Kertészet és Szőlészet, 1990 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-12 / 28. szám
Budapest, postafiók 14., 1355 VÁLASZOLUNK KOVÁCS ISTVÁNNÉ Oszkán árvácskát szeretne termeszteni, ehhez kér tanácsot. A dr. Nagy Béla szerkesztette Dísznövénytermesztésből és a Sluisen Groot cég termesztési útmutatásából a következőket olvashatjuk e növényről. A rövid tenyészidejű árvácska (Volola X Wittrockiana) a magvetéstől számított 2—3 hónap múlva virágzóképes. Még a vetés évében virágzik ugyan, de igazán szép virágdíszt csak a következő tavaszon várhatunk. Korán, télen és későn virágzó típusúak közül választhatunk. Az Ft hibridek magja drágább, de a virágok rendkívül nagyok, élénk színűek és az állomány egyöntetű. Egy gramm vetőmag 7—900 szemet tartalmaz. Július végén, augusztus elején vessük szabadföldi magágyba, hollandágyba. A magok 15—18 C-fokon 7—14 nap alatt kicsíráznak. nyékolóval A magvetést ár(nád, gyékény, éretlen lombföld) vagy rendszeres permetezéssel védjük a fölmelegedéstől. A csíranövénykék megjelenésekor az árnyékolót távolítsuk el. Ügyeljünk arra, hogy sose száradjon ki. Szeptember végéig ültessük a szabadba vagy 8— 10-es cserépbe. A legjobb nevelési hőmérséklet 7—15 Cfok, ennél magasabb hőmérséklet hatására a növénykék megnyúlnak. A holland cég ajánlatából az F.Roc sorozat fajtái jól tűrik a meleget, nem nyúlnak föl. Az Aurora sorozat tagjai igen hamar virágoznak, Harold sorozat kisebb virágai a rendkívül nagy tömegben, elsőként jelennek meg tavasszal. Az Icequeen árvácskák különlegesen jól tűrik a fagyot, korán virágzanak, szép, élénk színűek. A kis palántát ültessük 8-10-es cserépbe KÖNYV Házikertben és részesművelésként sokan termesztenek málnát. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv a már kipróbált és bevált hagyományos technológiát ismerteti. A szerzők felhívják a figyelmet a kritikus pontokra és a fejlesztés, a korszerűsítés lehetőségeire. Részletesen olvashatunk a málna biológiájáról, termőhely igényéről, a termesztésre alkalmas talajokról, majd pedig a fajtákról. A málna szaporítását is részletesen ismertetik. A művelési rendszerek kialakítását számos rajz segíti. Tájékozódhatunk a támrendszer melletti és a váltóművelés előnyeiről is. Olvashatunk az ültetvény telepítésétől kezdve a gyümölcsszüretig számos tennivalóról. A mű bemutatja a vírusos, a gombás és a baktériumos betegségeket, az állati kártevőket, a növény táplálkozási zavarait és az ellenük alkalmazható módszereket, készítményeket. Sz. M. F. Igazat adunk Soós Ferencék Kulcsról azt tanácsolják szerkesztőségünknek, hogy az idejében szólunk rovatnak vagy a címét, vagy a tartalmát változtassuk meg. Mint írják „hétről hétre felfedezünk olyan tanácsokat, amelyek a naptár szerint időben, de a természet idei előresietését tekintve nem biztos, hogy időben jöttek.” • Nekünk is gondot okoz ez, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy nem tudunk az ország déli és északi tájain élőknek egyszerre „idejében” szólni. Bármilyen az időjárás, bizonyosra vehető, hogy Baranyában három-négy héttel előbbre jár a virágzás, a termésérés, mint például Borsodban. Az lenne a helyes, ha mi a legkorábbihoz igazodnánk, akkor még mindenki időben értesülne a tennivalókról. Ennek azonban több akadálya van. A legfőbb az, hogy Budapesten készül a lap, itt működik a szerkesztőség, s bizony mi, újságírók is többnyire a saját környezetünkben tájékozódunk a természet állásáról. Védekezésként azt is felhozhatnánk, hogy hetilapunk minden száma 3 hét (a színes fedél 4 hét) alatt készül el, s az időjárásváltozás, az évszakok váltása (például a kitavaszodás) néha 1-2 nap alatt lezajlik. Ezért fordul elő az olvavasónk által felvetett hiba. Tehát igazat adunk mindenkinek, aki a cikkek, képek időszerűségét vitatja, s nagyon szeretnénk ezen változtatni. Ehhez kérjük olvasóink segítségét is. Kérjük, írják meg, milyen változtatást javasolnak, hogy ne késsünk el semmivel, s hogy hasznát vegyék tanácsainknak. Leveleiket a következő címen várjuk: Budapest, Postafiók 14. 1355. a Kertészet és Szőlészet Szerkesztősége Borász-kislexikon DUGÓPUHÍTO. A dugó használata előtt, annak puhítására alkalmas, mechanikusan működő eszköz. Használnak kerekes- és szorítópofás D.-t. DUPLAPASZTAL ELJÁRÁS. A színanyagban szegény, vörösbort adó szőlők mustját kezelik így. A must egy részét elválasztják a törkölytől. Így az erjedés során a kevesebb must több színanyagot vonhat ki, vagyis kevesebb, de jobb színű vörösbort nyerünk. DURVA SZEPRÖ. A must kierjedése után röviddel leülepedő, nagyobb szemcséjű és tömegű szilárd részecskékből álló üledék. DUZZASZTÁS: Egyes derítőanyagok (zselatin, bentonitok) előkészítésekor alkalmazott eljárás. A száraz anyagra keverés közben tíz-tizenötszörös mennyiségben vizet öntenek. Néhány órás állás után az anyagfeltáródás végbemegy. A D. hatékonyabbá teszi ezeket a derítőszereket. ECET ES ED ES: A bor legnagyobb betegsége. A bor szaga szúrós, ecetre emlékeztető, íze savanyú, ecetes. Az E.-t a borban levő ecetbaktériumok okozzák, a bor szabad felületén hártyát képezve és az alkoholt ecetsavá oxidálva. Az ecetbaktériumok a kénezésre igen érzékenyek és a nagyobb alkoholtartalom sem kedvez elszaporodásuknak. A kissé ecetes (németesen stiches) bort még lehet javítani, de a képződött ecetsav ekkor sem távolítható el a borból, legföljebb el lehet fedni az ízét. Az ecetsavat a borból azért nem lehet semmilyen módszerrel eltávolítani, mert ez a bor leggyengébb sava. Ha a fehérbor 1,2, a vörösbor 1,4, az aszúbor 2,0 g/n ecetsavnál többet tartalmaz, romlottnak minősül és közfogyasztásra nem hozható forgalomba. EGERSZ: A bor sajátságos, egérhúgyra emlékeztető szagú és ízű megbetegedése. Oka nem ismert. Valószínűleg baktériumok okozzák, de egyes élesztők is termelnek erősen oxidatív körülmények között E.-ű anyagokat. Az E.-t Tokajhegyalján miskának, egyébként németesen mejzlinek is nevezik. M. A Q 1MA/4I VCDTÍC9CT ÍC e^Al Éf 4CT