Kipszer Élet, 1975 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-06 / 1. szám
Befejeződött egy esztendő. Gyorsan elrepült az a 365 nap, amit 1974. évnek tiszteltünk. Bevallom, nálam nem a szilveszteri éjfél jelenti azt a pillanatot, amikor eltűnődöm az elmúlt hónapokon, hanem, midőn kicserélem a naptáramat. Ilyenkor végiglapozom a viseltes oldalakat, és igyekszem kiböngészni a sűrű bejegyzéseket, amelyek hű krónikásai az elmúlt év örömeinek, gondjainak. (Ejnyel Tavaly még nem kellett ehhez szemüveget feltennem!) Pörgetem a lapokat. Megakad a szemem egy pirosan bekeretezett napnál. Április 29. Kiváló vállalati ünnepség ! — olvasom. Vajon az új naptárba kerül-e ilyen bejegyzés? Dolgoztunk-e olyan jól, hogy ismét kiérdemeljük e kitüntetést? „Lefőzött-e minket más vállalat? Nem tudok válaszolni a magamnak feltett kérdésekre, hiszen csak saját erőfeszítéseinket, munkánkat ismerem. Lehet, hogy most sem szakad meg az az elismeréssorozat, amivel kollektívánk munkáját értékelték. Lehet, hogy az idén mások értek el nálunk is kiemelkedőbb eredményeket, és akkor őket illeti a kitüntetés. De akárhogy is lesz, büszkén elmondhatjuk, hogy amit a kiváló vállalati ünnepségen fogadtunk, betartottuk, nem pihentünk a babérokon, hanem küzdelmes munkával, alaposan túlszárnyaltuk az 1973. év munkasikereit. Persze, még nem kész az éves mérleg. Nem kéttizedes pontosságú számok ugranak szemünk elé, amikor az 1974. év eredményeiről beszélünk. A főkönyv rubrikái még titkolódznak, de érezzük kezünkben, fejünkben; dolgoztunk, alkottunk, munkánk nyomán új értékekkel gazdagítottuk hazánkat. Érezzük az erőfeszítés okozta fáradtságot, de azt a megelégedettséget is, amit csak a jól végzett munka tudata nyújthat. Az ilyenfajta megelégedettség pedig feledteti a fáradtságot. Az új naptárt kézbe véve azonban már a jövőn gondolkodunk. A még fehér lapok talányosan és cinkosan kacsintanak ránk. Mit hoz a holnap? — kérdezik. Nem vagy egészen ismeretlen 1975! - válaszolok, sok mindent tudunk rólad. Veled betelik az évszázad háromnegyed része, és már csak röpke 25 év kell az ezredfordulóhoz. Nem nagy idő, hiszen az elmúlt 30 év is, lám, milyen gyorsan elrepül — töprengek, harminc év nagy idő — feleselek magammal - hiszen egy új nemzedék nőtt fel ezalatt, akik már csak a könyvekből ismerik a horthyrendszert, és este, lefekvéskor, amikor jó éjt kivánnak egymásnak, nem tudják, hogy a sajátos pesti humor annak idején „bombamentes jó éjszakát"-tal búcsúzott az alvásra készülőktől. Harminc év nagy idő, új országot építettünk fel a romokból, népünk új életet nyert, a „harmincmillió koldus" országa virágzó iparral és mezőgazdasággal bíró országgá vált. Népünk szabadságának, felemelkedésének 30. évfordulóját jelented nekünk 1975. De tudjuk azt is, hogy nem fogsz elszürkülni emlékezetünkben évtizedekkel később sem. Pártunk XI. kongresszusa tesz majd emlékezetessé Téged, mert e kongresszus új távlatokat nyit számunkra a szocializmus építésében, és jelöli meg azt az utat, amely - a bonyolult nemzetközi gazdasági helyzetben — szilárd talajra helyezi népünk életszínvonalának rendszeres emelését. A IV. ötéves tervünk befejezése, az V. ötéves terv előkészítése is Hozzád fűződik, 1975. áthatod, sok mindent tudunk Rólad. Nem vagy hát ismeretlen, titokzatos, félelmetes előttünk. Máris megszerettünk Téged. (Bízom bene, hogy jóban leszünk egymással, ezért is merlek tegezni.) Tudjuk, hogy mit tartogatsz számunkra, tudjuk, hogy igényes leszel, és azt kívánod, hogy okosabbak, ügyesebbek, szorgalmasabbak legyünk munkánk végzésében, termeljünk többet, jobbat és olcsóbban. Egyetértünk Veled. Rajta leszünk, hogy ne csalódj bennünk. Köszöntünk 19751 L A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1975. JANUÁR 6. Mit mondanak nekünk a XI. kongresszus irányelvei? (tiereka&zlui-befizetfretett vállalatunk dolgozóinál) — Mivel a munkásosztály vezető szerepe társadalmunk szocialista jellegének feltétele, első kérdésünk erre vonatkozik: mennyiben függ Önök szerint a munkásosztály vezető szerepe a fizikai dolgozóknak az irányításban való százalékarányától? Farkas Zoltán kalolikus, nornatechnológus. — Talán túl szigorúak a határok... arról van szó ugyanis, hogy sok tehetséges fizikai dolgozó szorgalmas munkával fölküzdheti magát olyan szintre, hogy már a műszaki irányításba sorolható. Akkor viszont már nem számít munkásnak. Pedig is előfordulhat, hogy éppen addigra éri meg benne az elhatározás, hogy párttag legyen... ezen kellene valahogy segíteni, hogy ne érezze magát hátrányba senki. Püspöki János (főgépész): — Ne feledjük viszont, hogy egy fizikainak nagyobb utat kell megjárnia amíg Alim az elhatározásig, miért is akar párttag lenni. A párt erőfeszítéseket tesz, hogy minél több fizikai dolgozó legyen soraiban. Ez azért is jó, mert a pártfeladatok lebontásánál nem mindegy, hogy ahhoz a munkáshoz közvetett vagy közvetlen úton jut el az információ. Aki együtt dolgozik a munkásokkal, jobban ért a nyelvükön, jobban is hat rájuk. Sárdi László (munkásellátás, előadó): — Csak annyit jegyeznék meg, hogy a tapasztalat szerint a túlnyomórészt fizikaiakból álló pártszervezetek pártélete aktívabb, vigyázzunk tehát a különbségtevéssel. S ez az aktivitás az Sok szó esik az emberek közömbösségéről, néha kimondottan a politikai közein »osságról. Pedig a tények mást mondanak. A Népszabadságnak az a száma, amelyikben megjelentek a XI. kongresszus irányelvei, estére az utolsó példányig elfogyott. Nem kell ahhoz különös képesség, hogy mindegyikünk tisztában legyen azzal: sorsa a történelembe van ágyazva, a történelem menete pedig elválaszthatatlanul összefonódik a politikával. Vitára, állásfoglalásra hív föl párttagokat, partonkevülieket az irányelvek bevezetője. Szívesen tettünk eleget ennek a fölhívásnak, hiszen ami vitára sarkall, arról az emberek úgyis beszélnek. Kérdéseinket úgy állítottuk össze, hogy lehetőleg éppen azokra a pontokra irányuljon a figyelem, amelyek újat hoznak és sejtetik a feladatok nehézségeit, a sokarcú valóságból származó ellentmondásokat. irányításban különösen hasznod lehet. Dévényi Miklós, lakatos csoportvezető: — A gyakorlat igazolja, hogy a volt fizikáikból legtöbbször jó vezetők lesznek, mert gyümölcsöztetni tudják korábbi, műhelyben szerzett tapasztalataikat az irányítás mechanizmusában. Kemény Péter, pb.-titkár: — A számok, a statisztika mindig csak eszköz. Segítségükkel az ember jobban eligazodik, ha mögéjük is tud látni. Vállalatunknál a párttagok 51 százaléka fizikai besorolású, de ha készítenénk egy olyan kimutatást, ahol az eredeti foglalkozás számítana, ez a szám kb. S0 százalék körül mozogna. A legtehetségesebbjeik ma már (Folytatás a 2. oldalon.) gazdasági vezetőkként dolgoznak. — Az irányelvek egyfelől megállapítja, hogy fokozódott a tömegek aktivitása, másfelől pedig hiányolja az igazi üzemi demokráciát. Ha tehát nem a tömegek aktivitásával van baj, akkor önök szerint hol a hibaforrás ebben a kérdésben? Móricz Imre (automatika, részlegvezető): — Én nem mondanám, hogy az üzemi demokrácia jelenlegi állapota nálunk nem kielégítő. Természetesen nem azt állnom, hogy ezen a téren semmi problémánk nem adódni, és mindjárt hozzá is teszem: nagyon sok a vezetőkön, a vezetői múlik hozzáálláson. Az üzemi demokráciának, erre az irányelvekben is történik utalás, létezik olyan oldala is, amely az irányítás tökéletesebb mechanizmusát képes kialakítani. Értem ezalatt a kölcsönös információcsere rendkívüli fontosságát. Szocialista brigádértekezleten, aktivista megpesze féseken mind-mind ilyen információcsere történik, de javítanivalónk bőven akad. Még csak annyit: a munkás előtt nem kell szégyellni valóságos helyzetet, hanem föl kell tárni előtte! Ami pedig a munkásokat illeti: ha passzívak, annak mindig mélyebb okai vannak. Az a munkás, amelyik valamilyen ügy érdekében kétszer szót emel és nem kap harmadszorra hallgatni választ, fog. Számtalan ilyen eset van, s utána könnyű kijelenteni: „rossz az üzemi demokrácia.” A kritikát mindig el kell fogadni. A munkás, aki megszokta, hogy a vállalat ügyeivel kapcsolatban hallgatják, másképp fog megviszonyulni az államélet kér Új lendülettel dolgoznak Dunaújvárosban Riportunk a 2. oldalon. ■ ’ V' Tartalomból: Munkában a jelölő bizottság \A múlt évben í ■ [UNK] I készült el 1 Tájékoztató a januárban megjelenő * jszovjet Lapok 1 tartalmából (Újabb brigádfelajánlások 1975-ben is épülök ; I i (tarácsonyi ajándék BBBBBBBBBBBBLBBBaBBBBJBBBBBBBBBBBBBBBIBBBBB Aktívaülés a Kőbányai Gyógyszerárugyárban 1974. dec. 5-én aktívaülést tartottak a Kőbányai Gyógyszerárugyárban, amire meghívták Kőbánya vállalatainak képviselőit is. Az aktívát az tette aktuálissá, hogy a gyár Heparin brigádja kezdeményező felajánlást tett. Felajánlásukban érvényre jutott az a néhány szempont, ami jelenleg népgazdaságunk fő feladatát képezi: a minőség javítása, az anyag- (különösen az import) és energiatakarékosság. Kezdeményezőkészségük eredményeként könyvelhetik el, hogy versenyfelhívásukhoz a gyár több brigádja csatlakozott, sőt néhány olyan vállalaté is, amelyik munkakapcsolatban áll a Kőbányai Gyógyszerárugyárral. Mindezt azért ismertettük vállalatunk dolgozóival, mert szeretnénk, ha a mi brigádjaink is hasonló kezdeményezéssel és felajánlással — különös tekintettel az 1974. X. 18- án kiküldött körlevél tartalmára, amit a brigádvezető elvtársaknak címeztünk — a tennénk még eredményesebbé kongresszusi munkaversenyt. Noskó Margit ismét az Óhegyen... Borús, esős időben indultunk el a város különböző részeiből december 8-án korán reggel, hogy a megbeszélt 1/2 8 órai találkozó után elinduljunk az óhegyi Barátság Parkba társadalmi munkára. Jól „állt” a tervezőiroda dolgozói kezében az ásó, lapát, és gereblye, sőt a sárban majdhogynem tengelyig süllyedő talicskák eltolására is akadt vállalkozó. A park egyik sétaútjának tükrét készítettük el jó vizes földből, feltöltéssel, majd az egészet sárga bányakaviccsal fedtük le. Jó hangulatban, tréfálkozva telt el a vasárnap délelőtt. Meg kell említenem azokat, akik közvetve ugyan, de részt vettek ezen a munkán. Néhány kedves kolléganőm, a „kalóriapótlás elősegítésére” finom zsíroskenyeret és teát készített részünkre. Z. G.