Kis Ujság, 1936. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-26 / 21. szám
Vasárnap, 1035 január 25 KIS ÚJSÁG „ Egyetlen élő magyar rokona vagyok az angol királyi “— mondja batthyány paksi Paksy Józsefné, gróf Rhédey Erzsébet Fehérharfi finom dáma ül velünk szemben a felsőerttősor-utcai lakásban, amely abban különbözik a többi pesti lakástól, hogy falait olyan ősöknek képei borítják, akik között nem kisebb ember is szerepel mint Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem. Az őszhajú, dáma batthyány paksi Paksy József volt királyi főügyész özvegye, Rhédey Erzsébet grófnő, az angol királyi családot lallhatja rokonainak. Most, hogy V. György angol király halálának alkalmából az egész világ részvétét fejezte ki Mari özvegy királynénak és Vili Edwardnak, az új uralkodónak, Paksy Józsefné. Rhédey Erzsébet grófnő az egyetlen életben levő magyar rokon is kifejezte részvétét az angol királyi családnak. Ebből az alkalomból kerestük fel az angol uralkodóház magyar rokonát. — Állandó levelezési viszonyban vagyok Mary angol királynővel, — mondja Paksyné. Természetes tehát, hogy most is azonnal levelet írtam a felséges asszonynak, hogy mint egyetmet életben levő magyar másodunokatestvére, hódolattal megkérjem arra, hogy legbensőbb részvétemet magam és fiaim, József, Jenő, továbbá Ella lányom nevében kegyesen fogadja és azt a király őfelségének is tolmácsolja. — Milyen eredetű a rokonság, méltóságos asszonyom? — kérdezzük. — Az én nagyapám gróf Rhédey Ferenc és Mary királyné dédnagyapja édestestvérek voltak. Gróf Rhédey László volt Mary királyné dédnagyapja. Az 5 lánya volt Rhédey Claudia grófnő, aki Würtemberg herceghez ment férjhez. MikorWürtemberg herceg, aki királyi herceg volt, elvette Rhédey Claudiát, Claudia atyja, Rhédey László gróf, az akkori Erdély egyik leggazdagabb mágnása, történelmi okmányokkal akarta bebizonyítani, hogy a Rhédeyek erdélyi fejedelmi vérből származnak. Időközben azonban meghalt és így nem tudta bebizonyítani a fejedelmi származást, aminek következtében Würtemberg királyi hercegnek Rhédey Claudia grófnővel kötött frigyét morganatikus házasságnak tekintették és így gyermekei már csak a Teck hercegi nevet viselhették. Ebből a Teck hercegi családból származik V. György angol király özvegye Teck Mary hercegnő. paksy Józsefné Rhédey Erzsébet grófnő egy gyönyörű szép nőt ábrázoló képre mutat. — Ez volt gróf Rhédey Claudia. Szegény nagyon tragikus körülmények között halt meg, — folytatja, — férje Würtemberg herceg katona volt és mint ilyen egy ízben nagy gyakorlaton vett részt, ahová szegény Claudia elébe lovagolt Lova a trombitaszótól és dobpergéstől megriadt, levetette őt a magas női nyeregből és halálra taposta. Hamvai Erdélyszentgyörgyben ősi birtokon nyugosznak. Mary angol királyné, akinek Claudia nagyanyja volt, ma is maga gondoskodik a sír gondozásáról, hogy azon állandóan friss virág legyen. Paksy Józsefné Rhédey Erzsébet grófnőnek édesanyja is Rhédey-lány volt, gróf Rhédey Zsófia. Rhédey Zsófia grófnő és Rhédey Claudia grófnő unokatestvérek voltak. Rhédey Claudia grófnő főúri házasságot kötött Würtemberg hercegné lett belőle, Rhédey Zsófia grófnő német nemeshez ment férjhez, düsseldorfi és herkendorfi Herglotz Antal, volt törvényszéki elnökhöz. Lányukból, a kis Erzsébetből úgy lett Rhédey grófnő, hogy anyai nagybátyja, gróf Rhédey Gábor dúsgazdag bihari földbirtokos örökbe fogadta. Gróf Rhédey Gábor különcködő agglegény volt, roppant gőgös mágnás, aki az egész rokonságból csak a kis Erzsébetet szerette. Azért fogadta örökbe, hogy többezerholdas birtoka, amely a biharmegyei Zsákon volt, kizárólag őrá szálljon. Így lett Rhédey Zsófia és Herglotz Antal törvényszéki elnök lányából Rhédey Erzsébet grófnő A sok ezer holdas bihari birtokot Rhédey Erzsébet grófnő férjhezmenése után eladta. — Férjem, — mondta, — aki királyi főügyész volt Kassán, nem akart a birtokkal bajlódni, így aztán eladták azt Almássy Imre grófnak. Tőle vette meg később a jelenlegi tulajdonosa, báró Vay bihari főispán. Paksy Józsefnének, Mary özvegy angol királyné egyetlen életben levő magyar unokatestvérének három gyermeke van. Egyik fia Paksy József kormányfőtanácsos, az ismert zeneszerző, a másik Paksy Jenő törvényszéki bíró, a Johannita rend lovagja, lánya Paksy Ella Malatinszky huszárezredes özvegye. Elmondja Paksyné, hogy Mary angol királynéhez írott részvétlevelét fia fordította le angolra, tekintve, hogy ő a magyaron kívül csak németül és franciául beszél, angolul nem.• Mikor küldte el a levelet méltóságos asszonyom! — Tegnapelőtt tettem borítékba és lepecsételve családi címerünkkel bedobattam a postaládába. Egy kis Felsőerdősor utcai postaszekrényből indult útjára a magyar rokon levele az angol királyi udvarba. Akinek gyakran fáj a gyomra, bélműködése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak a természetes „Ferenc József" keserűvíz csakhamar szabályozza a székletétét, rendbehozza az emésztését, élénkíti a vérkeringését és jó közérzetet teremt. Kórházi bizonyítványok tanúsítják, hogy a Ferenc József vízbiztos és kellemes hatása következtében — kiváltkép alőfoglalkozásnál — állandó használatra rendkívül alkalmas. Az orvosok ajánlják. — Volt már Londonban méltóságos asszonyom? — Sajnos még soha. Egy ízben azonban már képviseltette magát családunk az angol udvarnál. Mikor távoli rokonunk Fráter Lóránt, a híres huszártiszt és zeneszerző Londonban járt, megkértem, hogy keresse fel az udvart nevünkben, ami meg is történt. Én magam csak levelező viszonyban állok királyi rokonaimmal, Mary királynőnek legutóbb az ezüstjubileum alkalmából is levelet írtam, amelyet ő igen kedvesen megköszönt. — Több levelét őrzöm szeretettel, 1911-ben, mikor még Kassán laktunk, fényképet is kaptam a királynőtől, amelyet aláírásával látott el. Mikor Vili. Edmard, a mostani uralkodó, aki nekem unokaöcsém, mint velszi herceg Pesten járt, a Dunapalota vezérigazgatója, Marenchich Ottó útján üdvözletemet küldtem neki, amelyet ő megköszönt. Azért nem személyesen látogattam meg őt, mert magas korom miatt már nem szoktam elhagyni a lakásomat, nehezemre esik Nagyarányú zsáklopás ügyében indított nyomozást a főkapitányság bűnügyi osztálya. A Gizella-gőzmalom igazgatósága tett feljelentést a rendőrségen. Megállapításuk szerint az utóbbi hetekben többezer zsák tűnt el a malom raktárából. A rejtélyes lopások ügyében a főkapitányság négy legügyesebb detektívje kezdte meg a nyomozást Kihallgatták a malom személyzetét, a tolvajlásokat felfedező Stark György raktárnokot és az éjjeliőrt. Megállapították, hogy a vakmerő betörők, akik a vaskapu utcai oldalon hatoltak be a Gizellagőzmalom raktárába, egy éjszaka három és fél bála zsákot vittek magukkal. A gyanú a vállalat egyik volt alkalmazottjára terelődött, akit hamarosan sikerült is kézrekeríteni. Körömszakadtáig tagadta, hogy bármilyen része lenne a tolvajlásokban. Keresztkérdéseket tettek fel a fiatal fiúnak, aki vallatása során elmondotta, hogy nem ő, hímem az édesapja hatolt be a malom raktárába és ő vitte el onnan azokat a zsákokat, amelyek hiányoznak. Teljesen érthetetlen volt, hogy miképpen tudtak a tolvajok bejutni a raktárhelyiségbe. A zárak érintetlenek voltak. Az ablakokat és azoknak a zárait vizsgálták meg és ígyjutottak arra a meglepő felfedezésre, hogy a vasráccsal ellátott és huszonötször ötven négyzetcentiméternyi ablakon másztak be a raktárba és ezen adták ki a többezer hiányzó zsákot. Ezt a feltevést az a körülmény is alátámasztotta, hogy az ablakpárkány ezen a részen teljesen sima volt, a zsákok csiszolták simára az ablak fakeretét. A volt alkalmazott megdöbbentő vallomása után, amelyben a lopások elkövetésével az édesapját vádolta, bekísérték a rendőrség bűnügyi osztályára azt az idős embert is, aki azelőtt ugyancsak a Gizella-gőzmalom szolgálatában állott. A volt alkalmazott kétségbeesetten védekezett a gyanúsítás ellen és sehogy sem tudta magyarázatát adni annak, hogy mi késztette a fiát erre a szörnyűségre: édesapját vádolni a bűncselekmény elkövetésével. Az idős ember az órákig tartott kihallgatás után sem volt hajlandó beismerni bűnösségét, pedig a fia szemébe mondta a bűn útjára tévedt embernek, hogy a lopásokat a szigorú ellenőrzés dacára úgy követték el, hogy meglesték, amikor az éjjeli őr ellenőrző körútján elhagyta a raktárhelyiséget és közvetlenül ez után másztak be a gyárépület ablakán. Apát és fiát a rendőri kihallgatás után őrizetbe vették. 1 ■ ■ ■• ' S5S§ Ezer és ezer zsákot loptak a Gizelamalomból Orvosi javadalmi földekkel megoldható a vidék egészségügyi ellátása A Kis Újságban nem egyszer adtunk hangot azoknak a jogos panaszoknak, amelyekre a falu kétségbeejtően rossz közegészségügyi ellátottsága bőséges okot ad. Főképen a falusi orvoshiány az, amin segíteni kell. Amíg ez a kérdés megoldva nincs, addig meddő a küzdelem a népbetegségek és az egyke ellen. Addig hiába besélünk a mezőgazdasági munkásosztály betegbiztosításáról, amíg a biztosított beteg csak 10—30 kilométernyi távolságban talál orvost. . A Budapesti Orvosok Körében a vidék orvossal való ellátásáról tartott a héten előadást dr Bán Sándor megyei főorvos. Az értekezleten, amelyen dr. Imre József egyetemi tanár elnökölt, nagy érdeklődéssel hallgatták Bán dr tervét a falu orvossal való ellátásáról. A Kis Újság már évek óta sürgeti azt, ami Bán főorvos terve alapján valóban könnyen elérhető. Éppen ezért munkatársunk felkereste Bán főorvost, aki már nyugalomba vonult és idejét kizárólag ennek az életbevágó kérdésnek szenteli. — Mi indította főorvos urat tervezetének megírására? — kérdeztük. — Magyarország 2405 községében nincs orvos — hangzik a felelet. — A körorvosi intézmény szerint, mely 27 éves, elavult alkotás, 6, 8, 10 községet lát el egy orvos, aki 10—15 kilométerre fekvő falvakban levő betegeit kellően ellátni képtelen. Tervezetem ezen a hihetetlen helyzetben kíván gyökeres reformmal segíteni. — Mik tervezetének alapelvei? — A 2405 ellátatlan községbe körülbelül 1000 községi orvos telepítendő, ezzel a fővárosi és nagyobb városokban lévő orvos-túltömöttség is enyhülni fog. Ezek megélhetésiről, megfelelő rendelő- és lakóházról, ál orvosoknak a falu speciális, sokrétű igényeinek megfelelő továbbképzéséről gondoskodni kell. — Hogyan lehet jelen anyagi viszonyaink között megélhetésükről gondoskodni? — Úgy, hogy a telepítési törvényjavaslatban előirányzott és megmozdítandó körülbelül kettőszázötvenezer katasztrális holdból 15 százalékot kihasítunk az anyagilag megsegítendő kisgazdák és nincstelenek egészségügyi megsegítésére. Ez 37.500 katasztrázis holdat tesz ki, ebből ezer darab „közegészségi orvosi javadalmi földek”” név alatt örök időkre szóló alapítványt kreálunk, mely az új községi orvosok fő létalapját képezné. Erre a célra 30.000 katasztrális hold szükséges, a fennmaradó 7500 katasztrális holdat a keresetükben csökkent régi körorvosok kártalanítására tartalékolhatnák. A községekben építendő 1000 rendelő és orvosi lakás volna a községi orvos, második létalapja. A tehetősebb lakosoktól és uradalmaktól befolyó honoráriumok, a távolabbi jövőben megalkotandó „népbiztosítást” (mezőgazdasági munkások betegsegélyező pénztára) orvosi fizetése és egészségügyi előadásokért járó díjak stb. egészítik ki, az új községi orvos jövedelmét 2—3000 pengőre, a község lakosainak vagyoni viszonyai szerint. Fenti bár szerény, de biztos jövedelem elegendő lesz ahhoz, hogy a fővárosban meghúzódott szűkösen, sőt nagy nélkülözések közt tengődő fiatal orvosok — a biztos megélhetést biztosító községi orvosi állásokkal felcseréljék. — A tervezet anyagi megoldásához a községek nem járulnának hozzá? — Sőt, nagyon is! Mindazok a falvak, melyek földvagyonnal bírnak, elsősorban tartoznának az orvosi javadalmi földekhez, úgyszintén a lakóházhoz feltétlenül telket adni és az építéshez is bevételeikhez mérten hozzájáruli. Ennek a falu-közegészségügyi reformnak elrendelését bizalommal várjuk a jelenlegi reformkormánytól. Bán főorvos tervezete ügyében — mint más oldalról értesülünk — Imre József dr egyetemi tanár vezetésével küldöttség fogja a földművelésügyi és belügyminisztert felkeresni. GAZDÁK FIGYELMŰBE! FERKŐ-OLAJ Lószerszámot, csizmát, bakancsot pufiit, lékéül es tartassa fesz Gy4r u(M9||s r pra é© ipari ssseflBiwagoK acara IfiUl,Lsal E® SHIMS Budaüső!. m., Bizenaut £3/55 Kapható Minden bőr. VGny.cz. festékkereskedésben és szellgyártóknál kimérve is, de mindenkor kire esetten FerkA-olaj kérendő. 5 •fDxxim nefe fccjea&éulel nem &d£ficKcú á&útia At »%raTU>»£áW-IkKí mfaur «— i in "» i a járás, — fejezte be érdekes szavait Vili. Edmard magyar nagynénje. íb. f.) isze a mám üli MM Ma Várjon a mi hatalmas uraink nem gondolnak-e a rómaiakra, akiknek a példáját egyben-másban talán követniük is lehetne. Ha magyart nem is a féktelen tobzódásban és élvezethajhászásban, ami a nagy birodalom sírját ásta meg, de legalább is abban, hogy nem irtóztak a fenyegető veszedelmekkel szembenézni s hogy ezekről sose feledkezzenek meg, még a leggondtalanabb lakmározásuk közepette is bekiáltanák maguknak: — Uram, emlékezz a karthagóiakra. Hát igen: a karthagóiak állandóan fenyegették Rómát s így egyetlen pillanatig nem volt szabad egy öntudatos rómainak róluk megfeledkezni. Nálunk is szükség volna ilyen bekiáltó szolgákra, hogy nagy jó urainkat figyelmeztessék a veszedelmekre, amelyek fenyegetnek. Mert a veszedelmekből kijutott nékünk bőven. Talán éppen ezért, vagy hogy nincsen egyetlen népe az Istennek, amelyik annyit bajlódna és vesződne az elmúlás gondolatával, mint éppen ez a mi fajtánk. Mintha még mindig a meotiszi ingoványok süppedő talaját éreznénk a lábunk alatt, melyet nem tudott megszilárdítani ezer év harca és vérhullása sem. Egyetlen népe sincs a földnek, amelyet még a legszentebb nemzeti szózatában is megriasztasson a halál és az elmúlás sötét árnyéka, annyira, hogy a sír száját lássa maga felé tátongani, amelyet „nemzetek vesznek körül". Mennyire bensőségesebbnek kellene lenni a mi népszeretetünknek, szociális érzésünkünk s mennyire kerülnünk kellene a szólamhazafiságot és papagáj ismételgetéseit az olyan dolgoknak, melyeket csak ígérgetünk, de komolyan nem akarunk megadni, hogy a fenyegető veszedelmekkel szemben elegendő ellenálló erőt tudjunk gyűjteni népünkben azokkal szemben, akik oly mohón várják a pillanatot, mikor állhatnak már körül a sírunkat. Hogy ezt körül ne állhassák, az csak rajtunk múlik. A hazafiság nem lehet többé klikkek kiváltsága. És nem lehet ürügy arra, hogy a birtokos „hazafiság11 ürügye alatt használja ki a földmunkást, a gyáros „hazafiság 14 ürügye alatt gyűjtsön milliókat sanyargatott munkások verejtékéből s a bankár „hazafiság“ ürügye alatt rántogassa ki a szegény ember talpa alól a földet és feje felől a viskót. A hazafiság igazságot, becsületet, áldozatkészséget, megértést s főleg emberszeretetet jelent s nem tűrheti s nem is engedheti meg, hogy az éljen nálunk mindig a legkutyábbul és legmostohábban, aki a legtöbbet verejtékezik. A hazafiság nem sütheti a „hazátlan bitangi” bélyegzőjét azokra, akik becsületes munkájuk révén becsületes és emberi életet követelnek maguknak és sorsos társaiknak. Mert ez nemcsak joguk, de kötelességük is. Hogy ez a tisztult és igazi hazafiság érvényesülhessen nálunk a régi elavult szólam- hazafisággal szemben, ahhoz igen jó volna a régi római példa követése azokkal a bekiáltókkal. Milyen hasznos és üdvös volna, ha nálunk egy-egy mély igazságot kiáltanának a szolgák az urak asztala felé. Például? Van ilyen igazságunk egész raktárral. — Ne feledkezzetek meg, hogy minden hatalom a néptől való. Vagy: — Ne feledkezzetek meg, hogy a hatalom múlandó. Vagy még jobb. — Vigyázzatok, hogy akkor is legyen valaki, aki hajlong elöttetek, mikor már mások lesznek a hatalmon. Bizony, hatalmasok. Míg hataimon vagytok, mindenki görnyed előttetek, hogy bukástok után a tulajdon véretek is csak a „kötelék terhétől érezze s csapodár módra feledje az élvezett előnyöket. Jó eset ez, amire a hatalmasoknak mindig gondolniok kellene*. De hát nem gondolnak. És ebbe is buknak bele. Kűrusparti