Kis Ujság, 1937. május (50. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-12 / 106. szám
4 KIS ÚJSÁG sZERDA, 1937 MÁJUS 1K „Magyar fajvédőd a Hittetizmus bölcsőjénél** Történelmi riportsorozat a német nemzeti szocializmus őskorából (Copyright by Kit Ujsdg)dja LÉVAI JENŐ Hefty Richárd, a közvetítő... Egy másik levél, amely szeptember 24-én kelt Münchenben, arra mutat rá, hogy von Scheubner-Richter Aufbauja érdekes tárgyalásokat folytatott hollandi és amerikai tőkésekkel. "A nemzeti szocialista párt kialakulását vizsgáló irodalom gyakran tesz említést holland és amerikai tőkékről, mint amelyek segítségével a 20-as években a német nemzeti szocialista párt mozgalmait finanszírozta volna. Bizonyos mértékig erre mutat ez a levél is, amely közli, hogy hollandi és amerikai tőkésekkel léptek érintkezésbe, akik hajlandók lennének német repülőgépek útján Németországból Magyarországon át a Balkánra egy állandó repülőszolgálatot létesíteni, amennyiben a magyar kormány a kellő anyagi és erkölcsi támogatásokat ehhez az akcióhoz megadná. Felszólítják tehát budapesti képviselőjüket ily értelmű tapogatódzásra. Ugyanaznap azonban már finn papírüzletről is beszélnek, amellyel a Magyarországon pillanatnyilag mutatkozó rotációspapír-hiányon kívánnak segíteni és utasítják, hogy ezt a kérdést beszélje meg von E. úrral, aki alatt nyilván ismét Eckhardtot értik. Hogy milyen ravaszsággal dolgoztak von Scheubner-Richterék, arra jellemző egy Münchenből 1922 szeptember 25-én kelt levelük, amelyet Persönlich! Streng vertraulich! jelzéssel láttak el, mint érthető módon szigorúan bizalmasat. Ebben kitanítják budapesti megbízottukat, Klumoff Leót, hogy Claussen urat, aki Berlinből tulajdonképpen állandóan a pénzt küldi, miképpen lehet könnyedén az orránál fogva vezetni? Ilyen bizalmas levelek gyakran jönnek Arno Schickedanz aláírásával, amelyeket azonban legtöbbször Scheubner-Richter és Biskupski generális is ellenjegyeztek. „A társaság ügye remekül áll** Szeptember 26-án jelenti München a Claussen-Heldbeck-Wutzlhofer-Dippel csoportnak, hogy Klumpff úr Pestről érkezett jelentése szerint a társaság ügye remekül áll. Hefty úr ugyan újabban azt kívánja, hogy az egész alakulat az ő fennálló társaságának leányvállalata legyen, de ezt a követelést visszautasítottuk és most úgy alakult a helyzet, hogy vonfi. úr kívánságára Prónay György báró nemzetgyűlési képviselő lesz az új társaság elnöke, dr. Klári úr, aki ugyancsak nemzetgyűlési képviselő, jogtanácsosa és szindikusa a társaságnak. Hefty úr csak szerény részesedést vállal és kilátásba helyezett kölcsöneit visszavonja. Holmar Claussen a különböző nyugtalanító hírek hatása alatt Pestre jön és itteni látogatásáról többek között a következőket jelenti Münchenbe: „Nagy előzékenységre találtam mértékadó magyar helyeken az alakítandó részvénytársasággal szemben, ami különösen külpolitikai meggondolásokon nyugszik, amelyek egyes magyar körökre nézve nagy fontossággal bírnak."’ Pedig Hefty ekkor már úgy látszik nem jóban töri a fejét, annak ellenére, hogy az egész kapcsolatnak tulajdonképpen ő a szülőapja. Az első gazdasági kapcsolat Hillerékkel Hogyan is kerültek valójában a magyar fajvédők kapcsolatba Hitlerékkel? Erre az érdekes kérdésre Hefty Richárd tudna bőven válaszolni, mert neki volt legelőször kapcsolata a müncheniekkel. És valójában Hefty Richárd volt az, aki a magyar fajvédő párt, tehát Gömbös, fiam és a müncheni Hitler-csoport közötti gazdasági kapcsolatot létrehozta, míg szellemi, politikai téren ez az érdem az Ulain Ferencet illeti meg, aki már az 1919—20-as évekbeli müncheni utazásai alkalmával ismerte meg a Hitler-párt egyes tényezőit, elsősorban Scheubner-Richtert. Az előzménye ennek az, hogy 1921 elején Bécsben Ukrajna kiaknázására alakult egy részvénytársaság tízmillió osztrák korona alaptőkével, amelyből egy birodalmi német csoport dr. Bothmer vezetése alatt hárommillió koronát, egy ukrajnai csoport dr Bihary Napóleon és dr Brocksohn által képviselve hárommillió koronát, egy németosztrák csoport, amelyet Ottó professzor képviselt, kétmillió osztrák koronát és egy magyar csoport Hefty Richárd által képviselve ugyancsak kétmillió osztrák koronát jegyzett. Ennek a csoportosulásnak a hivatalos célja volt, hogy a közös üzletek által elért nyereséget az egyes csoportok politikai tevékenységeikre, úgymint propagandára, sajtóra, hírszolgálatra és esetleges átázásokra, stb. fordíthassák. Dr Brocksohn — akit üzletvezetőnek állítottak — nem vált be és csakhamar el kellett távolítani a társaságból. Az üzletvezetést Lauterbach mérnök vette őt, de legnagyobbrészt a vezetés dr. Bihary kezébe hullott, aki a saját részesedését úgy itt, mint a müncheni Abiban ukrajnai csoportjában a Bécsben székelő kozák organizációnak engedte át, amely a hasznot Münchennel egyetértésben politikai célokra használhatta csak föl. Nagyobb nyereségek viszont a kozák organizáció centrálkasszájába kellett, hogy befolyjanak. Ez az ukrajnai csoport Bécsben és Münchenben is bírt vezetőséggel és legfőbb feje Biskupski generális volt. Dr. Bihary Napóleon innen került az Ostra B. T. megalakulásánál szóba. Mielőtt Budapestre utazott volna, 1922 szeptember 10-én Bécsben nagy tanácskozást tartottak, amelyben elhatározták, hogy a mostani politikai erőcsoportosulást megtartják, mert csak ilyen alapon lehet a politikai programot megvalósítani. Azalatt azonban, míg dr. Bihary Budapesten tárgyalt az Ostra Részvénytársaság alapítása ügyében, Bécsben puccsszerűen kimondották az ott működő „ukrainische Produktiv und Handelsvereinigung“ felosztását és helyette megalakították a Kurt Sleinbüchler und Co. C. m. b. H.-ot, amelyben dr. Bothmer, Ottó tanár, Steinbüchler és egy Oberswurzer nevezetű nemzeti szocialista vett részt. Ennél az alakulásnál tehát az ukrajnai csoportot és a magyar csoportot, valamint a müncheni kozák organizáció képviselőit kikapcsolták, Hefty Richárd hárommillió osztrák koronája ezzel ott is veszett. Amikor Budapesten az Ostra körüli viták folytak, állandóan felszínre került ez a bécsi manipuláció, különösen mikor kitudódott, hogy ennek az osztrák társaságnak egy nagyobb arányú faüzlete sikerült, amelynél hatvanmillió osztrák koronát kerestek. Sőt később már az új alakulat sem végezte az üzleteket, hanem maguk az alapítók saját számlájukra. Dr. Bihary és Hefty Richárd hiába követelték az ő részüket és ugyancsak hiába erőlködött a müncheni organizáció is, dr. Bothmer kijelentette, hogy addig nem részesíti őket az üzleti haszonból, míg a budapesti üzletekből valami nem lesz és az ottani várható nagy haszonból a bécsi csoportot is részesíteni fogják. Amikor Hefty bejelentette, hogy budapesti csoportja megtiltotta neki, hogy az új alakulásban tőkével is részt vegyen. München egyszerre felveszi újra a tárgyalásokat az osztrákokkal és felajánlja nekik, hogy Hefty, illetőleg a magyar csoport helyett most már ők lépjenek be tőkével. Ezek a tárgyalások igen elhúzódtak és ezáltal akadt meg erősen az új vállalkozás cégjegyzése. Késik a bejegyzést késnek a kiviteli engedélyek Hónapokig tartó tragikus küzdelem kezdődik most Budapesten. Egyelőre az Ostra működik, de valójában dolgozni alig tudnak. Mindenekelőtt Béccsel vannak nehézségek, mert az ott dr. Bothmer által képviselt osztrák-németek, Oberwurzerék, a Bihary-féle ukránok, akik együttvéve különböző kapcsolatban állanak az R Lauterbach & K. Krnst mérnökcéggel, valamint az S. Perl szállítócéggel, részesedéseik felől sehogy sem tudnak megegyezni. Maga dr. Bothmer állandóan igényt tart politikai szolgálatainak fejében 3 százalékra, a bécsi csoport az üzletekből 20 százalék részesedést kíván. A kiviteli engedélyek is erősen késnek. Próbálkoznak elsősorban Scheubner-Richter részéről különböző egyéb üzletekkel, így újból papírszálltással, majd München és Budapest közötti repülőösszeköttetés létesítésével, de nem sokra mennek. Október 11-én többek között ezt írja von Scheubner- Richter Budapestre: „Türelmetlenül várom napról-napra az értesítést, hogy ön végre a koncessziókat megkapja. Nem tudjuk elképzelni itt Münchenben, hogy miért húzódik ez az ügy. Írtam közvetlenül a magyar uraknak is, hogy ígéreteik be nem tartása milyen kellemetlen helyzetbe hoz bennünket. Hiszen mi a magyar ígéretek hatása alatt itt Münchenben is különböző ígéreteket tettünk és ha ezeket be nem tudnák tartani, akkor úgy mi személyesen, mint mozgalmunk kellemetlen helyzetbe kerülne. Másrészt mi mindent megtettünk, hogy a magyar urak kívánságának megfeleljünk. A papír ügy kedvező eredményingel zárult, Magyarország rotációspapírhoz jut és egyébként is a társaság összeállításánál, a nyereség szétosztásánál is minden kívánságát a magyaroknak teljesítettük, most már igazán itt lenne az ideje, hogy a koncessziókat megkapjuk."’ Scheubnee-Ricktee türelmetlen Scheubner olyan türelmetlen, hogy október közepén jobbkezét, Schickedanz Arnót is Budapestre küldi, aki itt a Kolumbus utca 32. sz. alatt Hitlerik politikai megbízottjánál, Krause Rolfnál lakik. Scheubner szemrehányásokkal halmozza el azután leveleiben Schickedanzot azért is, hogy neki miért ír állandóan politikai tartalommal teli leveleket. — Kedvesebb lett volna nekem — írja —, hogy ha gazdasági tárgyalásaid eredményéről írtál volna többet. Mi türelmetlenül várjuk a híreket, hogy végre megkapjuk a koncessziókat. Már-már azt hisszük, hogy az egészből nem lesz semmi, annyira húzódik. Ez az egész egy taktikázás, amit már mi ismerünk, pedig milyen kínos lenne számunkra, ha az egészből csak egy iroda keletkezne üzletvezetővel, alkalmazottakkal és esetleg néhánykoronás apró üzleteket tudna csak kötni. Egy ilyen eredmény nemcsak személyesen kínos lenne nekem és kellemetlen helyzetbe hozná az Aufbaut, de kompromittálná a mi egész politikai munkánkat is. Éppen azért táviratoztam neked és most levélben is leigazolom: „Ott maradni, míg a koncessziókat elnyered.’ — Ne is gyere addig, amíg ez meg nem történik, hiszen a Hoffmann und Co. társaság éppen a napokban emelte fel alaptőke-részesedését harmincmillió márkára és hála Ludendorff fáradozásainak egymillió hollandi forint szabad hitelt is engedélyezett számunkra. Hoffmann und Co. ezenkívül a budapesti Agricolával is szerződést kötött, de továbbmenően Bulgáriával és Romániával is. — így képződik egy erős koncern nagy anyagi eszközökkel, amely természetesen a mi politikai vizeinken dolgozik és bizonyos mértékig Ludendorfftól erkölcsileg függ. Ha ti azonban nem tudtok a kiviteli engedélyekhez hozzájutni, úgy az Ostra megbukott, legfeljebb kismagánüzletekkel tarthatja szerényen fel magát. Eltekintve ettől bizalmunk úgy is v Ins, mint a gróffal szemben, ott akkor végérvényesen megrendült és Ludwignak (Ludendorf), új szövetségeseket kell keresni, akiket ő, támaszkodva erre az új erős gazdasági koncertre, bizonyára találni is fog. Mialatt Claussen és Schickedanz Budapesten erőlködnek, amint látható Scheubner-Richter jól keveri a kártyákat Münchenben. Arra is felhasználja ügyességét, hogy Claussentől még több pénzt szedjen ki. Levele további folyamán hangsúlyozza, hogy egyébként is ehhez a koncerthez csak azok csatlakozhatnak, akiknek belépését Ludendorff megengedi és így fejezi be a levelet: — Általánosságban mégegyszer hangsúlyozni kívánom, hogy Ludendorff akarata az, hogy mindnyájunknak egy nagy összedolgozása következzék. Magától értetődik, hogy Ludendorff is maga részéről gondoskodni fog arról, hogy a mi érdekeinket megvédje." Következik: Ludendorff megköszöni Ulain Ferencnek... ★ Azok kívánságára, akik most kapcsolódnak be a cikksorozat olvasásába, a kiadóhivatal ingyen szolgáltatja ki az előző folytatásokat. (9) ndlta Interpellációk tömege a képviselőház szerdai ülésén Nagy érdeklődés előzi meg a képviselő- ház szerdai ülését. Az első szónok Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére lesz. Darányi miniszterelnök délután négy órakor válaszol a költségvetési vita szónokainak. Hosszabb beszédben nyilatkozik az időszerű kormánypárti és politikai kérdésekről, természetesen kitér majd az alkotmányjogi javaslatokkal kapcsolatos problémákra is. A miniszterelnök beszéde után a képviselőház általánosságban megszavazza a költségvetést, majd interpellációk elmondására kerül a sor. Soltész János a pénzügyminiszterhez interpellál az egyik pénzügyminiszteri rendelet be nem tartása tárgyában. Dinnyés Lajos a belügyminiszterhez intézendő interpellációjában Veres Péter parasztivá kihallgatását és annak körülményeit teszi szóvá. Petró Kálmán a miniszterelnökhöz és az igazságügy-miniszterhez interpellál az ügyvédi kamarák megszüntetése tárgyában. Éber Antal a nyíregyházi Korona Szálló tatarozási kölcsöne és a szabolcs megyei fertőzőkórház felépítése ügyében interpellál a belügyminiszterhez. Ébernek még két interpellációja lesz. Az egyiket a nyíregyházi tanyai gazdák által fizetendő piaci helypénz tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez, a másodikat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézi a nyíregyházi tanyai iskolákban az ismétlő oktatás órarendjének közérdekű megállapítása tárgyában. Ifjú Balogh István az összkormányhoz interpellál a tisztviselők fizetésleszállítása miatt és még egy interpellációja lesz az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt sérelmei tárgyában. A nyilaskeresztes BaloghIstván a Magyar Rokkant és Nyugdíjegylet ügyeit teszi szóvá harmadik interpellációjában. Töblei János a belügyminiszterhez interpellál a pestszentlőrinci parcellázás ügyében Meginterpellálja a pénzügyminisztert is a dohánybeváltó munkásság szociális helyzetéről. Ifjú Balogh István még egy interpellációt jegyzett be az irredenta törekvések megakadályozása tárgyában. Végül Czírják Antal az élesztőgyártás jövedelmei és adózása tárgyában interpellál a pénzügyminiszterhez. Apponyi György gróf az emlékezetes farkasréti nyilasaffér ügyében interpellációt jegyzett be, ennek elmondására azonban csak két hét múlva kerülhet sor, mert a képviselő a házszabályokban előírt idő letelte után jegyezte be interpellációját. ' „Kobozza el a bíróság a Sellő szállót!" A budapesti ügyészség a balatonföldvári Sellő-szálloda építésével kapcsolatos valutabűnperben most adott ki vádiratot s a büntetőtörvényszék, mint valutabíróság május 21-ére tűzött ki főtárgyalást. Az ügyészség Fenyő Zoltán volt abbáziai szállodatulajdonost, Vidor Jenő és Forbát Imre tőzsdézeket, továbbá Hofbauer Miklóst, Farkas Miklóst, Messinger Józsefet mint tetteseket, Fekete Imrét és Hoffmann Józsefet, mint bűnsegédeket fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntettével vádolta meg. A vád szerint Fenyő Zoltán megjelent a Nemzeti Banknál, ahol azt a hamis bejelentést tette, hogy külföldön zárolt számlán háromnegyed millió pengőnyi vagyona van és kérte ennek felszabadítását, mert luxusszállodát kíván létesíteni. A Nemzeti Bank 700.000 pengőt felszabadított s ebből az összegből 250.000 pengőt fordítottak szállóépítkezésre, a többit zugforgalomban valutavásárlásra fordították. Rövid idő alatt 270.000 pengő nyereségre tettek szert. A királyi ügyészség vádiratában kéri, hogy a törvényszék vagyoni elégtételre kötelezze a vádlottakat, indítványozza továbbá, hogy a bíróság a balatonföldvári Sellő-szállodát kobozza el. / / A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság folyó évi május hó 11-én tartotta dr Winchkler István ny. miniszter, elnökvezérigazgató önöklése alatt rendes évi közgyűlését, mely az 1936. üzletévre vonatkozóan előterjesztett mérleget, valamint a nyereség- és veszteségszámlát, továbbá az igazgatóság összes előterjesztéseit egyhangúlag elfogadta.