Kertgazdaság, 1935 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1935-06-01 / 1. szám
Június hő KERTGAZDASÁG 5 A szobafenyőt (Arancaria) csak tavasszal szabad átültetni, amikorhajtani kezd. Félárnyékos helyen, levegős helyen, de semmiesetre sem napon, kell tartani, mert a +6, —10°-nál nagyobb melegnél elpusztul. Különben bő öntözést szerez a hajtás idején. Az oleander nagyon szereti a vizet, mert hazájában mocsarakban él, így sok vizet és sok napot igényel. Ha nem kap elegendő vizet, könynyen ellepik a pajzstetvek, amik ellen, ha már felléptek, a következő a védekezés: a növényt langyos vízzel telt teknőben 1 napig áztatni kell, utánna megszikkasztva dalmát rovarporral be kell porozni s ezt 24óráig rajta hagyni. Közben kvassziagyökér-főzetet készítünk s azzal a beporozott növényt lepermetezzük. A permetet 2 óra múlva langyos vizbe mártott puha kefével lemossuk és lekeféljük. A kvassziagyökérfőzet elkészítését lapunk más rovatában megtalálja. A fikusz levelein gyakran barna foltok lépnek fel, a levél szélein, ezek azonban nem valamely betegséget jeleznek, hanem csak az ápolásban van a hiba: vagy az öntözés volt bő és a földje túl nedves lett, vagy a felületes öntözés miatt egy kemény kéreg képződött, mely alatt azonban a föld belül száraz maradt. Ha túlszáraz a szoba levegője, — vagy túl erős nap éri, — szintén jelentkeznek a szélfoltok. A muskátli, a kimondott magyar „paraszt“-virág a tűzhányók tövénél, Afrikában, a Kanári szigetek legnagyobb vulkanikus erejű hegységénél, a Teneriffán, fa nagyságú. Innen származott hozzánk, aholcsak kedves virágocskává tud nőni a büszke muskátlifa, talán jelképezve, hogy ő a szegény ember virága. A tulipánról Az első tulipánok Törökországból származnak. Linné és Cluzius,e két világhírű botanikusnak köszönhető, hogy a természet e remekét azemberiséggel megismertették. Hogy Hollandiában oda fejlődött a kultúra, ahol ma van, tisztán Cluziusnak az érdeme, aki ott egyetemi tanár volt. A XV. században Hollandiát egész tulipán-láz fogta el, s így a spekulációnak is óriási tere nyílt úgy, hogy egyik-másik szép fajért sok ezer hollandiai forintot fizettek. Hollandiában a rendszeres vetésforgóba beállított növényként kezelik és mély rétegű legelőkön megfelelő talajelőkészítés mellett művelik. A legelő feltörése után második évre kerül a tulipán beültetésre. Igényes a talaj iránt és sok, de csak friss istállótrágyát szerez. Az egész hagymavidékek Hollandiában csatornákkal vannak ellátva azért, hogy a hagymaterületek ily módon öntözhetők és vízzel elláthatók legyenek. Szaporítása kétféle módon történhetik: magról és fiókhagymák útján. A magról való szaporítás hosszadalmas, több évig tart, rendszeresen augusztus végén, vagy szeptember havában vetik. A tulipán egy sajátságos tulajdonsága az, hogy fiókhagymákat képez. A nagy gonddal és késő ősszel elültetett tulipánokon a következő * * ■*