Kincses Kalendárium, 1947
Csokonai Vitéz Mihály: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Oh, ha szívünk szerelmének. Kis zálogi születnének, ott ülnének hosszú sorral A kuckóban tele borral! — Bár csak a feleségemmel Téged cserélhetnélek fel, Hogy fiakat, leányokat Szülnél, apró kulacsokat, Zeanám meg kulaccsá válna, Borral mindig színig állna. Az ő bőre úgyis csikó) Bele férne négy-öt akó. — De jaj, engem ide tova Elvisz a szent Mihály lova, Szerelmed megemészt végre, fis te maradsz özvegységre. Keserves sors! adjatok bort! Lakjuk el előre a tort, Ami menne más kutyába, Jobb megy a magunk torkába. Akadtam még egy bankóra, Kit szántam szemborítóra: De vakságtól ki már nem fél, Minek annak a szemfedéle Kincsem, violám, rubintom! Itt az utolsó forintom: Érted adom ezt is, tudám! Csak szádhoz érhessen a számi Oh, csókollak, óh, ölellek! Míg moccanok, míg lehellek. Tested tegyék holttestemhez, fis ezt az írást fejemhez: „Utas! köszönj rám egy pint bort! Itt látsz nyugodni egy jámbort „Kedves élete párjával, „Csikóbőrös kulaccsával!” Rákosi Mátyás elvtárs a Kommunista Párt Ш. Kongresszusán a dolgozók életszínvonalának emeléséért: követeljük mindenekelőtt az iparcikkek és közszolgáltatások árainak gyors és erőteljes leszállítását, a munkásság legrosszabbul díjazott rétegének és az alsó fizetési osztályba tartozó köztisztviselők fizetésének felemelését, újra be kell vezetni a családi pótlékot. Követeljük ugyanakkor a termelést fölöslegesen drágító igazgatók, cégvezetők és egyéb magas tisztviselők fizetésének csökkentését, létszámának apasztását. Követelünk erélyes és tervszerű állami rendszabályokat a kezdődő munkanélküliség leküzdésére. Ami jelszavunk ezen a téren: munkát minden dolgozónak. Végül, de nem utolsósorban követeljük a szakszervezetek jogkörének, a szakszervezeti alkotmánynak törvénybeiktatását. 105