Kis Ujság, 1936. szeptember (49. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-01 / 199. szám

4­3 HB 1 ­m Érdekességek a MAGYAR HÉTFŐ hétfői számából Mussolini az irániai hadgyakorlatok be­fejezése alkalmával nagy beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Olaszország hadereje ma erősebb, mint előzőleg volt. Néhány óra­­alatt bármikor egyszerű pa­rancsra, nyolcmillió embert mozgósíthat­nak. Az olasz népnek tudnia kell, hogy külső és belső békéje biztosítva van és az ő bé­­kéjével biztosítva van a világ békéje is. Erősnek kell lenni azonban, hogy szembe­szállhassunk minden eshetőséggel.. A vasárnapra virradó éjszaka Budapesten ismeretlen szurkálók garázdálkodtak. A szurkálók Devizeus József kőművesen, Kern Lajos segédmunkáson és Bardóczky Lajos kőművesen ejtettek sebeket. öten lettek öngyilkosok vasárnap Buda­pesten: Bálint Mihály kazánkovács, Moór Klára nevelőnő, Retek András napszámos Miskei Gizella fodrásznő és Surnovszky Kor­nél cukrász. Hercegszántón Csili Mátyás vasúti őr fel­akasztotta magát azért, mert felesége adós­ságokat csinált Súlyos autóbaleset történt Cegléd határá­ban. Egy francia kirándulókkal megrakott autó ki akart kerülni egy­­kerékpáros föld­művest, Csocsánszki Istvánt. A sofőr a ka­nyart rosszul vette, az autó felborult, rázu­hant földművesre. A szerencsétlen ember szörnyethaloló francia utasok is súlyosan megsebesültek. Brenner Oszló festőművészt Szombathe­lyen ismeretlen tettesek leütötték. Tomka István csongrádi halász fát akart lopni, a csendőrök tettenérték. A tolvaj kés­sel támadt rá a csendőrökre. Letartóztat­ták. Baltazár Dezső püspök özvegyével még nem közölték férje halálhírét. * A Magyar Hétfő a vasárnapi események hű tükre. A lap ára nagy sportmelléklettel csak 6 fillér. Már most jegyezze elő, hogy ne felejtse el megvenni a Magyar Hétfőt." Ki lesz Baltazár utóda ? Debrecenből jelentik: Baltazár Dezső püspök temetése után találgatások indultak meg ar­ról, hogy ki lesz az elhunyt püspök utóda. A püspökválasztó gyűlést az elhalálozástól szá­mított hat héten belül kell megtartani. A Ti­szántúlon már megkezdődött a korteskedés. Első helyen Uray Sándor debreceni református lelkész neve került forgalomba. A lelkész a kor­mánypárt tagja és fia személyi titkára Vay László báró főispánnak. Utána Makláry Ká­roly helyettes püspököt emlegetik, mint Balta­zár püspök utódát. Nagy tábora van Kiss Fe­renc nyugalmazott egyetemi tanárnak is, aki az ellenzékhez tartozik. Rajtuk kívül dr. Ré­vész Imre egyetemi tanár, Harsányi Pál gyo­mai esperes és Makkay Sándor volt erdélyi püspök személye van előtérben. Megkezdődtek Budavár visszavételének jubileumi ünnepségei Szeptember 2-án lesz 250 éve annak, hogy magyar seregek felszabadították Buda várát a török uralom alól." Ebből az alkalomból nagy­szabású jubileumi ünnepségek lesznek, ame­lyek vasárnap Sipőcz Jenő polgármester rádió­beszédével vették kezdetüket. Sipőcz Jenő beszédében hangoztatta, hogy Budapest ma is erős bástyája a keresztény kultúrának is az erkölcsi világrenden nyugvó nemzeti eszmény­nek. Kedden délelőtt 1­ órakor fogja Hóman Bálint kultuszminiszter megnyitni a történelmi emlékkiállítást. A visszafoglalás napján, szep­tember 2-án a budavári koronázó főtemplom­ban Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás hálaadó ünnepi szentmisét pontifikál. A szent­mise után délelőtt 1t órakor a kormányzó, a kormány, a teljes diplomáciai kar, valamint a külföldi államok polgári és katonai küldöttsé­geinek jelenlétében leleplezik a visszavételt megörökítő emlékműveket. A kormányzó a vár védőjének, Abdi basának emlékkövére koszorút helyez. Szerdán József főherceg elnökletével a Tudo­mányos Akadémia rendkívüli gyűlést tart, este pedig a Városi Színházban ünnepi hangverseny lesz Este fél tizenegykor a Gellért-szállóban a főváros fogadást rendez, előtte pedig Szendy Károly polgármester mond rádióbeszédet Buda­vár visszavételéről. Gróf Pálffy-Paun József hazaérkezett Németországból. Gróf Pálffy-Paun József országgyűlési képviselő nemrégiben Német­országba utazott. Akkoriban az a hír terjedt el, hogy a NÉP képviselő a nürnbergi párt­napra ment ki. Gróf Pálffy-Daun József vasárnap este érkezett haza. A Kis Újság munkatársával közölte,­­hogy barátainak meghívására ment Németországba és a nürnbergi pártnapon már csak azért sem vehetett részt, mert az szeptember 8-án kez­dődik. . KIS ÚJSÁG Kedd, 1936 szeptember 1 Horthy Miklós kormányzó vasárnap este hazaérkezett Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyar­­ország kormányzója, vasárnap este­­ haza­érkezett. , A kormányzó a vasárnapra virradó­­éjszakát Pörtschachban töltötte,­ ahol meg­látogatta őt Miklós osztrák szövetségi elnök. Alfonz spanyol exkirály pedig leadta név­jegyét a kormányzónál. Pörtschachból Grácba utazott a kormányzó, ahol meglátogatta a Grác melletti Kroisbach­­ban egy régi bajtársát, Heyssler nyugalma­zott ellentengernagyot. A kormányzó az ellentengernaggyal együtt visszatért Grácba, ahol megtekintette a Tegethoff-emlékművet, amely annak idején Pólában állt. Az olasz kormány az emlékművet átengedte Ausztriá­nak. Grácban nemrégiben újból felállították és ünnepélyesen felavatták. Az emlékmű megtekintése után a kormányzó visszatért Kreisbachba, ahol megebédelt Heyssler ellen­tengernagynál. Ezután tovább folytatta útját Budapest felé. Horvátújfalunál hat óra tájban lépte át a magyar határt a kormányzó. BB 567 Maibach autója nyolc óra után öt perccel érkezett meg a Bécsi­ úti vámhoz. Innen a kormányzó egyenesen Gödöllőre hajtatott, ahova kilenc óra előtt néhány perccel érke­zett meg. Friedrich István politikai irányítást kíván a miniszterelnök betegsége alatt is A vasárnap politikai eseményei Politikailag igen mozgalmas volt a vasár­nap. Friedrich István Szekszárdon, Dulin Jenő képviselői beszámolóján mondott hosszabb be­szédet, amelyben kifejtette, helytelen volna, ha a miniszterelnök betegsége alatt nem lenne az országban politikai irányítás. A „gárda" a mi­niszterelnök megbetegedése óta szüntelenül mocorog — mondotta. — A miniszterelnök he­lyettese jöjjön konkrétumokkal, elég volt a Treuga beinek nevezett békékből. Végül kije­lentette, hogy itt nem lehet fasizmust csinálni addig, amíg meg nem születik a magyar Mussolini.­­ A nyilaskeresztesek Balogó frakciója Debre­cenben tartott gyűlést. Ezzel szemben Festetics Sándor gróf, a tulajdonképeni nyilas vezér a Magyar Hétfőben nyilatkozott. Festetics, aki annak idején a Károlyi-kor­mány minisztere volt, kijelentette, hogy nem lát ellentétet mattban­ és mostani politikai szereplése között. Ma is régi érveit vallja. Meg­emlékezett a nyilaskeresztes testvérháborúról és Balogh Istvánt szószegőnek nevezte. Meg­nyugtatásul kijelentette, hogy a pártja nem iz­gat, a felelőtlen izgatókat már kizárták. Nyilatkozatát így fejezte be: — Én igenis el tudnám képzelni Magyaror­szágot parlament nélkül, ha azt az ország ér­deke úgy kívánná. Ha szükség lenne rá, miért ne kormányozhatna egy ügyeskezű diktátor? Azonban ki kell jelentenem, hogy a nemzeti szocializmus nem törekszik diktatúrára. Iváncon tűzoltószentelési ünnepély volt, amelyen a zászlóanyai tisztet Etelka főher­cegnő, Ottó királyfi húga töltötte be, akit az ünnepélyen Sigray Margit grófnő képviselt. Marton Béla a NÉP főtitkára Baján jelent meg a MOVE gyűlésén, attjának tulajdonképeni célja azonban az volt, hogy a bajai NÉP válság ügyeit tisztázza és rendezze. Molnár Mária misszionárusnő örökre visszamegy az emberevők szigetére Itt hagyja anyját, hazáját, hogy Krisztushoz vezesse a pápuákat A szelíd tekintetű, jóságos hangú magyar misszionárusnővel legutóbb akkor beszéltünk, mikor visszatért állomáshelyéről, a messze új­­guineai szigetekről. Hét hosszú esztendőt töltött el a h­ősieslelkű magyar nő az Admiralitás szi­getcsoport Pititu szigetén azzal, a céllal, hogy leszoktassa a pápuákat az emberevésről. Beszá­moltunk arról a szinte emberfeletti munkáról, amelyet Molnár Mária az emberi kutúrától el­maradott szigeten végzett. Állandó élet­veszedelmek között térítette, nevelte, tanította a sziget vad népét. Elhintette közöttük Krisztus igéit, megtanította a vad pápuákat a betűvetésre is, úgyhogy a sziget­­csoportnak az a területe, amelyen a magyar misz­­szionárusnő működik, valóságos mintasziget lett. Cölöpökből épült erdei faházban élt ezalatt a hét esztendő alatt a magyar térítőnő, a reformá­tus külmisszió egyik legkiválóbb tagja. Az őser­dőben álló kis faházban, amelyben lakott, egy kereszt volt csak és egy puska. Megvédeni azon­ban csak a kereszt védte Molnár Máriát, puskát sohasem, fogott az emberevőkre, arra csak azért volt szüksége, hogy bennszülött szakácsa a min­dennapi élelmet megszerezze vele. Az élelemről csak így lehet gondoskodni ezen a vidéken, hi­szen hajók ki sem kötnek a szigeten, teljesen el van vágva a világtól, aki itt él. Vadban és halban azonban gazdag a tájék, liszt­ről megtérített pápua hívei gondoskodtak. Ez­­ a tiszt természetesen nem olyan, mint amilyenhez a fehér ember szokott, nem búzából készült, nem malmok őrlik, a bennszülött pápuák állítják elő az egzotikus fák kérgéből. Szomorúan vettek búcsút pápua hívei Molnár Máriától, mikor jó pár hónappal ezelőtt hazatért, hogy szabadságát hazájában, Magyarországon töltse. A magyar misszionáriusnő otthagyta nekik a bibliát, amelyet hosszú évek munkájával fordí­tott le számukra pápua nyelvre. Ez a biblia volt a pápuáknak az elmúlt hosszú hónapok alatt egyetlen örömük és az a faház, amelyben a misz­­szionáriusnő lakott Áhítattal néztek be a ház ablakán minden nap, mikor pillantják meg is­mét a sziget védangyalának jóságos alakját „Gyere vissza, nagyon várunk", írták hozzá Megrázó szavakkal búcsúzott az emberevők szigetére visszatérő Molnár Mária misszionáriusnő „Örülök, hogy pápua szolgám nem jött el ide, mert az itteni pogányság láttán elvesztette volna a hitét...” A Kálvin-téri, református templomban vasál­­god érezni, hogy a­z ét isét imádkozó lélek­ekt nap este nagyszámú gyülekezet búcsúzott a ki­ veled, vélő magyar misszionáriusnőtől, a melanéziai v. .. .. ............................. pápuák lelkigondozójától. Végül a tölcs’izes Molnár Mária szólalt meg Molnár Máriától, aki kedden vlmosr­gatottságtól remegő hangon, ausztrállai állomáshelyére. — Sokszor beszéltem itthon és sajnálnám, ha Az egybegyűltek zsoltárokat énekeltek, majd Molnár Mária német hittérítő társa Goebel Krisz­tina köszöntötte a magyar hittestvéreket. A né­met hittérítőnk felszólalásában megható kérés­sel az itthonmaradók imáiba ajánlotta a magyar misszionáriusnő ausztráliai útját. Ezután a Református Külmissziói Szövetség alelnöke, vitéz Csia Sándor dr MÁV főorvos bú­csúzott Molnár Máriától, majd Muraközy Gyula Kálvin-téri lelkész beszélt. — Molnár Mária testvérünk, — mondotta Muraközy lelkész — veled vagyunk és veled já­runk, gyengeségeidben, kísértéseidben meg fo­god érezni, hogy száz ét is az imádkozó lélek jár veled. Végül a búcsúzó Molnár Márta szólalt meg meghatottságtól remegő hangon. — Sokszor beszéltem itthon is sajnálnám, ha valaki olyasmit hinne, hogy én valami hót va­gyok. Nem. Isten különös kegyelme, hogy éppen engem, a méltatlant jelöli ki a hittérítő mun­kára, „ a legkisebbet", hogy az ő nagysága an­nál inkább tündököljék... Tegnap volt a legne­hezebb napom, amikor édesanyámtól kellett el­búcsúznom ,... Ezeket a szavait már könnyeivel küzködve mondotta Molnár Mária. Azután erőt vett meg­­indultságán és így folytatta: — Az én drága pápua feketéimet emberi szív­vel nem tudnám szeretni, de­ Isten tesz képesté erre a szeretetre. Őrölök, — fejezte be bácsiszavait —, hogy oltani szolgám, a pápua József nem jött el velem ide, mert az itteni pogányság láttán elvesztette volna a hitét Isten áldása szálljon mindenkire, aki hozzá­járult ahhoz, hogy visszamehessek. Isten nem­csak Manus-szigetén hatalmas ű­r, de itthon, Pesten is. Nem tudom kiérkezem-e, de egy belső hang parancsolja, hogy visszatérjek, legyen meg az Isten akarata ... Molnár Mária kedden reggel fél nyolckor a "Déli pályaudvarról indul el, Genovában száll ha­jóra és Kínában töltött rövid tartózkodás után, kéthónapos utazással érkezik meg állomás­helyére, Pitilu-szigetére.­­ Magával viszi a Kálvin-téri reformátusok aján­dékát, egy ezüst úrvacsorás kelyhet és tányért s a hóvirág láncszövetség árasztott térítőjét. Páratlan biztosítási kedvezményeket nyújt előfizetőinek a KIS ÚJSÁG Temetkezési segély, n­on­dja Az értékes bizto­m­sítási kedvezm­é­nyeink feltételeit Balesetbiztosítás: lapunk vasárnapi 250,500 és 1000 pengd JS""” ksza' Az értékes bizto­sítási kedvezmé­­nyeink feltételeit lapunk vasárnapi pápua nyelven türelmetlen leveleiket megtérített védencei. A szabadságidő most letelt. Molnár Mária ren­geteg előadás és felolvasás fáradalmaival maga mögött, ismét visszaindul Pititu szigetére. — Meddig marad ök­i — kérdeztük tőle. — örökre, — felette csendesen. Mikor azt kérdezzük, mit érez most, hogy örökre itthagyja anyját, hozzátartozóit, hazáját, ezt feleli: — Nem­ tudom, öröm-e az elválás, vagy fáj-e. De mennem kell... Anyámtól is csak szinte lopva tudtam elbúcsúzni, annyi munkát ad a végleges visszatérés sok előkészülete. Ami az európai kul­túrát illeti — mondja enyhe mosollyal —, abból nem kár itt hagyni semmit. Megmutatja a hatalmas böröndöket, amelyek­kel Génuában már a napokban hajóra száll. — Ezt mind viszem a pápuáknak. — Miket piszt — kérdezzük. Szájharmonikákat, különféle ruhadarabokat és kutyafogakat látunk a bőröndökben. A kutya­fogról tudni kell, hogy ez a pápuák valutája. Ezzel vásárolják szükségleti cikkeiket, sőt még asszonyaikat is. Molnár Mária panaszkodik, hogy csak 500 kutyafogat tudott összegyűjteni, pedig sokkal többet szeretett volna vinni. Vihetett is volna nyugodtan, hiszen erre a furcsa valutára semmiféle nemzeti banki engedély nem szüksé­ges, de nem sikerült többet összeszednie. Az öt­száz kutyafog bizony nem nagyon sok, ha figye­lembe vesszük, hogy például egy asszonyért 7—8000 kutyafogatot le adnak a házasulandó pápua fiatalemberek. Elmondja, hogy az ajándékokat karácsonykor akarja kiosztani a pápuák között. Különösen a szájharmonikának fognak nagy­on megörülni, mert ez arrafelé ismeretlen dolog. — Ki gondozta a szigeten házát, mialatt itt­hon volt? — kérdeztük. — József, a leghűségesebb hívem, aki kisfia születésekor engem kért keresztanyáne­k. Meghatóan kedves leveleket írt József Molnár Máriának Budapestre. Részletesen beszámol az otthoni dolgokról. Ilyeneket ír: „Sokan elmentek halászni, de mire te jösz, újra itt lesznek. Gyere már, mert nagyon várunk." Az egyik levélben megköszöni József a süteményt és a kis gyerek­nadrágot, amit Molnár Mária küldött az ifjabb Józsefnek Budapestről. — Mennyi idő alatt ér a haji Pitila szigethez — kérdezzük. — Szeptember elején szállók hajára ét novem­ber 10-én érek oda. Akkor már Pitila szigetén nyári idő fogadta Molnár Máriát, mert ott novemberben is nyár van. Mikor további céljai iránt kérdezzük, csak ezt mondja: — Egy misszionáriusnak csak egy célja lehet, hogy Krisztushoz vezesse Istennek vad gyerme­keit. Ez egyúttal életcélja is Molnár Máriának, hi­szen soha­ nem szándékozik visszajönni már Pitilu szigetéről. Nem törődik a veszélyekkel, hiszen, mint mond­ja, „a pápuákban még ma is megvan a hajlam az emberevésre", de ezzel már leszámolt. A szom­széd szigetcsoportokon, mint elmondta, nemrégi­ben is felfaltak néhány misszionáriust a vad tör­zsek és ennek minden hittérítő ki van téve. Búcsúzásul még ezt mondja: — Szeretném, ha a magyar nemzet is megta­lálná lelke békességét, ezt pedig csak Krisztus út­­­­ján találhatják meg, éppenúgy, mint a pápuák.

Next