec. 15. 16.25: Pedagógusok fóruma 17.00: Különös japán sportok 17.15: Játék a betűkkel 17.40: Pannon Krónika 18.20: Szépen, jól magyarul 18.30: öt perc meteorológia 18.35: Forradalmi etűd 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta 20.25: Megkérdezzük a minisztert 21.10: Váratlan utazás 22.30: Emlékezés Ferenczy Noémire 22.55: Tv-híradó — 3. II. MŰSOR 20.00: Zenés film 20.25: Öt perc meteorológia 20.30: Vízi madarak. Kisfilm 20.50: Tv-híradó — 2. 21.10: Vezetők klubja 21.50: A lepkefelhő. Jugoszláv film Szombat, dec. 16. 10.00: A balek bosszúja 11.35: Egészségünkért! 11.45: „Leszek a cselédje” 12.15: Játék a betűkkel 15.05: Kántor III. 16.00: TTT Kosárlabda Kupa 17.20: A nap gyermekei 17.30: Hogy mindenki jól járjon 18.15: „Hogy nálam különb legyen . . .” I. 18.55: Egymillió fontos hangjegy 19.15: Cicavízió 19.30: Tv-híradó 20.00: 07 jelentkezz! 20.50: Játsszunk musicalt! 21.30: Szovjetunió—Svédország jégkorogmérkőzés II. MŰSOR 16.53: Minden másképpen van 18.25: Kék fény . . . 19.30: Tv-híradó 20.00: Mesterházi: A prométheusz-rejtély Vasárnap, dec. 17. 8.10: Mindenki iskolája 9.15: Játsszunk együtt! 9.25: Legkedvesebb kísérleteim 9.50: A rejtelmes sziget III. 10.55: Irodalmi vetélkedő 13.03: Mogador lakói VI. 13.55: Csehszlovákia—Kanada jégkorongmérkőzés 16.20: TTT Kosárlabda Kupa 17.40: Műsorainkat ajánljuk! 18.05: Most mutasd meg! 18.45: Esti mese 19.00: A Hét 20.00: Hírek 20.05: Egy király New Yorkban. Am. film 21.50: Sporthírek 22.00: A házigazda: Tamkó Sirató Károly 22.45: Hírek mehet, jelenlegi kedvencem a Mogador lakói. Azt viszont nem értem, hogy egy ilyen hatalmas alkotásnál, mint a Golgota, miért engedik meg maguknak azt a „luxust” a szerkesztők, hogy néhány rész után abbahagyják, majd jó idő múltán újrakezdjék a sorozat sugárzását. Nem mindenki olvasta a könyvet, de így azok sem ismerkedhetnek meg Tolsztoj nagyszerű regényével, akiknek csak a tévénézéshez van kedvük. November 30-án láttam a szovjet hármasugró háromszoros olimpiai bajnokról, Viktor Szanyejevről készített filmet. Biztos vagyok benne, hogy erre a filmre sokáig fogok emlékezni. Akiben ennyi akaraterő és szerénység van, az az ideális sportoló. íme a recept! A magyar sportolóknál is beválna néha. N. Szilvia HUMOR HUMOR HUMOR HUMOR HUMOR pap sareR A héten egy érdekes pop, és egy különleges rockembert mutatunk be olvasóinknak. Végetértek a „lemezlovas” vizsgák az OSZK-ban. A többszáz jelentkező közül egyetlen vidéki disc jockey — Baráz Miklós kapott „A” kategóriát, amely feltétlenül azt jelenti, hogy már a legjobbak közé tartozik. Magáról röviden a következőket mondta: — Gyerekkorom óta vonzódok a zenéhez. Aprócska koromban énekeltem. Később, a beatkorszak kezdetén, mint a többi nagy fiú, gitároztam. Az élet úgy hozta, hogy műszaki pályára kerültem, és elvégeztem a gépészkart Gödöllőn. Itt az iskolarádiónál kezdtem el discózni. Ennek kilenc éve. Azóta több állandó klubom van. Gyöngyösön, Egerben, Vácon, Jászberényben, no, és persze Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen. A lemezbemutatós vizsgán kívül ORI-vizsgát is tettem. Bemutatkozásom a Skorpió együttessel volt. Úgy érzem, jól sikerült. Természetesen mindezt a munka mellett, hiszen diplomám nem porosodik a fiókban. A legtöbb rock-koncertet eddig az országban bizonyára Tihanyi Gusztáv látta. Harminc esztendős, 194 cm magas, 120 kg súlyú képesített birkózó szakedző. Különleges feladata a koncerteken, hogy a műsor közben a színpadon sétál vagy éppen ül egy sarokban, vigyázva a zenekar személyi biztonságára és felszerelésére. Pontosabban ő a Piramis és a Korál együttes vezetőjének „személyi testőre”. Először a régi Taurus klubban kérték fel erre a feladatra. Nyilvános bemutatkozása 1976-ban volt a Sportcsarnokban egy Piramis koncerten. Azóta máshol is szívesen alkalmazzák mint rendezőt. A rock-közönség már jól ismeri, és ahol megjelenik, ott kevés dolga akad a hatóságnak. Ezenkívül kutyákat tenyészt, zenét tanul, dobol, discózik, sőt időnként mint artista is kisegít a cirkuszban. Arra a legbüszkébb, hogy eddig még nem kellett verekednie soha. Sőt amikor megjelenik robosztus termete a színpadon az együttes rajongói régi ismerőnként nagy tapssal köszöntik. Igazán akkor boldog, amikor rázendít a törzstagság szavalókórusa: — „Guszti, a vadember, Guszti a vadember”. Dévényi Tibor Guszti, a „vadember” Barát, munka közben Gyapot Már kevesen emlékeznek arra az időre, amikor Magyarországon gyapotot is termeltünk. Azazhogy csak szerettünk volna, de a Duna—Tisza fölött sehogy sem akart olyan erővel sütni a nap, mint amire szüksége lett volna ennek az igen értékes növénynek. De azért csináltuk. Utasítást és tíz hold földre való magot kapott egy kis Tisza menti termelőszövetkezet is. Az elnök vakarta a fejét, s mivel agronómusa akkor még nem volt a téesznek, megkérdezte a szomszédos állami gazdaság igazgatóját, hogy, s mint kell a gyapotot termelni. — Búzával, Feri bácsi. Csak úgy, mintha herefelülvetés lenne — mondta nagy komolyan az igazgató, de el is nevette magát végül, amiből az elnök már világosan sejtette, hogy mitévő legyen. Végül is azon a tíz hold földön is búzát vetettek, ahol gyapotnak kellett volna pompázni. Ezzel azonban a gyapottermesztés gondja még nem volt elvetve, mert ősszel a megyétől csak beállít egy ellenőr, hogy megnézze: kovad-e már a gyapot? — Hát... kovadni kovád — mondta riadtan az elnök, majd a révészre lesett, aki valami ügyben éppen nála volt, amikor betoppant az ellenőr. — Így van-e Andris bácsi? — Úgy van, ahogy van — veszi a kalapját a révész, mert ért ő az elnök riadt tekintetéből, s eltűnik az irodából. Egy üveg kövidinka került az asztalra, de a vendég tartózkodott. Türelmesen megvárta, amíg befogtak a bricskába, amivel aztán az elnökkel együtt elindultak a gyapotföldre. — Át kell csónakázni a Tiszán is — mondta az elnök — merthogy ott vannak a meleg talajok, oda vetettük ezt a kényes portékát. Az ellenőr behúzott nyakkal hümmögött, s csak akkor kapta fel a fejét, amikor a bricskáról a csónakba akartak szállni, és a révész megkérdezte: — Aztán úszni tud-e az úr? — Miért kellene tudnom? — néz a révészre, majd a szélesen hömpölygő folyóra az ellenőr.. — Mert a közepén piszokul örvénylik a Tisza, s ha netán ... szóval — kacsint az elnökre a révész —, csak azért mondom, nehogy baj legyek ám, ha esetleg felborulnánk... Az ellenőr elbizonytalanodva topogott. Átnézett a túlsó partra, majd a csónakra, és kijelentette: — Vegyék úgy, mintha láttam volna. — Úgy vesszük — mondta nagy megnyugvással az elnök, s még hozzáfűzte: úgysem lett volna benne nagy gyönyörűsége. — Miért? Talán nem sikerült? — Hát nem egészen úgy, ahogy az a könyvben meg van írva. — No, de valamennyit csak be tudnak takarítani? — Nemigen — vakarja tarkóját az elnök — mert rákaptak a csókák. Millió van itt belőlük az ártéri erdőkben, s viszik a csőrükben a rusnya férgek a fészküket bélelni. — Hallatlan! — szörnyülködött az ellenőr, aki gyorsan fellépett a bricskára, amely kivitte őt a vasútállomásra. Dávid József