Kertészet és Szőlészet, 2005 (54. évfolyam, 1-26. szám)
2005-01-06 / 1. szám
Kertészet és Szőlészet Alapítva: 1951. Kertészeti hetilap 54. évfolyam, 1. szám 2005. január 6. DR. BODOR JÁNOS főszerkesztő FŐSZERKESTŐ-HELYETES: Biza Klára (dísznövény) ROVATSZERKESnŐK: Horváth Csilla (gyümölcs, szőlő, bor) Rimóczi Irén (zöldség) Tömpe Anna (ágazati kapcsolatok) TERVEZŐSZERKESTŐ: Végh György OLVASÓSZERKESZTŐ: Nagy Ottó TITKÁRSÁG: Kiss Jánosné SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ: 1141 Budapest, Mirtusz u. 2 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294. Telefon: 273-2290 Tel./fax: 273-2285 E-mail: szerkesztoseg ® kerteszetesszoleszet.hu Színes képeink KODAK-filmre készültek Kiadja a Magyar Mezőgazdaság Kft. Felelős kiadó: HÁJOS LÁSZLÓ ügyvezető igazgató Szerkesztőségi Igazgató: SÁRI ENIKŐ Lapmenedzser: Pósa Andrea Marketingvezető: Papp János HIRDETÉSFELVÉTEL: a Szerkesztőségben (273-2285, 273-2290), valamint Bars Nóra (Tel: 30/982-6369) Minden jog fenntartva! A lapból értesüléseket átvenni csak a Kertészet és Szőlészetre való hivatkozással lehet A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal TERJEDNi: a Magyar Posta Rt., a Lapker Rt., valamint az alternatív terjesztők. TERJESZtÉS GONDOZÁSA: Sajtómenedzser Bt., 1447 Bp., Pf. 560. Tel: 352-2865, Fax: 352-2865 KÜLFÖLDÖN TERJESZTI: Color Interpress Kft. 1039 Budapest, Hatvany L. u. 14. Tel.: 243-9232. Fax:243-9242 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hirlap Üzletág. Előfizethető közvetlen a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hirlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. Vill. ker., Orczy tér 1. Tel.:06-1-477-6300, postacím: 1900 Budapest). További információ: 06-80-444-444, hirlapelofizetes@posta.hu; a SAJTÓMENEDZSER Rt.-nél (cím: 1447 Budapest, Pf. 560. TeL/fax: 352-2865), és a SZERKESŐSÉGBEN (Tel.: 273-2285, 273-2290). Előfizetési díj egy évre: 12480 Ft, fél évre: 6240 Ft. NYOMJA: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája 6050 Lajosmizse, Gyártelep u. 4. Felelős vezető: BURJÁN NORBERT igazgató Táskaszám: 05-0003 A nyomdai megrendelés törzsszáma: 1380/96. Nyomás: 2005. január 3. Nyomdai előkészítés: RECENT Kft. 1033 Budapest, Csikós u. 8. Telefon: 436-0006 HU ISSN 0023-0677 ■ Várhatóan márciusban válik nyilvánossá a Magyarországon kijelölt Natura 2000 területek helyrajzi szám szerinti leosztása - ismertette Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára az Európai Unió ökológiai hálózatával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Az ország 20,6 százalékát lefedő Natura 2000 hálózatot már az ősszel kihirdették, ám a területek helyrajzi számai és az azokon támogatott földhasználati módok nem ismertek még, ezeket késő tavasszal hozzák nyilvánosságra. Haraszthy László elmondta, hogy a helyrajzi számok alapján akár már most ismertetni lehetne a Natura 2000 programban érintett földeket, de ez a jelenleg készülő, távérzékelés technikával működő mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MEPAR) térképes megjelenítése nélkül megtévesztő lehetne a gazdák számára. A legtöbbször ugyanis nem a helyrajzi szám által kijelölt egész területet érintik a Natura 2000 intézkedései, hanem annak csak egy kisebb részét. Ezt a területrészt lehet majd a MEP/AR rendszer segítségével feltüntetni. A helyettes államtitkár elmondása szerint a földhasználók pontos térképen tájékozódhatnak majd arról, hogy mely területekre vonatkoznak a Natura 2000 természetvédelmi korlátozásai, illetve mekkora területre jár majd a kiegyenlítő támogatás. Ezek az adatok az interneten keresztül, különböző fórumok révén és a támogatásokról szóló tájékoztatóval jutnak el a földhasználókhoz. A Natura 2000 területekre 2007- ig csak igen szerény mértékű korlátozások vonatkoznak, ám addig kiegyenlítő támogatás sem jár. A földhasználóknak ugyanakkor a későbbiekben sem kell betarthatatlan szabályoktól és büntetésektől félniük, ráadásul 2007-től jelentős uniós támogatásban is részesülnek a szabályokat betartva gazdálkodók. A kijelölt területeken azért maradhattak fenn a védendő természeti értékek, mert az ott jellemző tevékenység már évtizedek óta ugyanúgy zajlik, ezért az érintetteknek semmi mást nem kell tenniük, mint folytatni azt - hangoztatta Haraszthy László. A területek döntő többsége szerény termőképességű, ezért a támogatások nem utolsósorban vidékfejlesztési célokat szolgálnak. Az 1,9 millió hektárnyi magyarorszá Natura 2000 terület 20 százaléka szántóterület, 20 százaléka erdő, 41 százaléka gyep, a többi pedig tót egyéb vizes terület. (MTI hírek Natura 2000 - márciustól várhatók a részletek Kiállítás Essenben Százhúsz négyzetméteren mutatkozik be a januárban megrendezésre kerülő esseni szakmai kiállításon, az IPM-en a németországi kertészeti háttéripar cégeit tömörítő Indega. A termesztők tészeihez hasonló érdekképviselet a magyar kertészek előtt sem ismeretlen, rendszeresen megjelenik a szigetszentmiklósi Hortus Hungaricus kiállításon. Az Indega hatvankét német céget tömörít, többnyire a kiállításokon való megjelenésüket szervezi. Az IPM területén kilenc cég mutat be többek között öntözéstechnikai berendezéseket, vezérléstechnikát és tápoldatozó gépeket az Indega kiállítóhelyén, valamint további ötven tagcég önálló standja is megtekinthető lesz a kiállításon. Az Indega január 29-én várja a vendégeit a 3. csarnokba, a közös standra. helyreigazítás Az év első lapjában az előző évi utolsó számunkban megjelent cikkünkre utalunk. A Főkert rendezvényéről szóló beszámolónkban szó volt a lepényfa gubacsszúnyogról. Az újonnan fölfedezett kártevő tudományos neve helyesen Dasyneura gleditsiae. Olvasóink elnézését kérjük. 2 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 2005/1 Az átlagosnál gyengébb Az enyhe október után a november is összességében az átlagosnál enyhébb időjárást hozott. A hónap nagy részén a hőmérséklet több fokkal meghaladta a sokévi átlagot. Az első napokban sokfelé mértek 17 fok feletti maximum hőmérsékleteket, sőt a déli és keleti határszélen nem volt ritka a 20, 21 fok sem. A hónap utolsó hetében volt tartósabban hideg az idő, a hónap legalacsonyabb hőmérsékletei -3 és -10 fok között alakultak (a legkeményebb fagyokat az Északi-középhegységben mérték). A havi középhőmérséklet még a leghidegebb, északkeleti tájakon is megközelítette a 4 fokot, nyugaton és délen néhol a 6 fokot is meghaladta, ami azt jelenti, hogy országszerte 0,5-1,6 fokkal magasabb lett a sokévi átlagnál. Az ország nagy részén novemberben az átlagosnál többet sütött a nap. A napsütéses órák havi összege legtöbb helyen 80 és 110 óra között alakult, ami 10-30 órával több az átlagnál. Csak a Dunántúl nyugati részein mért 60-80 óra körüli havi napfénytartamértékek maradtak pár órával a sokévi értékek alatt. Az ősz utolsó hónapja a Dunántúl nagy részén az átlagosnál 10- 35 mm-rel kevesebb, 20 és 40 mm közötti csapadékmennyiséget hozott. A déli és keleti megyékben az átlagosnál csapadékosabb időjárás volt, az ott leesett 50-115 mm 10-60 mm-rel meghaladja az átlagot. A csapadék nagy része eső formájában esett, de a hónap közepén többfelé havazás is előfordult, tartós hótakaró azonban sehol sem alakult ki. A 19-én átvonuló markáns hidegfront sokfelé okozott zivatart, akkor a viharossá fokozódó északi szelet néhol orkán erejű (120 km/ó-t meghaladó) széllökések kísérték. Novemberben tovább növekedett a talaj nedvességtartalma. Az északnyugati megyék kivételével a felső 50 cm-es rétegben meghaladja a 80%-ot, a déli és keleti területeken sokfelé 90%-nál is magasabb. Az 50-100 cm-es mélységben legtöbb helyen 40 és 80% között alakult a nedvességtartalom a hó végén, sőt a délnyugati határszélen néhol a telítettséghez közeli volt. A becsült vízhiány november végén a felső 1 méteres rétegben már csak az északi megyékben haladta meg a 60 mm-t, a déli területeken sokfelé a 10 mm-t sem érte el. Vadász Vilmos (Országos Meteorológiai Szolgálat)