Kertészet és Szőlészet, 1988 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-08 / 36. szám
Megemlékezés Dr. Kosa Antal (1928-1988) Nagy veszteség érte a magyar kertek társadalmait. Elhunyt dr. Kosa Antal okleveles kertészmérnök, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet nyugalmazott elnöke. 1928. május 16-án Tiszasason született. Tízéves kora óta Kecskeméten élt, egész alkotó élete, munkássága ehhez a városhoz, a Duna—Tisza köze agrárgazdaságához kötötte. A kecskeméti Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett, majd rövid ideig hivatásos katonatisztként szolgált. A szíve azonban visszahúzta választott élethivatásához, a mezőgazdasághoz, a kertészethez. A kertészetnek kezdettől fogva elkötelezettje volt. 1953-tól a Kláber-telepi célgazdaságban, majd a Szőlészeti Kutató Intézetben ismerkedett a homoki szőlőtermelés örömeivel és gondjaival. Ekkor még úgy érezte, hogy egész életét a Duna—Tisza közti homoki szőlőkultúra ügyének szenteli. Noha kapcsolata később sem szakadt meg a szőlőtermeléssel, sorsa úgy alakult, hogy munkájában a kertészet valamennyi ága szerephez jutott és sok tekintetben ő maga is fontos szerepet játszott a kertészet ügyének előbbre vitelében. 1960-ban a kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága választotta meg elnökének. Ettől kezdve haláláig a magyar szövetkezeti mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom cselekvő harcosa. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben elért szép sikerek láttán a szomszédos téesz tagsága is felkérte a gazdaság vezetésére, így több környékbeli szövetkezet csatlakozásának eredményeként a hetvenes évek végére alakult ki a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Az elnöki tisztségre sorozatosan Kósa Antal nyerte el a szövetkezeti tagság bizalmát. Munkával és állandó önképzéssel, tanulással teltek napjai. A kertészmérnöki diplomát 1964-ben kapta meg, majd ehhez a növényvédelmi szakmérnöki oklevelet, 50 éves korában pedig a doktori címet is megszerezte. A hatvanas évek elejétől kezdve érdeklődése egyre inkább a gyümölcstermelés felé fordult. Kezdetben a bogyósok, majd a Duna—Tisza köze jellegzetes csonthéjas gyümölcsei termelésének, értékesítésének, feldolgozásának lehetőségeivel foglalkozott. Céltudatos fejlesztő munkájának eredményeként napjainkra a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet az ország egyik legkorszerűbb gyümölcstermelő üzeme lett. Szívós következetességgel kereste, kutatta a termőtájban leginkább meghonosítható és jó eredménnyel termeszthető gyümölcsfajtáikat. Ennek érdekében élő, napi kapcsolatot tartott fönn a hazai és külföldi kutatási intézményekkel. Kósa Antal mindig szívügyének tekintette a kertészet szakmai színvonalának növelését, a szakmai képzés fejlesztését, a szakmunkásképzéstől az egyetemig. A termelőszövetkezet, amelynek elnöki tisztétől tavaly tavasszal vált meg, bázisüzeme a Kisfái Szakmunkásképző Intézetnek. De a Kertészeti Egyetemmel és annak Kecskeméti Főiskolai Karával is rendszeres, napi szakmai kapcsolatot tartott. A hallgatóknak életre szóló élményt jelentett egy-egy szakmaszeretettől fűtött előadása. Hosszú időn át alelnökiként tevékenykedett a Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezetében. Megalakulásától kezdve elnökhelyettese, majd öt évig elnöke volt a Kisunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének és haláláig tagja volt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának. Munkáját mindig a közéletben való elkötelezett, cselekvő részvétel jellemezte. A Kecskeméti Városi Tanács, a Városi Pártbizottság és Végrehajtó Bizottság tagjaként, majd 1985-től országgyűlési képviselőként harcolt, dolgozott a szövetkezeti parasztság sorsának javításáért, a kertészet gondjainak enyhítéséért, szeretett városának felvirágzásáért. Munkáját számos kitüntetéssel és szakmai díjjal ismerte el a társadalom, így többek között a Mathiász díj, a MÉM és a TOT Kiváló Munkáért kitüntetése, a Munka Érdemrend bronz és arany fokozata, valamint a Szocialista Magyarországért Érdemrend tulajdonosa. Irányításával a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet nyolc alkalommal lett kiváló termelőszövetkezet és elnyerte a MÉM termelési nagydíját is. Megromlott egészsége miatt kényszerült nyugdíjba. Akkor mondta: „Remélem, a régóta dédelgetett álmom ■ megvalósításához lesz még erőm. A vidékünkre jó szőlő- és gyümölcsfajtákkal szeretnék foglalkozni. És persze többet együtt lenni az unokáimmal, a családdal”. Sajnos, ez utóbbi álmok megvalósítására már csak nagyon kevés ideje maradt. Kovács László 18 A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz gépbemutatónak adott otthont. A júliusban megtartott rendezvény célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági árutermelésben egyre nagyobb szerephez jutó magángazdaságok és szakszövetkezetek eredményes működéséhez .Korszerű technikai berendezéseket ismertettek, mutattak be, amelyeknek beszerzésére is reális lehetőség kínálkozik. A piackutatás egyik állomása volt ez a kecskeméti bemutató, amelyet Repco cég, a kecskeméti és a pécsi a A^oker, a MAE Gépesítési Társaság Kertgépesítési Szakosztálya, a Kertgépesítési Együttműködések, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz és a mádi Rákóczi Szakszövetkezet rendeztek. A jövedelmező beruházás magasabb kiadásai hamarabb megtérülnek, a korszerű, üzembiztos gépek pedig csökkentik az ember fizikai megterhelését, igénybevételét. Kényelmes ülések, vegyi szűrővel ellátott vezetőfülke, borulásvédő, zajvédő szolgálja a gépkezelő védelmét. A gépeket alacsony zajszintű, környezetkímélő üzemelés jellemzi, mondta a bemutatót vezető Csukás Lajos. Különböző minőségű gumiabroncsokkal működtethető a Fiat 4566 DT kistraktor. Háromhengeres, 45 lóerős motorja dízelolajjal üzemel. Adapterei mindkét működési irányba fölszerelhetők. Léghűtéses, benzinmotoros a Ferrari 800-as traktor, amelyre borulásvédőt is fölszereltek. A 30—4 W traktor ugyancsak Ferrari típus, 29 lóerős benzinmotorja vízhűtéses. Alacsony zajszinten, széles sebességtartományban dolgozik. A Maletti SL 120 talajmaró önélező kései energiatakarékosan üzemeltethetők. Az ismertetett gépekkel kapcsolatos felmérések, piackutatás még tart. Áruk a megrendelt mennyiségtől függően változik: egyelőre másfélszer, kétszer több a kereskedelemben kapható szocialista gyártmányú gépekénél. A berendezések hazai javítási lehetőségéről is tárgyalnak. b. k.