Kis Ujság, 1937. május (50. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-12 / 106. szám

4 KIS ÚJSÁG s­ZERDA, 1937 MÁJUS 1­­K „Magyar fajvédőd a Hittetizmus bölcsőjénél** Történelmi riportsorozat a német nemzeti szocializmus őskorából (Copyright by Kit Ujsdg)­dja LÉVAI JENŐ Hefty Richárd, a közvetítő... Egy másik levél, amely szeptember 24-én kelt Münchenben, arra mutat rá, hogy von Scheubner-Richter Aufbauja érdekes tárgyalásokat folytatott hol­landi és amerikai tőkésekkel. "A nemzeti szocialista párt kialakulását vizsgáló irodalom gyakran tesz említést holland és amerikai tőkékről, mint ame­lyek segítségével a 20-as években a német nemzeti szocialista párt mozgalmait finan­szírozta volna. Bizonyos mértékig erre mu­tat ez a levél is, amely közli, hogy hollandi és amerikai tőkésekkel léptek érintkezésbe, akik hajlandók lennének német repülőgé­pek útján Németországból Magyarországon át a Balkánra egy állandó repülőszolgálatot létesíteni, amennyiben a magyar kormány a kellő anyagi és erkölcsi támogatásokat ehhez az akcióhoz megadná. Felszólítják tehát budapesti képviselőjüket ily értelmű tapogatódzásra. Ugyanaznap azonban már finn papírüzletről is beszélnek, amellyel a Magyarországon pillanatnyilag mutatkozó rotációspapír-hiányon kívánnak segíteni és utasítják, hogy ezt a kérdést beszélje meg von E. úrral, aki alatt nyilván ismét Eckhardtot értik. Hogy milyen ravaszsággal dolgoztak von Scheubner-Richterék, arra jellemző egy Münchenből 1922 szeptember 25-én kelt levelük, amelyet Persönlich! Streng vertraulich! jelzéssel láttak el, mint érthető módon szi­gorúan bizalmasat. Ebben kitanítják buda­pesti megbízottukat, Klumoff Leót, hogy Claussen urat, aki Berlinből tulajdonkép­pen állandóan a pénzt küldi, miképpen le­het könnyedén az orránál fogva vezetni? Ilyen bizalmas levelek gyakran jönnek Arno Schickedanz aláírásával, amelyeket azonban legtöbbször Scheubner-Richter és Biskupski generális is ellenjegyeztek. „A társaság ügye remekül áll** Szeptember 26-án jelenti München a Claussen-Heldbeck-Wutzlhofer-Dippel cso­portnak, hogy Klumpff úr Pestről érkezett jelentése szerint a társaság ügye remekül áll. Hefty úr ugyan újabban azt kívánja, hogy az egész alakulat az ő fennálló társaságá­nak leányvállalata legyen, de ezt a követe­lést visszautasítottuk és most úgy alakult a helyzet, hogy von­fi. úr kívánságára Prónay György báró nemzetgyűlési képvi­selő lesz az új társaság elnöke, dr. K­lári úr, aki ugyancsak nemzetgyűlési képviselő, jogtanácsosa és szindikusa a társaságnak. Hefty úr csak szerény részesedést vállal és kilátásba helyezett kölcsöneit visszavonja. Holmar Claussen a különböző nyugtala­nító hírek hatása alatt Pestre jön és itteni látogatásáról többek között a következőket jelenti Münchenbe: „Nagy előzékenységre találtam mérték­adó magyar helyeken az alakítandó rész­vénytársasággal szemben, ami különösen külpolitikai meggondolásokon nyugszik, amelyek egyes magyar körökre nézve nagy fontossággal bírnak."’ Pedig Hefty ekkor már úgy látszik nem jóban töri a fejét, annak ellenére, hogy az egész kapcsolatnak tulajdonképpen ő a szülőapja. Az első gazdasági kapcsolat Hillerékkel Hogyan is kerültek valójában a magyar fajvédők kapcsolatba Hitlerékkel? Erre az érdekes kérdésre Hefty Richárd tudna bő­ven válaszolni, mert neki volt legelőször kapcsolata a müncheniekkel. És valójában Hefty Richárd volt az, aki a magyar fajvédő párt, tehát Gömbös, fiam­ és a müncheni Hitler-csoport közötti gaz­dasági kapcsolatot létrehozta, míg szellemi, politikai téren ez az érdem az Ulain Ferencet illeti meg, aki már az 1919—20-as évekbeli müncheni utazásai alkalmával ismerte meg a Hitler-párt egyes tényezőit, elsősorban Scheubner-Richtert. Az előzménye ennek az, hogy 1921 elején Bécsben Ukrajna kiaknázására alakult egy részvénytársaság tízmillió osztrák korona alaptőkével, amelyből egy birodalmi né­met csoport dr. Bothmer vezetése alatt há­rommillió koronát, egy ukrajnai csoport dr Bihary Napóleon és dr Brocksohn által képviselve hárommillió koronát, egy német­osztrák csoport, amelyet Ottó professzor képviselt, kétmillió osztrák koronát és egy magyar csoport Hefty Richárd által képvi­selve ugyancsak kétmillió osztrák koronát jegyzett. Ennek a csoportosulásnak a hiva­talos célja volt, hogy a közös üzletek által elért nyereséget az egyes csoportok politikai tevékeny­ségeikre, úgymint propagandára, saj­tóra, hírszolgálatra és esetleges átázá­sokra, stb. fordíthassák. Dr Brocksohn — akit üzletvezetőnek állí­tottak — nem vált be és csakhamar el kel­lett távolítani a társaságból. Az üzletveze­tést Lauterbach mérnök vette őt, de leg­nagyobbrészt a vezetés dr. Bihary kezébe hullott, aki a saját részesedését úgy itt, mint a müncheni Ab­iban ukrajnai csoport­jában a Bécsben székelő kozák organizá­ciónak engedte át, amely a hasznot Mün­chennel egyetértésben politikai célokra használhatta csak föl. Nagyobb nyereségek viszont a kozák organizáció centrálkasszá­­jába kellett, hogy befolyjanak. Ez az uk­rajnai csoport Bécsben és Münchenben is bírt vezetőséggel és legfőbb feje Biskupski generális volt. Dr. Bihary Napóleon innen került az Ostra B. T. megalakulásánál szóba. Mielőtt Budapestre utazott volna, 1922 szeptember 10-én Bécsben nagy tanácskozást tartottak, amelyben elhatározták, hogy a mostani politikai erőcsoportosulást megtartják, mert csak ilyen alapon lehet a politikai progra­mot megvalósítani. Azalatt azonban, míg dr. Bihary Buda­pesten tárgyalt az Ostra Részvénytársaság alapítása ügyében, Bécsben puccsszerűen kimondották az ott működő „u­krainische Produktiv und Handelsvereinigung“ felosz­tását és helyette megalakították a Kurt Sleinbüchler und Co. C. m. b. H.-ot, amely­ben dr. Bothmer, Ottó tanár, Steinbü­chler és egy Oberswurzer nevezetű nemzeti szo­cialista vett részt. Ennél az alakulásnál te­hát az ukrajnai csoportot és a magyar cso­portot, valamint a müncheni kozák organi­záció képviselőit kikapcsolták, Hefty Ri­chárd hárommillió osztrák koronája ezzel ott is veszett. Amikor Budapesten az Ostra körüli viták folytak, állandóan felszínre ke­rült ez a bécsi manipuláció, különösen mi­kor kitudódott, hogy ennek az osztrák tár­saságnak egy nagyobb arányú faüzlete sike­rült, amelynél hatvanmillió osztrák koronát kerestek. Sőt később már az új alakulat sem végezte az üzleteket, hanem maguk az alapítók sa­ját számlájukra. Dr. Bihary és Hefty Ri­chárd hiába követelték az ő részüket és ugyancsak hiába erőlködött a müncheni organizáció is, dr. Bothmer kijelentette, hogy addig nem részesíti őket az üzleti haszonból, míg a budapesti üzletekből valami nem lesz és az ottani várható nagy haszonból a bécsi csoportot is részesíteni fogják. Amikor Hefty bejelentette, hogy buda­pesti csoportja megtiltotta neki, hogy az új alakulásban tőkével is részt vegyen. München egyszerre felveszi újra a tár­gyalásokat az osztrákokkal és fel­ajánlja nekik, hogy Hefty, illetőleg a magyar csoport helyett most már ők lépjenek be tőkével. Ezek a tárgyalások igen elhúzódtak és ez­által akadt meg erősen az új vállalkozás cégjegyzése. Késik a bejegyzést késnek a kiviteli engedélyek Hónapokig tartó tragikus küzdelem kez­dődik most Budapesten. Egyelőre az Ostra működik, de valójában dolgozni alig tud­nak. Mindenekelőtt Béccsel vannak nehéz­ségek, mert az ott dr. Bothmer által képvi­selt osztrák-németek, Oberwurzerék, a Bi­­hary-féle ukránok, akik együttvéve külön­böző kapcsolatban állanak az R Lauter­bach & K. Krnst mérnökcéggel, valamint az S. Perl szállítócéggel, részesedéseik felől sehogy sem tudnak megegyezni. Maga dr. Bothmer állandóan igényt tart politi­kai szolgálatainak fejében 3 százalékra, a bécsi csoport az üzletekből 20 százalék részesedést kíván. A kiviteli engedélyek is erősen késnek. Próbálkoznak elsősorban Scheubner-Richter részéről különböző egyéb üzletekkel, így újból papírszálltással, majd München és Budapest közötti repülőösszeköttetés léte­sítésével, de nem sokra mennek. Október 11-én többek között ezt írja von Scheubner- Richter Budapestre: „Türelmetlenül várom napról-napra az értesítést, hogy ön végre a koncessziókat megkapja. Nem tudjuk elképzelni itt Münchenben, hogy miért húzódik ez az ügy. Írtam közvetlenül a ma­gyar uraknak is, hogy ígéreteik be nem tartása milyen kellemetlen hely­zetbe hoz bennünket. Hiszen mi a ma­gyar ígéretek hatása alatt itt München­ben is különböző ígéreteket tettünk és ha ezeket be nem tudnák tartani, akkor úgy mi személy­esen, mint mozgal­­m­u­n­k kellemetlen helyzetbe kerülne. Másrészt mi mindent megtettünk, hogy a magyar urak kívánságának megfelel­jünk. A papír ügy kedvező eredmén­yi­ngel zárult,­­ Magyarország rotációs­­papírhoz jut és egyébként is a társaság összeállításánál, a nyereség szétosztásánál is minden kívánságát a magyaroknak teljesítettük, most már igazán itt lenne az ideje, hogy a koncessziókat megkap­juk."’ Scheubnee-Ricktee türelmetlen Scheubner olyan türelmetlen, hogy október közepén jobbkezét, Schicke­danz Arnót is Budapestre küldi, aki itt a Kolumbus­ utca 32. sz. alatt Hit­lerik politikai megbízottjánál, Krause Rolf­­nál lakik. Scheubner szemrehányásokkal halmozza el azután leveleiben Schicke­­danzot azért is, hogy neki miért ír állan­dóan politikai tartalommal teli leveleket. — Kedvesebb lett volna nekem — írja —, hogy ha gazdasági tárgyalásaid ered­ményéről írtál volna többet. Mi türelmet­lenül várjuk a híreket, hogy végre meg­kapjuk a koncessziókat. Már-már azt hisszük, hogy az egészből nem lesz semmi, annyira húzódik. Ez az egész egy taktikázás, amit már mi ismerünk, pedig milyen kínos lenne számunkra, ha az egészből csak egy iroda keletkezne üzletvezetővel, alkalmazottakkal és esetleg néhány­­koronás apró üzleteket tudna csak kötni. Egy ilyen eredmény nemcsak személye­sen kínos lenne nekem és kellemetlen helyzetbe hozná az Aufbaut, de kompromittálná a mi egész politikai munkánkat is. Éppen azért táviratoztam neked és most levélben is leigazolom: „Ott maradni, míg a koncessziókat elnyered.’ — Ne is gyere addig, amíg ez meg nem történik, hiszen a Hoffmann und Co. társaság éppen a napokban emelte fel alaptőke-részesedését harmincmillió már­kára és hála Ludendorff fáradozásainak egy­millió hollandi forint szabad hitelt is engedélyezett számunkra. Hoffmann und Co. ezenkívül a budapesti Agricolával is szerződést kötött, de to­­vábbmenően Bulgáriával és Romániá­val is. — így képződik egy erős koncern nagy anyagi eszközökkel, amely termé­szetesen a mi politikai vizeinken dolgozik és bizonyos mértékig Ludendorfftól er­kölcsileg függ. Ha ti azonban nem tud­tok a kiviteli engedélyekhez hozzájutni, úgy az Ostra megbukott, legfeljebb kis­­magánüzletekkel tarthatja szerényen fel magát. Eltekintve ettől bizalmunk úgy is v I­­­n­s, mint a gróffal szemben, ott akkor vég­érvényesen megrendült és Ludwignak (Ludendorf­), új szövetségeseket kell keresni, akiket ő, támaszkodva erre az új erős gazdasági koncertre, bi­zonyára találni is fog.­ Mialatt Claussen és Schickedanz Buda­pesten erőlködnek, amint látható Scheub­­ner-Richter jól keveri a kártyákat Mün­­chenben. Arra is felhasználja ügyességét, hogy Claussentől még több pénzt szedjen ki. Levele további folyamán hangsúlyozza, hogy egyébként is ehhez a koncerthez csak azok csatlakozhatnak, akiknek belépését Ludendorff meg­engedi és így fejezi be a levelet: — Általánosságban mégegyszer hang­súlyozni kívánom, hogy Ludendorff akarata az, hogy mind­nyájunknak egy nagy összedolgozása következzék. Magától értetődik, hogy Ludendorff is maga részéről gondoskodni fog arról, hogy a mi érdekeinket megvédje." Következik: Ludendorff megköszöni Ulain Ferencnek... ★ Azok kívánságára, akik m­ost kapcsolód­nak be a cikksorozat olvasásába, a kiadó­­hivatal ingyen szolgáltatja ki az előző folyta­tásokat. (9) ndlta Interpellációk tömege a képviselőház szerdai ülésén Nagy érdeklődés előzi meg a képviselő-­ ház szerdai ülését. Az első szónok Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére lesz. Darányi miniszterelnök délután négy órakor válaszol a költségvetési vita szóno­kainak. Hosszabb beszédben nyilatkozik az időszerű kormánypárti és politikai kérdé­sekről, természetesen kitér majd az alkot­mányjogi javaslatokkal kapcsolatos problé­mákra is. A miniszterelnök beszéde után a képviselő­ház általánosságban megszavazza a költség­­vetést, majd interpellációk elmondására kerül a sor. Soltész János a pénzügyminiszterhez interpellál az egyik pénzügyminiszteri rendelet be nem tartása tárgyában. Dinnyés Lajos a belügyminiszterhez intézendő interpellációjában Veres Péter parasztivá kihallgatását és annak körülményeit teszi szóvá. Petró Kálmán a miniszterelnökhöz és az igazságügy-miniszter­­hez interpellál az ügyvédi kamarák megszün­tetése tárgyában. Éber Antal a nyíregyházi Korona Szálló tatarozási kölcsöne és a sza­­bolcs megyei fertőzőkórház felépítése ügyében interpellál a belügyminiszterhez. Ébernek még két interpellációja lesz. Az egyiket a nyíregyházi tanyai gazdák által fize­tendő piaci helypénz tárgyában a kereskede­lemügyi miniszterhez, a másodikat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézi a nyír­egyházi tanyai iskolákban az ismétlő oktatás órarendjének közérdekű megállapítása tárgyá­ban. Ifjú Balogh István az összkormányhoz inter­pellál a tisztviselők fizetésleszállítása miatt és még egy interpellációja lesz az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt sérelmei tárgyában. A nyilaskeresztes Balogh­­István a Magyar Rokkant és Nyugdíjegylet ügyeit teszi szóvá harmadik interpellációjában. Töblei János a belügyminiszterhez interpellál a pestszent­lőrinci parcellázás ügyében Meginterpellálja a pénzügyminisztert is a dohánybeváltó munkás­ság szociális helyzetéről. Ifjú Balogh István még egy interpellációt jegyzett be az irredenta törekvések megakadályozása tárgyában. Végül Czírják Antal az élesztőgyártás jövedelmei és adózása tárgyában interpellál a pénzügyminisz­terhez. Apponyi György gróf az emlékezetes farkas­réti nyilasaffér ügyében interpellációt jegyzett be, ennek elmondására azonban csak két hét múlva kerülhet sor, mert a képviselő a ház­szabályokban előírt idő letelte után jegyezte be interpellációját. ' „Kobozza el a bíróság­­ a Sellő szállót!" A budapesti ügyészség a balatonföldvári Sellő-szálloda építésével kapcsolatos valuta­­bűnperben most adott ki vádiratot s a bü­n­­tetőtörvényszék, mint valutabíróság május 21-ére tűzött ki főtárgyalást. Az ügyészség Fenyő Zoltán volt abbáziai szállodatulajdo­nost, Vidor Jenő és Forbát Imre tőzsdézeket, továbbá Hofbauer Miklóst, Farkas Miklóst, Messinger Józsefet mint tetteseket, Fekete Im­rét és Hoffmann Józsefet, mint bűnsegédeket fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntettével vádolta meg. A vád szerint Fenyő Zoltán megjelent a Nem­zeti Banknál, ahol azt a hamis bejelentést tette, hogy külföldön zárolt számlán három­negyed millió pengőnyi vagyona van és kérte ennek felszabadítását, mert luxusszállodát kí­ván létesíteni. A Nemzeti Bank 700.000 pengőt felsza­badított s ebből az összegből 250.000 pengőt fordítottak szállóépítkezésre, a többit zugforgalomban valutavásárlásra fordították. Rövid idő alatt 270.000 pengő nyereségre tettek szert. A királyi ügyészség vádiratában kéri, hogy a törvényszék vagyoni elégtételre kötelezze a vádlottakat, indítványozza to­vábbá, hogy a bíróság a balatonföldvári Sellő-szállodát kobozza el. / / A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajó­zási Részvénytársaság folyó évi május hó 11-én tartotta dr Winchkler István ny. mi­niszter, elnökvezérigazgató önöklése alatt rendes évi közgyűlését, mely az 1936. üzlet­évre vonatkozóan előterjesztett mérleget, valamint a nyereség- és veszteségszámlát, továbbá az igazgatóság összes előterjeszté­seit egyhangúlag elfogadta.

Next