Kipszer Élet, 1975 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1975-09-15 / 19. szám
A KÖNNYŰIPARI SZERELŐ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 19- SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1975- SZEPTEMBER 15' A végrehajtó bizottság napirendjén Állásfoglalás a Dunaújvárosi Suliumvertikum és az Athenaeum Nyomda kiemelt beruházások kivitelezéséről Az üzemi párt-végrehajtóbizottság kibővített ülésén Hévizi Géza és Perlusz Ferenc létesítményfelelősök, mint a gazdaságpolitikai válabizottság összefoglaló jelentése alapján megvitatta a két kiemelt nagyberuházás helyzetét és további legfontosabb tennivalókat. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy mindkét beruházás szerződés szerinti határidőre történő befejezéséhez igen sok objektív akadályozó tényezőt, és zömmel külső okokra visszavezethető lemaradást kell leküzdeni. Mindkét beruházásra jellemző a kevésbé jó előkészítettség és a tervszolgáltatás hiánya. Igen sok a beruházó, a tervező és a a kivitelező vállalatok között kooperációs nehézség. Mindezek hatására a vállalat belső közreműködői között sem megfelelő az összhang, a szükségszerű és programtól rendre eltérő, nem megfelelő munkaterület-biztosítás állandó feszültséget teremtenek. Ezeket fokozza a különféle anyagok hiánya, a beszerzés nehézsége. A valóban fennálló objektív akadályok „leküzdhetetlenségének” látszata lehetővé teszi a valóságos mulasztások vezetési és szervezési gyengeségének megszüntetése helyett a felmentést, a felelősség áthárítását. Munkaterületek egyidőben A jelenlegi helyzetben külső vállalkozóknak a vállaalatunk részére történő munkaterület biztosítása csaknem egyidőben várható. Ennek következtében olyan munkaerő-, gépi és anyagi kapacitást kellene egyidőben biztosítanunk a határidő betartása érdekében, amely sem egyéb kötelezettségeink, sem, pedig a helyszíni munkavégzés szempontjából nem látszik lehetségesnek. Mindkét beruházás népgazdasági jelentőségével tisztában van vállalatunk. A DHV kormány által gyorsításra kijelölt kilenc nagyberuházás egyike, az Athenaeum Nyomda pedig a könnyűipar kiemelt nagyberuházása. Termelőkapacitásuk mielőbbi belépése jelentős importmegtakarítást tesz lehetővé. Vállalatunknak mindent el kell követni a beruházások gyorsítására, megvalósításának a fennálló és még ismeretlen akadályok lehetőségeik érdekében. szerinti leküzdése Ezzel egyidejűleg mind felettes szervünknek, mind pedig az érdekelt társ- és alvállalkozóknak egyértelműen jelezni kell az összes felmerülő külső akadályokat. Mindkét munkahelyen a generál gyárrészleg gazdasági vezetése, párt- és társadalmi szervei szervezzék meg a szocialista és munkabrigádok rendszeres tájékoztatását a munka helyzetéről és a soron levő feladatokról, szükség esetén hetenként A brigádok a szocialista munkaversengés Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozatában megfogalmazta, hogy: „A beruházások hatékonyságának javítása céljából összehangolt munkával meg kell gyorsítani azoknak a létesítményeknek az építését, amelyeket 1975—1977-ien tervezünk üzembe helyezni. Haladást kell elérni szervezésben, a beruházások, a tervezők, a kivitelezők és a berendezéseket szállítók együttműködésében. Fontos feladat a gazdasági irányító és szervező munka színvonalának javítása, fegyelmének általános erősítése”. brigádmozgalom keretében tegyenek felajánlásokat a konkrétan kiadott munkák gyorsítására, a szoros együttműködésre. A felajánlások megtételét, annak teljesítését a gazdasági vezetés minden eszközzel biztosítsa! Az Athenaeum Nyomda szerelésénél a mechanikai gyárrészleg alapszervezete bízzon meg párt- és KISZ-szervezőt. A munkahelyre érkező pártés KISZ-tagok — bármely gyárrészleg dolgozói is — tartoznak a megjelölt elvtársaknál jelentkezni, a dolgozók politikai mozgósításában aktívan segítséget nyújtani. A DHV-s munkahelyen Latorczai Sándor elvtárs végzi továbbra is a KISZ-szervezői feladatokat, mint a sport-végrehajtó bizottság tagja. A végrehajtó bizottság pártszervezői feladattal megbízza Pesák István elvtársat, a pártvégrehajtó bizottság tagját. Mindkét elvtárs feladata a főépítésvezetőség és a gyárrészlegek együttműködésének segítése, a dolgozók politikai közötti politikai szervező munka. A munkahelyre irányított pártés KISZ-tagok ugyancsak tartoznak a párt- és KISZ-szervezőnél jelentkezni és a munkába bekapcsolódni. A végrehajtó bizottság egyetért a vezérigazgató elvtárs intézkedésével, amelynek értelmében a helyszíni műszaki vezetés naponta tisztázza a munka soron levő feladatait és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Egymást segítve Az üzemi pártbizottság képviselője megkeresi a beruházásokat kiszolgáló anyagszállítók pártszervezeteit, a vállalat rendelési körébe tartozó szállítások eredményesebbé hozását megvalósító KBV, Kipterv, 22. sz. ÁÉV. pártszervezeteit a gyorsítás, a kivitelezési szerződésben meghatározott határidőn belül — az üzemeltető termelési szempontjait legjobban teljesíthető átcsoportosítás lehetőségeinek meghatározására., A végrehajtó bizottság felszólítja a vállalat gazdasági vezetőit, párt-, KISZ- és szakszervezeti szerveit, hogy nyújtsanak lásfoglalásban segítséget az álelhatározottak messzemenő megvalósításában. Egyúttal felkéri a munkahelyen közreműködői munkásokat és a termelés közvetlen irányítóit a jól szervezett, jó minőségű munka fegyelmezett és jó ütemű végzésére, a munkahelyi összhang és együttműködés további elmélyítésére. Üzemi párt-végrehajtó bizottság Eredményes négy évet tart el a vállalati szakszervezeti tanács Megválasztották a várt új tisztségviselőit Vállalatunk központjában 1975. szeptember 6-án, szombaton délelőtt 9 órakor ünnepélyes külsőségek között kezdődött a vállalati szakszervezeti tanácsot választó küldöttek értekezlete. Az elnökségben helyet foglalt Vinizlai Gyula, a SZOT titkára, dr. Bíró Györgyke, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Pongrácz Pál, vállalatunk vezérigazgatója, Kemény Péter, a vállalat pártbizottságának titkára, Haraszti László viszttitkár, Móricz Imre részlegvezető, a küldöttértekezlet elnöke, Höffner Gyuláné, az ellenőrzési osztály dolgozója, a számvizsgáló bizottság elnöke és Heidrich Veronika, az üzemi KISZ-végrehajtó bizottság tagja. A küldöttértekezlet résztvevőit, és a meghívott vendégeket Móricz Imre köszöntötte, majd Haraszti László vsztitkár számolt be az elmúlt négy év szakszervezeti munkájáról. Az előadó beszéde kezdetén szólt arról a nagyarányú gazdasági fejlődésről, amelyet vállalatunk a legutóbbi választás óta eltelt négy esztendő alatt elért, majd beszédét így flytatta: — A vállalati szakszervezeti tanács jogkörénél fogva segítette a vállalat fejlődését, évenként véleményezte a vállalati terveket. A vállalat vezérigazgatója beszámolt a vállalat fejlődéséről. A felmerült nehézségek megoldása érdekében, mindenkor kérte a szakszervezeti tanács segítségét. A szakszervezeti tanács pedig minden esetben a jó gazda gondosságával mérlegelte a vállalat helyzetét, további fejlődését. Ennek érdekében járult hozzá ahhoz, hogy a nyereségrészesedésből 5 400 000 forintot áttegyenek a fejlesztési alapba. Ez a döntés is példázza, hogy munkásaink az üzemi demokrácia keretében biztosított jogukkal megfontoltan, jól tudnak élni. Józan ítélőképességgel helyesen ítélték meg, hogy személyenként pár száz forintért nem szabad a vállalat további fejlődését akadályozni. Az elért sikerek ellenére a vállalatnak gondjai is vannak. Ilyenek többek között a készletgazdálkodás, a munkaszervezésben tapasztalható hiányosságok és a munkafegyelem esetenként lazasága. Ezekről a kérdésekről sok szó esik a szakszervezeti tanácsüléseken, szakszervezeti bizalmiak tanfolyamán, valamint a termelési tanácskozásokon is. A szakszervezeti munka egyik fő feladata a termelés segítése. Mint ismeretes a szakszervezet, a munkamegosztásból adódóan a gazdaságos termelést elsősorban politikai, társadalmi eszközökkel segítette. A segítést az alábbi főbb területeken valósítottuk meg: — a szocialista munkaverseny, — munkahelyi látogatások, — termelési tanácskozások. — A szocialista munkaverseny alapja vállalatunknál a szocialista brigádmozgalom. Az ezzel kapcsolatos tevékenységünket mindig megkülönböztetett figyelemmel végeztük. Minden évben „vállalási irányelveket” adunk ki a szocialista brigádok részére. A szocialista brigádok a kiadott irányelveket figyelembe vették és annak függvényében tették meg éves kötelező vállalásaikat. A munkaverseny-felajánlásoknak és teljesítéseknek következtében sokkal több gép és berendezés állt a termelés szolgálatába a kitűzött határidő előtt, a teljességre való törekvés igénye nélkül megemlítünk egy-két kiemelkedő felajánlást. A Lőrinci Fonóban dolgozó szerelőink vállalták, hogy 22 db fésülő-, 4 db tekercsképző, 12 db előfonó és 8 db nyújtógépet 1974. december 31-e helyett, 1974. november 7-re felszerelik és üzembe állítják. A brigádok a vállalást teljesítették. Hasonló jellegű felajánlás született a Kaposvári Textilművekben dolgozó szerelőinknél is. Vállalták, hogy 15 db CZ—690 tip. lengyel kártológép felszerelését határidő előtt három hónappal elvégzik. A brigádok ezen a munkahelyen is teljesítették vállalásukat. Haraszti László elvtárs ezután a termelési tanácskozások eredményességéről, termelést segítő munkáról beszélt, majd kitért az újítómozgalom vállalati helyzetére. Beszámolóját ezután az élet- és munkakörülmények javítása érdekében tett tevékenységgel folytatta. A legjobban megválasztott bérezési politika is csak akkor válhat jó gyakorlattá, ha minél szélesebb körű a társadalmi ellenőrzés — mondotta, többek között —■ majd beszámolóját így folytatta: — A beszámolási időszakban nem változott a vállalat bérezési rendszere. Egy-két gazdasági részleg kivételével, — ahol egyenes darabbérezés van — az órabér+prémiumos rendszert alkalmazták. Az órabér+prémiumos bérezési rendszer lényeges vonása, hogy a brigádok részére az adott munka elvégzésére meghatározott prémiumösszeget tűznek ki, a teljesítmény függvényében a brigádvezető véleményének alapján, a művezető dönt a prémiumösszeg személyekre történő elosztásáról. Több alkalommal ellenőriztük, hogy a művezetők betartják-e az ide vonatkozó intézkedéseket, mely szerint a prémium személyekre történő elosztásánál ki kell kérni a brigádvezetők véleményét. Az esetek döntő többségében betartják a rendelkezéseket. Megállapítottuk azt is, hogy a mozgóbér személyekre történő felosztásánál a közvetlen gazdasági vezetők egyre bátrabban differenciáltak, ellenőrzéseink során, mi is ösztönöztük erre a gazdasági vezetést. Ismeretes, hogy 1973. évben kormányrendelet, valamint könnyűipari miniszteri utasítás alapján központi keretből a munkások és közvetlen termelésirányítók bérét megemelték. Figyelemmel kísértük — és közreműködtünk — abban, hogy a vállalat az ide vonatkozó rendeleteket megfelelően végrehajtsa. Megállapítottuk, hogy a központi intézkedések szellemében hajtották végre a béremelést. A fizikai dolgozóink közül a szakmunkások 6,5 százalékos, a segédmunkások 3 százalékos alapórabér-emelésben részesültek. A központi keretből biztosított bérfejlesztésen kívül vállalatunk még ugyanebben az évben — saját erőforrásból — mintegy 5 százalékos béremelést hajtott végre. Haraszti László a vszt négyéves munkájáról beszél. Az elnökség tagjai: Heidrich Veronika- dr. Pongrácz Pál; dr. Bíró Györgyné, Móricz Imre; Haraszti László. Viriz- (Folytatás a 2. oldalon) lai Gyula, Kemény Péter, Höffner Gyuláné.