Kis Ujság, 1921. április (34. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

XXXIV. évfolyam. 74. szán. Af® | koroMTSi 1921. Péntek, április 9* /jár!ilf Kiad 61 c atal í* *zerke*ztfí­r • Hudaptet, IV sarkantyus-utca -­jral jf Előfizetési Arak: WL: Égisz évre 2*0 K — fill i Negyed évre 70 K — ffll. II IljTTOIlfilC h' SA­­­MJil fel ívre 140 K - fffl. I Egy hónspra 28 K — flll. Ér9lmL9 ■mTTmmi. Külföldön egyes «»ár ára, 2 korona izorm­ányvilsig.­fi kormányválság a nemzetgyűlésen. Hivelen összehívás után hír­­telen elnapolás. Ami a két nem­­zegyű­lési esemény közé esik, eléggé ismeretes ahhoz, hogy itt ime firtassuk. Állapítsuk meg mindössze azt, hogy a nemzet­gyűlés üléseinek elnapolását a miniszterelnök ajánlotta s a Ház ajánlatét el is fogadta a hozzá fű­zött indokolásnál fogva, amely szerint egyes kormánytagok helyzete legutóbb homályossá és kényessé vált, azt tehát tisztázni kell. Tisztázni kell pedig lefelé a pártokkal és fölfelé az ország kormányzójával­ szemben. Erre kell a szünet, amelyet joggal le­het kritikusnak nevezni. Hogy a dolog idefejlődött, an­nak fő oka a király búcsukij­elen­­téseinek a hírlapokban történt közzététele volt. Azt mondják ugyanis, hogy a kérdéses kijelen­tések közzététele hivatalos jelle­get nyert azáltal, hogy a minisz­terelnök nevében s a kormány tudtával és beleegyezésével tör­tént. Viszont ezzel szemben az az érv, hogy a nyilatkozat nem ténye a kormánynak, a kabinet egyetlen tagja által sincs ellen­­jegyezve s nem rendelkezik, csu­pán beszél. Az igazság valahol középütt van s nyilván minden­féle rázkódtatás nélkül megtalál­ható. Épp ily kevéssé lehet elfogadni a helyzet hirtelen kiélesedésének második fő okát, a külügyminisz­ter tegnap tartott nemzetgyűlési beszédének egynémely passzu­sát, amelyeket egyesek, alanyi szempontból, hangosan helyesel­tek, mások pedig, alkotmányjogi szempontból, hangosan kifogá­soltak. Ez sem válságalap ma, amikor nem hajszálhasogatással kell keresnünk a bontóokokat,­ hanem minden lehetséges köte­lékkel erősítenünk az egyetértést, az összetartást, az érzelmek és cselekedetek egyöntetűségét, az­ állam érdekében. . Szerintünk nem is ezekről, nem ezekről a magyarázatul fel­hozott válságokokról van szó, h­a a lényeget igazán és komolyan akarjuk megérteni. Sajnos, me­gint ott tartunk, hogy az irány­adó politikai tényezőket, elsősor­ban pedig a pártokat kell figyel­meztetnünk veszedelmességére annak a téves, helytelen, céltalan útnak, amelyre ismét rávezettet­ték magukat. Értsék meg végre, hogy az ország nem személyeket akar előretolni, sem nem önös és egyoldalú érdekeket istápolni, hanem békét és nyugalmat köve­tel, hogy nemzetmentő munká­­rabánthassa* % — Mozgalmas élet a folyosón. — a Teléki-kormány válsága. Még nem mondott le a Teleki-kormány. A kisgazdapárt válsága. ..Holnap döntenek a további állásfoglalásról. — Az Ébredők a kisgazdapártban.­­— A ma­­ esti értekezlet. Tudvalévő, dolog, hogy attiródy, szombathelyi tartózkodása ajtóit nyi­­­­latkozatot adott ki, melyben magya­­i -­­­országi utazásána­k okául azt adja meg, hogy az ország rendjét" csakis a királyi tekintély biztosítja vég­legesen. Kijelenti azonban, hogy a jelenlegi helyzet, nem alkalmas arra, hogy apostoli­ királyi jogkörét át­vehesse, ennélfogva elhagyja az or­szágot, de felszólít­ja az ország né­pét, hogy addig, amig a régi törvé­­­nyes állapot helyreáll, teljes erővel támogassa Horthy Miklós kormány­zót, aki oly férfias erővel és önzet­lenséggel viseli az államfő terhét a mai súlyos napokban. Ez a nyilatkozat ma látott nap­világot Teleki Pál gróf miniszter­­elnök kísérő szava­ival és na­gymérvű meglepetést és megdöbbenést vál­tott ki a kisgazda-képviselők k­ö­­zött. Annak idején ugyanis, sze­rintük, az volt a megállapodás, hogy a nyilatkozat vagy egyáltalán nem jelenik meg, vagy pedig minden kísérő­­szöveg nélkül, esetleg And­rászsy Gyula gróf bevezető szava­i­­­­val. Most azonban váratlanul és­ előzetes­­ bejelentés nélkül mégis maga a miniszterelnök hozta nyil­vánosságra. Tárgyalások a nemzetgyű­lés ülései előtt.­ ­ A nemzetgyü­l­s mai ülése előtt a­­ kisgazdapárti képviselők igen iz­gatott hangulatban védték a nagy­atádi Szabó István érkezését, aki tíz­­óra után érkezett a Házba. ■A kisgazda képviselők, akik úgyis nagyon elégedettenek a külügymi- I niszter tegnapi beszéde miatt, kö­rülvették és annak a reményüknek ,teny tds­ován ■ sem 3, sem Tomcsányi igazságügy­­- miniszter és Mayer államtitkár,­­ nem vesznek tovább részt a kormány­ban is­ beadják lemondásukat. • A földmivelésü­gyi miniszter erre kijelentette, hogy neki magának is ez a véleménye. Ezután nagyatádi Szabó, Telesd Pál gróf miniszterelnök, Vasó Jó­zsef kultuszminiszter, Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Haller István tanácskozásra vo­nultak vissza, melynek folyamán abban állapodtak meg, hogy a mi­niszterelnök a­ kormány helyzetéről jelentést tesz a kormányzónak. Egy­úttal arra nézve is határoztak,hogy a miniszterelnök indítványt tesz a nemzetgyűlés bizonytalan időre való elnapolása iránt. Ez meg is történt a nemzetgyűlés ülésén, melyről kü­lön számolunk be. A nemzetgyűlés ülése után­ a kis­gazdaké­pviselők ismét értekezletet tartottak, melyen nagyatádi Szabó és Tomcsányi miniszterek bejelentet­ték lemondásukat. Ezt a párt he­lyeslően vette tudomásul. Az érte­kezlet végeztével a miniszterelnök hosszasan tárgyalt nagyatádi Szabó Istvánnal. Teleki Pál gróf a helyzetről^ Teleki Pál gróf miniszterelnök a nemzetgyülem­­­ávoztában ki­jelentete, h­ogy a helyzetet nem látja oly veszélyesnek. A király levelének közzétételébe annak idején a minisz­tertanácson a kisgazdaminiszterek is beleegyeztek. Az egész fe­lzúdulásban heccelést lát. A király nyilatkozatá­nak közlése nem volt kormányzati tény és teljesen megfelel az 1920. évi első­tménycikknek. Ellenjegyenge nincs, rendelkezést nem tartalmaz,csu­pán magyarázatot. A kisgazdapárt értekezlete, A délelőtti izgalmak látszottak meg a kisgazdák ma délutáni in­­tézőbizottsági ülésén és esti érte­kezletén, melyek rövidek, de annál hangosabbak voltak. . Az intézőbizottság 5 órakor tar­tott ülést, mely Szijj Bálint teg­napi, a kormány iránti bizalmatlan­ságot kifejező határozati javaslatá­val foglalkozott. A javaslatot a nyolc­tagú szövegező bizottság elé utasí­tották, melynek tagjai a jelenlegi és volt kisgazdaminiszterek, az e­­­­nökség, valamint Kovács J. István, Schandl Károly és Orffy Gyula kép­viselők.­­ .­­ Az intézőbizottság ü­lése után párt­értekezlet volt, melyen az­­ in­tézőbizottság tagjai beszámoltak a­ Szijj-féle indítványról. Holnap délelőtt az intézőbizott­ság ülést tart, melyen a szövegező-­ bizottság beterjeszti­­ indítványát, este pedig pártértekezlet lesz, mely véglegesen döntést hoz,arra nézve, hogy a pár­t milyen állást foglal el a kormánnyal szemben. A kisgazdapárt válsága. A politikai h­elyzet képe annyira­ változik pillana­tról pillanatra, hogy igan lest ez a következő na­pok eshető­ségeiről tiszta képet alkotni. Egy bizonyos és ez a kisgazda­párt válsága. A pártban már régóta mut­atkoznak erős ett kiléték a kü­lönböző csoportok­ között, melyek előbb-utóbb úgyis szakadásra ve­zettek volna. A királykérdésben is vannak el­­­lentétek a párt mérsékelt ezk­eji

Next