A kert 1899
1899-10-01 / 19. szám - Konyhakertészet - Zádor Gyula: A savanyu káposzta
A tömést vagy taposást szakadatlanul folytatjuk, míg csak a hordó meg nem telt, vagyis míg az egész káposzta nincs elrétegezve. A betömött káposztát tiszta vászonruhával leterítjük, hogy a nyálkát tartsa viszsza. A ruhára ugyancsak forró vízben lemosott és a hordóba szorosan illő törődeszkák jönnek és azokra kőnehezék, melyet szintén le kell takarítani. Minél súlyosabb a nehezék, annál jobb, különösen az első két hétben, azután már könnyebbíthetjük. A nehezék hegyibe ismét egy takarót terítünk és lefedjük vele a hordó nyílását, hogy semmiféle szemét ne juthasson a káposztába. Míg a káposzta az erjedésen keresztül nem ment, melegebb helyen kell tartanunk; azután hűvösebb helyre tesszük, mert ott tovább és jobban áll el. A kétszeri hurczolkodást úgy kerülhetjük ki, hgy a bemetszést ott végezzük, ahol a káposzta megerjedhet és azután tesszük állandó helyére, pinczébe vagy fagymentes kamrába. Ilyen elrakással a káposzta őszig élvezhető állapotban megmarad, de csak úgy, ha a további gondozását el nem mulasztjuk. A káposztát minden héten meg kell mosni. Vagyis le kell róla szedni a nehezéket, deszkákat, ruhát. A ruhát tiszta vizben ki kell mosni. Ugyancsak tiszta vizben le kell a fedődeszkákat is takarítani, a nyálkától, esetleg penésztől megtisztítani. A káposzta felső nyálkás levét le kell merni és annyi friss, hideg vizet töltünk a hordóba, hogy a káposztát egészen ellepje. Erre ismét rendesen befödjük és letakarjuk. A mely gazdasszony ezt a tisztogatást egy hétben sem mulasztja el, annak egész évben, újig ép, kemény, jóízű káposztája lesz, mely dicsérni fogja gazdasszonykodását. Zádor Gyula. * * * Gyakran volt e lapokban a káposzta tenyésztése leírva és örvendünk, hogy tisztelt munkatársunk ezúttal a gyakorlati eltérést fogta tolla hegyére. Óhajtandó volna, hogy igen tisztelt fővárosi olvasóink illetve olvasónőink szintén figyelmükre méltatnák e czikket, mert igaz ugyan, hogy kényelmesebb a kész hordókáposztát a grájzlerostól meghozatni tálánkint, de hogy milyen nagy különbség van ízletesség és főleg tisztaság tekintetében a grájzleros káposztája és a magunk savanyitotta közt, azt megtudja majd mindenki, aki nem sajnálja a fáradságot és a leírt módon maga rakja el télire való káposztáját. Fővárosunkban, ahova szebbnél szebb hófehér és kőkemény tartós káposztafejeket százezrével hozzák, ezen eltevés kétszeresen hálás, jó is, kényelmes is és nem is drága. Szerk. 630 .