Királyi Közjegyzők Közlönye, 1923 (24. évfolyam)
1923 / 1. szám (november) - A kir. közjegyzők IV-ik országos kongresszusa
- 2 - fontosságú problémáinkkal. Sajgó szívvel, fájdalmas érzéssel nélkülöztük Nagy Hazánkból a csonka ország határain túli kedves régi kartársainkat. Vélek voltunk, reájuk gondoltunk, benső érzéssel, a viszontlátás hővágyával! Az országos kongresszuson elhangzott részletes előterjesztéseket, javaslatokat és indokolásaikat szó szerint, sajnos, nem tudjuk közreadni. Ehelyett a kongresszust előkészítő értekezletek és a kongresszus jegyzőkönyveit szó szerint leközöljük, amelyek összevontan bár, de lényegében hű képét adják azok lefolyásának.* JEGYZŐKÖNYV. Felvétetett Budapesten 1922. október 3-án a magyarországi királyi közjegyzők 1922. évi országos kongresszusa előkészítő bizottságának üléséről. Jelen vannak : Dr. Charmant Oszkár, dr. Holitscher Szigfrid, dr. Lázár Ferenc, dr. Janits Imre, dr. Rónay Károly, dr. Körössy Albert, budapesti királyi közjegyzők, dr. Kepes János székesfehérvári és dr. Pecker Emil bicskei kir. közjegyzők. Megjelentek a tervezett 1922. évi kir. közjegyzői országos kongresszus előkészítő bizottságává szerveződnek. Egyhangú közfelkiáltással elnöknek dr. Charmant Oszkárt választják meg, aki a jegyzőkönyv vezetésére dr. Kepes Jánost, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Lázár Ferenc és dr. Körössy Albert kir. közjegyzőket kéri fel. Dr. Charmant Oszkár előterjeszti, hogy az ország rekonstruálásában a kir. közjegyzői karnak is ki kell a maga részét, vennie. A m. kir. Igazságügyminister Ur örömmel várja a kir. közjegyzők mielőbbi országos kongresszusát. Az Igazságügyminister Urnak az ország rekonstruálásában egyik lényeges programmja a perenkivüli eljárások reformja. Ezen munkájában a kir. közjegyzői kar közreműködését a legnagyobb örömmel igénybe veszi. Az országos kongresszus megtartására indokolt és igen kedvező az időpont külső és belső okokból. A közjegyzői karnak etikai és jogászi súlyát a köz érdekében ezúttal ki kell használnia az ország reorganizálásában. Igazságügyi és pénzügyi szempontokból nagyjelentőségű a perenkívüliek helyes rendezése. Az országos kongresszus nem a közjegyzői kar csekélyebb jelentőségű, vagy anyagi érdekeivel kell foglalkozzon, hanem országos érdekű és hatású munkásságot kell kifejtsen. A leglényegesebb megbeszélendő kérdések a formakényszer bizonyos jogügyleteknél, a közjegyzői hatáskör kibővítése, a közjegyzői törvény revíziója. Ezen kereteken belül kell mozognia a kongresszusnak és kéri az értekezletet, hogy ily értelemben a kongresszus megtartását határozza el, programmszerkesztő és szervező bizottságot alakítson, hogy az