Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek 5. (1884)
1884 / 11. füzet
GYÜMÖLCSÉSZETI ÉS KONYHAKERTÉSZETI FÜZETEK. V. évfolyam. 1884. NOVEMBER HÓ. XI. füzet. Fejleszteni a gyümölcsfa ültetés iránti ízlést, szervezni és sokszorosítani a gyümölcskerteket és ültetvényeket, annyit jelent , mint előmozdítani a jólétet, a meggazdagodást és ez által a haza békéjét ; — ez annyit jelent , mint hasznos embernek és jó polgárnak lenni. Bulét Károly Sztraka renette. VILLÁSI PÁLTÓL. Volt Magyarországnak egy igen meleg keblű csehországi nemes barátja, Traulenberg báró, a ki Magyarország legelőkelőbb családjaival többféle rokonságban állván, eleinte ezen a réven, később csupa rokonszenvből életének nagy részét Magyarországon töltötte, több vidéken lakott és mindenütt azzal foglalkozott, hogy ahol csak eredeti magyar gyümölcsfajt talált, annak álágát Simon Louisnak küldte Plantiersbe, aki azokat elszaporitván, eredeti nevek alatt árulta és igy történt, hogy Simon Louisnak franczia nyelvű katalógusában meglepetve olvasta az ember az ily neveket is, mint: Árpakörte, Stuhlweissenburger Butterbirne, Buzakörte, Erlauer Winter, Szajkófrühe, Szalonkaverte, Szalonkabrune, Alföldi, Br. Podmaniczky, Borkaalma, Borsdorfer- Krassper, Borsosalma, Búzás, Czukors Goldreinette, Czukors nemes, Czukors orangereinette, Deáks Muskatellerapfel, Deáks Muskatwein, Jászalma, Kiskagyar, Mathias König von Ungarn, Mosolygóalma, Nyestalma, Rambour Fürst Battyányi, Royal de Czukor, Simonffy roth, Sóvári, Szabadkaer, Szacsvári taffota, Szalma v. Strohrenette, Szercsika; — de minthogy Simon Louis azok eredetét illetőleg nem tudott többet mondani, minthogy ő azokat b. Trautenbergtől kapta, báró Trautenberg pedig meghalt, azért füzeteink útján nyilvános kérelmet intéztünk a magyar közönséghez, hogy aki azok eredetét illetőleg tud valamit, lenne szíves azt közölni velünk. Az igaz, hogy ebbeli megkeresésünknek idáig még nagyon kevés sikere volt, de valami mégis csak volt és ehez tartozik a most szóban forgó fajra vonatkozó értesítése is Tamásy Károly bátyámnak Debreczenből és Sztraka Ernő úrnak B.-Csabáról, melyek szerint ezen kitűnő és termékeny almafaj B.-Csabán látott először napvilágot és van elterjedve nagy mértékben. Mivel pedig ezek szerint minden kétségen fölül áll, hogy ezen almafajt Sztraka Károly gyümölcsészünk irta le első vagy állította elő magról B.Csabán, azért azt annak nevére is kereszteltük és különbeni tulajdonait illetőleg megjegyezzük, hogy: Alakja nagy, gömbölyű vagy kúpos gömb alakú; nagyságának változása szerint majd magasnak, majd szélesnek látszó; boltozata nem