Kertészet és Szőlészet, 2004 (53. évfolyam, 27-52. szám)
2004-07-01 / 27. szám
Kertészet és Szőlészet Alapítva: 1951. Kertészeti hetilap 53. évfolyam, 27. szám 2004. július 1. DR. BODOR JÁNOS főszerkesztő FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Biza Klára (dísznövény) ROVATSZERKESZTŐK: Horváth Csilla (gyümölcs, szőlő, bor) Rimőczi Irén (zöldség) Papp János (ágazati kapcsolatok) TERVEZŐSZERKESZTŐ: Végh György OLVASÓSZERKESZTŐ: Nagy Ottó TITKÁRSÁG: Kiss Jánosné SZERKESTŐSÉG ÉS KIADÓ: 1141 Budapest Mirtusz u. 2 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294. Telefon: 273-2290 Tel./fax: 273-2285 E-mail: szerkesztoseg ® kerteszetesszoleszet hu Színes képeink KODAK-filmre készültek Kiadja a Magyar Mezőgazdaság Kft Felelős kiadó: HÁJOS LÁSZLÓ ügyvezető Igazgató Szerkesztőségi Igazgató: SÁRI ENIKŐ Lapmenedzser: Pósa Andrea HIRDETÉSFELVÉTEL: a Szerkesztőségben (273-2285, 273-2290), valamint Bars Nóra (Tel: 30/982-6369), Fűrészné Nagy Margit (Tel: 30/212-0686) TERJESZTI: a Magyar Posta Rt., a Lapker Rt., valamint az alternatív terjesztők. TERJESZTÉS GONDOZÁSA: Sajtómenedzser Bt., 1447 Bp., Pf. 560. Tel: 352-2865, Fax: 352-2865 KÜLFÖLDÖN TERJESZTI: Color Interpress Kft. 1039 Budapest, Hatvany L. u. 14. Tel.: 243-9232. Fax:243-9242 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlen a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. Vill. ker, Orczy tér 1. Tel.: 06-1-477-6300, postacím: 1900 Budapest). További információ: 06-80-444-444, hirlapelofizetes@posta.hu; a SAJTÓMENEDZSER Bt.-nél (cím: 1447 Budapest, Pf. 560. Tel./fax: 352-2865), és a SZERKESZTŐSÉGBEN (Tel.: 273-2285, 273-2290). Előfizetési díj egy évre: 11400 Ft, fél évre: 5700 Ft. NYOMJA: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája 6050 Lajosmizse, Gyártelep u. 4. Felelős vezető: BORJÁN NORBERT igazgató Táskaszám: 04-1582 A nyomdai megrendelés törzsszáma: 1380/96. Nyomás: 2004. június 28. Nyomdai előkészítés: RECENT Kft. 1139 Budapest, Hollán Ernő u. 49. Telefon: 350-6078 Hu ISSN 0023-0677 hírek Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ■ A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről (NVT) tárgyalnak az Európai Bizottság (EB) küldöttei Magyarországon, tájékoztatta lapunkat Simon József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) arról egyeztet a brüsszeli illetékesekkel, hogy a vidékfejlesztésre szánt forrásokat át lehet-e csoportosítani a SAPARD-programokra. A tárca a terv lényeges módosítása nélkül több forrást szánna a SAPARD részét képező falumegújításra. A társadalmi vita a héten lezárul, ezt követően hozza meg a döntését a SAPARD ellenőrző bizottsága. Magyarországnak a jövő hét elején kell benyújtania a NVT végleges változatát az Európai Uniónak, azt a változatot, amely már tartalmazza a megbeszélések eredményét. Az EB valószínűleg a július 20-i ülésén fogadja el a javaslatot. Az országnak és a gazdálkodóknak az együttes érdeke, hogy az Európai Unióból jövő támogatásokat minél nagyobb mértékben felhasználjuk, mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, válaszolva az agrár-környezetvédelmi támogatások megkurtításáról szóló híresztelésekre. Ha szükséges, átrendezik a támogatásokat a ténylegesen meglévő igények és a jogszabályi feltételek figyelembevételével. Mivel a SAPARD-programhoz kapcsolódóan jelentős forrásokat kívántak igénybe venni a gazdálkodók, azt szeretnék elérni, hogy a lehető legkevesebb pályázatot kelljen forráshiány miatt visszautasítani és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz (AVOP) igazodóan átalakítva ismét benyújtani. A SAPARD-forrásokat úgy szeretnék bővíteni - amennyiben erre lehetőség nyílik -, hogy a hároméves alapokat használják fel erre a célra, bár ezek folyósítási feltételei még hiányoznak. A miniszter hangsúlyozta, hogy a források átcsoportosításának kérdése még nem dőlt el, ám az igen, hogy - a nagyobb fejlesztési szándék miatt - felgyorsítják a SAPARD-pályázatok bírálatát. A területfejlesztési törvény A területfejlesztési törvény módosítása jelentős lépés az intézményrendszer működését, jövőbeni tevékenységét illetően, hangsúlyozta sajtótájékoztatójában Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős államtitkára. Az elfogadott törvénymódosítás pontosabban határozza meg a különböző fejlesztési tanácsok munkáját, az Országos Területfejlesztési Tanács súlya jelentősen nő az országos döntéshozatalban. Új eleme a szabályozásnak, hogy létre kell hozni a kistérségi fejlesztési tanácsokat, illetve meg kell alakítani a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. Ez azt eredményezi, hogy minden település kistérségi fejlesztési tanácshoz fog tartozni. Magyarország a 2007. utáni uniós tervezési szakaszban jelentős fejlesztési forrásokat kap, aminek felhasználásához kidolgozott tervek kellenek. Az országos, régiós tervek akkor lehetnek erősek, ha a kistérségi szint is megalapozott. Nagy Sándor kiemelte, hogy a regionális fejlesztési tanácsokat és munkaszervezetüket, a fejlesztési ügynökségeket is megerősíti a törvény. Ez azért fontos, mert lehetővé kell tenni, hogy 2007-től önállóan tudjanak a régiók pályázni az uniós forrásokra. A Regionális Operatív Program (ROP) pályázati kiírására eddig 110 pályázatot fogadtak be, amelyek 23 milliárd forint támogatást igényeltek. Eddig 52 pályázat nyert 11-12 milliárd forint támogatást. A munkabiztonság Az ellenőrzött munkaadók 85 százaléka rendelkezett év az elején a munkahely munkabiztonsági, munka-egészségügyi kockázatértékelésével, de kétharmaduk rossz felmérést, feladattervet készített, hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatójában Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke. Az európai uniós munkabiztonsági helyzettel összehasonlítva a magyarországi adatok átlagosnak tekinthetők. Az európai uniós jogharmonizációval együtt az 50-nél több dolgozót foglalkoztató munkáltatóknak Magyarországon is kötelező megszervezni a munkabiztonsági képviselő megválasztását, de ilyen képviselőt választhatnak más munkahelyeken is. A dolgozók maguk közül választanak ki a tisztre egy személyt, aki különféle jogosítványokkal rendelkezik, a szakszervezeti tisztségviselőhöz hasonlóan elbocsátása is bizonyos feltételekhez kötött. A kockázatértékelés az európai uniós munkabiztonság fontos része, rendszerszerű eljárásra ösztönzi a munkáltatókat, arra, hogy a munkafolyamatok részévé tegyék a munkabiztonsági, munkaegészségügyi körülmények javítását. A felügyelőség évente 30-40 ezer munkáltatót ellenőrizhet a 200 fős ellenőri létszámmal, ez a 700-800 ezer munkáltatóhoz képest elenyésző. Tavaly 525 millió 833 ezer forint munkavédelmi, szabálysértési és végrehajtási bírságot vetettek ki az ellenőrzések során. Ez 4,5 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A bejelentett munkabalesetek száma 2003-ban 1,8 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A legtöbb szabálytalanságot az előírások szerinti burkolatok, védőeszközök, védőkapcsolók hiánya, vagy használatuk elmulasztása jelenti. Ugyancsak gyakran találkoznak az ellenőrök azzal, hogy a munkáltató nem adja ki az egyéni védőeszközöket, illetve nem követeli meg azok használatát. A munkabiztonság legtöbbször nem drága beruházásokat jelent, csupán jobb szervezést, az előírások betartását. A KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 2004/27