Kertészet és Szőlészet, 2004 (53. évfolyam, 27-52. szám)

2004-07-01 / 27. szám

Kertészet és Szőlészet Alapítva: 1951. Kertészeti hetilap 53. évfolyam, 27. szám 2004. július 1. DR. BODOR JÁNOS főszerkesztő FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Biza Klára (dísznövény) ROVATSZERKESZTŐK: Horváth Csilla (gyümölcs, szőlő, bor) Rimőczi Irén (zöldség) Papp János (ágazati kapcsolatok) TERVEZŐSZERKESZTŐ: Végh György OLVASÓSZERKESZTŐ: Nagy Ottó TITKÁRSÁG: Kiss Jánosné SZERKESTŐSÉG ÉS KIADÓ: 1141 Budapest Mirtusz u. 2 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294. Telefon: 273-2290 Tel./fax: 273-2285 E-mail: szerkesztoseg ® kerteszetesszoleszet hu Színes képeink KODAK-filmre készültek Kiadja a Magyar Mezőgazdaság Kft Felelős kiadó: HÁJOS LÁSZLÓ ügyvezető Igazgató Szerkesztőségi Igazgató: SÁRI ENIKŐ Lapmenedzser: Pósa Andrea HIRDETÉSFELVÉTEL: a Szerkesztőségben (273-2285, 273-2290), valamint Bars­ Nóra (Tel: 30/982-6369), Fűrészné Nagy Margit (Tel: 30/212-0686) TERJESZTI: a Magyar Posta Rt., a Lapker Rt., valamint az alternatív terjesztők. TERJESZTÉS GONDOZÁSA: Sajtómenedzser Bt., 1447 Bp., Pf. 560. Tel: 352-2865, Fax: 352-2865 KÜLFÖLDÖN TERJESZTI: Color Interpress Kft. 1039 Budapest, Hatvany L. u. 14. Tel.: 243-9232. Fax:243-9242 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlen a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. Vill. ker, Orczy tér 1. Tel.: 06-1-477-6300, postacím: 1900 Budapest). További információ: 06-80-444-444, hirlapelofizetes@posta.hu; a SAJTÓMENEDZSER Bt.-nél (cím: 1447 Budapest, Pf. 560. Tel./fax: 352-2865), és a SZERKESZTŐSÉGBEN (Tel.: 273-2285, 273-2290). Előfizetési díj egy évre: 11400 Ft, fél évre: 5700 Ft. NYOMJA: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája 6050 Lajosmizse, Gyártelep u. 4. Felelős vezető: BORJÁN NORBERT igazgató Táskaszám: 04-1582 A nyomdai megrendelés törzsszáma: 1380/96. Nyomás: 2004. június 28. Nyomdai előkészítés: RECENT Kft. 1139 Budapest, Hollán Ernő u. 49. Telefon: 350-6078 Hu ISSN 0023-0677 hírek Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ■ A Nemzeti Vidék­fejlesztési Tervről (NVT) tárgyalnak az Európai Bizottság (EB) kül­döttei Magyarországon, tájékoz­tatta lapunkat Simon József, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) arról egyeztet a brüsszeli illetékesekkel, hogy a vidékfejlesztésre szánt for­rásokat át lehet-e csoportosítani a SAPARD-programokra. A tárca a terv lényeges módosítása nélkül több forrást szánna a SAPARD ré­szét képező falumegújításra. A tár­sadalmi vita a héten lezárul, ezt kö­vetően hozza meg a döntését a SA­PARD ellenőrző bizottsága. Magyarországnak a jövő hét elején kell benyújtania a NVT végleges változatát az Európai Uniónak, azt a változatot, amely már tartalmazza a megbeszélések eredményét. Az EB valószínűleg a július 20-i ülésén fogadja el a javaslatot. Az országnak és a gazdálko­dóknak az együttes érdeke, hogy az Európai Unióból jövő támoga­tásokat minél nagyobb mértékben felhasználjuk, mondta Németh Imre földművelésügyi és vidék­­fejlesztési miniszter, válaszolva az agrár-környezetvédelmi támo­gatások megkurtításáról szóló hí­resztelésekre. Ha szükséges, át­rendezik a támogatásokat a tény­legesen meglévő igények és a jogszabályi feltételek figyelem­­bevételével. Mivel a SAPARD-programhoz kapcsolódóan je­lentős forrásokat kívántak igény­be venni a gazdálkodók, azt sze­retnék elérni, hogy a lehető legke­vesebb pályázatot kelljen forrás­hiány miatt visszautasítani és az Agrár- és Vidékfejlesztési Opera­tív Programhoz (AVOP) igazodó­an átalakítva ismét benyújtani. A SAPARD-forrásokat úgy szeretnék bővíteni - amennyiben erre lehetőség nyílik -, hogy a há­roméves alapokat használják fel erre a célra, bár ezek folyósítási feltételei még hiányoznak. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy a for­rások átcsoportosításának kérdése még nem dőlt el, ám az igen, hogy - a nagyobb fejlesztési szándék miatt - felgyorsítják a SAPARD-pályázatok bírálatát. A területfejlesztési törvény A területfejlesztési törvény módosítása jelentős lépés az intézményrendszer működését, jövőbeni tevékenységét illetően, hangsúlyozta sajtótájékoztatójá­ban Nagy Sándor, a Miniszterel­nöki Hivatal területfejlesztésért felelős államtitkára. Az elfogadott törvénymódosí­tás pontosabban határozza meg a különböző fejlesztési tanácsok munkáját, az Országos Területfej­lesztési Tanács súlya jelentősen nő az országos döntéshozatalban. Új eleme a szabályozásnak, hogy létre kell hozni a kistérségi fej­lesztési tanácsokat, illetve meg kell alakítani a Budapesti Agglo­merációs Fejlesztési Tanácsot. Ez azt eredményezi, hogy minden te­lepülés kistérségi fejlesztési ta­nácshoz fog tartozni. Magyarország a 2007. utáni uniós tervezési szakaszban je­lentős fejlesztési forrásokat kap, aminek felhasználásához kidol­gozott tervek kellenek. Az or­szágos, régiós tervek akkor le­hetnek erősek, ha a kistérségi szint is megalapozott. Nagy Sándor kiemelte, hogy a regio­nális fejlesztési tanácsokat és munkaszervezetüket, a fejleszté­si ügynökségeket is megerősíti a törvény. Ez azért fontos, mert le­hetővé kell tenni, hogy 2007-től önállóan tudjanak a régiók pá­lyázni az uniós forrásokra. A Regionális Operatív Program (ROP) pályázati kiírására eddig 110 pályázatot fogadtak be, amelyek 23 milliárd forint támo­gatást igényeltek. Eddig 52 pá­lyázat nyert 11-12 milliárd fo­rint támogatást. A munkabiztonság Az ellenőrzött munkaadók 85 százaléka rendelkezett év az elején a munkahely munkabiz­tonsági, munka-egészségügyi koc­kázatértékelésével, de kétharma­duk rossz felmérést, feladattervet készített, hívta fel a figyelmet saj­­tótájékoztatójában Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnö­ke. Az európai uniós munkabizton­sági helyzettel összehasonlítva a magyarországi adatok átlagosnak tekinthetők. Az európai uniós jog­harmonizációval együtt az 50-nél több dolgozót foglalkoztató mun­káltatóknak Magyarországon is kötelező megszervezni a munka­­biztonsági képviselő megválasztá­sát, de ilyen képviselőt választhat­nak más munkahelyeken is. A dolgozók maguk közül vá­lasztanak ki a tisztre egy sze­mélyt, aki különféle jogosítvá­nyokkal rendelkezik, a szak­­szervezeti tisztségviselőhöz ha­sonlóan elbocsátása is bizonyos feltételekhez kötött. A kockázat­­értékelés az európai uniós mun­kabiztonság fontos része, rend­szerszerű eljárásra ösztönzi a munkáltatókat, arra, hogy a munkafolyamatok részévé te­gyék a munkabiztonsági, mun­kaegészségügyi körülmények javítását. A felügyelőség évente 30-40 ezer munkáltatót ellenőrizhet a 200 fős ellenőri létszámmal, ez a 700-800 ezer munkáltatóhoz ké­pest elenyésző. Tavaly 525 mil­lió 833 ezer forint munkavédel­mi, szabálysértési és végrehajtá­si bírságot vetettek ki az el­lenőrzések során. Ez 4,5 száza­lékkal volt több, mint 2002-ben. A bejelentett munkabalesetek száma 2003-ban 1,8 százalékkal volt több, mint 2002-ben. A leg­több szabálytalanságot az előírá­sok szerinti burkolatok, védőeszközök, védőkapcsolók hiánya, vagy használatuk elmu­lasztása jelenti. Ugyancsak gyakran találkoz­nak az ellenőrök azzal, hogy a munkáltató nem adja ki az egyéni védőeszközöket, illetve nem kö­veteli meg azok használatát. A munkabiztonság legtöbbször nem drága beruházásokat jelent, csu­pán jobb szervezést, az előírások betartását. A KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 2004/27

Next