Kis Ujság, 1938. április (52. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
/ / \ m&ktK a J / / !/ * Mály^^j^elléklettoteSírHA 8 fillér WlllllllilliillllíllllillllliiiMiiiiiiiiiiiiW .... kis újság .ÁRAK egy hóra: p ^ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP KIS ÚJSÁG ÉS KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT P 2JtO FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KIS UJSÁG M^GaVUtH^TTF^ÉS KÉPES^CSALÁDI ? “* | CUA| |CUA BUDAPEST, VI, ARADI UTCA 8. SZ. TELEFON: 1-2072# LAPOK ,Sf. .* 140 LÉVAI JENŐ LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. t'ULFŐT,DRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁR KÉTSZERESE POSTATAKARÉKPÉNZTtni rcrnrSZAMIA: 19.957. DOLGOZNI! * A parlamentárisan kormányzott országok életében évenként megismétlődő nagyfontosságú esemény a jövő évi költségvetés ismertetése. A milliós számsorok rengetege apró életek és kisemberek sorsára sokszor döntő kihatással van. Fokozottan várjuk ezeket a hatásokat Reményi-Sebner- Ier pénzügyminiszter ma ismertetett adatai és jó szándéktól áthatott beszéde után. Ez az ország hónapok óta lázas állapotban eltúlzott fontosságú kérdések túlszínezése miatt szinte tanácstalanul áll és várja a komoly és alkotó munka megkezdését. „Szükség van a magyar nemzet összefogására, jóakaratra, megértésre, mert a milliárdos beruházási program mérföldköve az egész ország fejlődésének.‘‘ Ezekkel a szavakkal fejezte be a pénzügyminiszter a költségvetésről és nagyméretű beruházási tervről elmondott beszédét. Nem egészen egészséges képet mutat a magyar politikai élet arculatán az a letagadhatatlan valóság, hogy a hivatásos politikusok körében a pénzügyminiszter nagyfontosságú szavai sokkal kisebb érdeklődést keltettek, mint az utána következő miniszterelnöki beszéd, amellyel az úgynevezett zsidótörvények benyújtását jelentette tömör rövidséggel. Nos, hát tudomásul veszszük, hogy lesz ilyen törvény is. Ez a törvény kétségtelenül nagy lépéssel viszi előbbre az értelmiségi pályákon elhelyezkedni akaró keresztény ifjúság sorsát. A magánvállalatoknál megállapított számarány következtében fokozatosan öt év alatt körülbelül tízezer, magasabb iskolát végzett fiatalember jut majd hivatalhoz. Maga ez a tény igen örvendetes és nagy mértékben hozzájárul majd a társadalom egyes rétegeiben észlelhető elégedetlenség és forrongás elcsendesítéséhez. Nem szólunk arról, hogy a tízezer új állásalkalom majdnem ugyanannyi nem keresztény ember állástalanságát jelentheti. A kérdés fölött azonban nem akarunk sokáig gondolkodni, mert a nagy magyar sorsproblémák dübörgő sietséggel dörömbölnek az ajtó előtt és hangosan figyelmeztető szóval jelentkeznek azoknál, akiket illet. Jelentkezik elsősorban hárommillió nincstelen magyar, akik bár bizonyára szintén nagyon örülnek, hogy az értelmiségi osztályhoz tartozó magyar testvéreik hivatalhoz jutnak, de nem lehet tőlük akkora önzetlenséget várni, hogy ez az öröm elhomályosíthassa a saját sorsuk felett érzett aggodalom egyre jobban felvillanó parazsát. .Meg kell most már szívlelni mindenkinek a pénzügyminiszter összefogásra és munkára hívó szavait és végre igazán el kell kezdeni dolgozni. Hallottuk a győri program nemes célkitűzéseit. Felejthetetlenül és örökké visszhangzik lelkünkben az államfő alkotó munkára hívó szózata és most már sürgősen lássunk tehát a munkához. Az a hatszázmillió, amelyet a kormány a véderő fejlesztésére szánt, nemcsak a maga hivatástudatában bízó ország önérzetét emeli, nemcsak a lefojtott keserűséggel eltűrt megaláztatások végéhez vezet bennünket, de termelést, munkát és mindennapi kenyeret is jelent. Kenyeret és munkát várunk a beruházási tételek mindegyikétől és végeredményében ezektől a különböző munkáktól várjuk az ország társadalmi és gazdasági egyensúlyának helyreállítását. Szép a hiánymentes költségvetés, de addig, amíg ennek áldásai valóra válnak, példátlan erőfeszítést követel a kormányzat az adófizető polgárságtól, ennek a kötelezettségnek pedig csak egy nyugalomban dolgozó, termelő és kereső társadalom tud eleget tenni. Az izgató, nyugalmat zavaró méreganyagot talán kihúzták a benyújtott javaslattal a társadalom szervezetéből, helyére most már a tisztes alkotás tápanyagait kell bevinni. Rendelet a biztosítakról és az arellenőrzésről Pontos részletek a zsidó törvényjavaslatról és hatásáról A Darányi-kormány huszonnégy óra alatt olyan törvényjavaslatokat hozott nyilvánosságra, amelyek az eddigi egyisgr életet teljesen megváltoztatják és átalakítják majd. Ma még nem lehet tudni, hogy a törvényjavaslatoknak, amelyek a „zsidókérdés“ felől intézkednek, milyen kihatásuk lesz a gazdasági, politikai, kulturális életre. Még kérdéses, hogy sikerültre a kormánynak az a terve, hogy ezzel az igen erélyes javaslattal leszerelje a szélsőségeseket és elnémítsa a felelőtlen, féktelen demagógiát. Lelkes hangulatban fogadták a kormánypárti képviselők a nagyjelentőségű és tényleg új korszakot jelentő bejelentéseket. Az ellenzék azonban tartózkodással figyeli a fejleményeket. Néhány szélsőséges politikus, mint például Csilléry András, vagy a nyilas Festetics Sándor gróf már hangoztatja is, hogy amit a kormány csinál, az kevés! Darányi miniszterelnök viszont kijelentette a NÉP csütörtöki, történelminek jelzett étekezletén, hogy elment az észszerűség legszélső határáig és nem tűri, hogy bárki a háta mögött rálicitáljon és tovább mérgezze a levegőt. A politikai köröket nem érte váratlanul a Horányi-kormány elhatározása, mert világosan látható volt, hogy a kormánypártban felülkerekedett a szélsőjobboldali felfogás és a Bárczaycsoport rászorította a kormányt arra az útra, amely az ismeretes törvényjavaslatok megszerkesztéséig vezetett. Az ellenzéki pártok közül csupán a Független Kisgazdapárt foglalkozott eddig a kérdéssel. Délben a képviselőház egyik bizottsági termében Tikig Zoltán elnöklete alatt megbeszélésre ültek össze a képviselők és behatóan megvitatták a helyzetet. Elhatározták, hogy a kormány által előterjesztett javaslatokat áttanulmányozzák és annak idején egységes álláspontot fognak elfoglalni.A kiszivárgott hírek szerint a Független Kisgazdapárt a benyújtott törvényjavaslatok egyes intézkedéseivel egyetért, azonban a sajtóval kapcsolatos kérdéseknél komoly és figyelemreméltó indítványokkal fognak előállni. Általában az ellenzéki oldalon túlzottnak tartják a sajtóval kapcsolatos intézkedéseket és minden bizonnyal e téren a törvényjavaslatot módosítani kell. Mikecz Ödön igazságügyminiszter a javaslat benyújtása előtt pénteken délelőtt negyed tizenegykor kihallgatáson jelent meg vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónál. A kihallgatás során a miniszter bemutatta a benyújtásra kerülő törvényjavaslatokat és a tárcája körébe tartozó kérdésekről jelentést tett az államfőnek. Darányi miniszterelnök a kora délutáni órákban sorozatos tanácskozásokat folytatott kormánya tagjaival és pártjának több képviselőjét is magához kérette. Mérsékletre intette a miniszterelnök a Nemzeti Egység Pártjának szélsőjobboldali tagjait és figelmeztette őket a törvényhozói felelősségérzetre. Darányi pénteken közel két óra hosszat tanácskozott Mikecz Ödön igazságügyminiszterrel is, akinek személye bizonyos politikai kérdésekben mindjobban előtérbe kerül. A Nemzeti Egység Pártjának mérsékelt és alkotmányosan gondolkodó tagjai aggodalommal figyelik azokat az akciókat, melyek jórészt Károlyi Viktor grófnak kezdeményezése nyomán indulnak meg. Károlyi Viktor gróf ötlete volt az is, hogy a kormánypárt zsidó származású tagjai lépjenek ki és a csütörtöki pártértekezleten ilen irányú indítványt is kívánt előterjeszteni. Darányi miniszterelnök , és Tasnádi-Nagy András NEP-elnök határozott fellépése volt szükséges ahhoz, hogy a fiatal gróf — aki a magyar parlament egyik legszélsőségesebben gondolkodó tagja —, furcsa akciójától elálljon. Károlyi Viktor pénteken egyébként újabb megbeszéléseket folytatott a vele: rokonszenvező képviselőkkel és a párt mérsékelt gondolkozású tagjai aggodalommal figyelik szereplését. Általános érdeklődéssel fordulnak parlamenti körökben Bethlen István gróf személye felé. A volt miniszterelnök, aki szerdán hosszabban tanácskozott Eckhardt Tibor és Ernszt Sándor jelenlétében Darányi miniszterelnökkel, csütörtökön és pénteken több nagyjelentőségű megbeszélést folytatott. Parlamenten kívüli, igen előkelő személyiségekkel tanácskozott Bethlen gróf és beavatott körök ezeknek a tanácskozásoknak igen nagy fontosságot tulajdonítanak. Úgy tudjuk, hogy a legközelebbi jövőben — esetleg már szombaton — Bethlen gróf ismét felkeresi Darányi miniszterelnököt és kifejti előtte nézetét a helyzetre vonatkozóan és a sajtóban is nyilvánosságra hozza álláspontját. Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken este hosszabb megbeszélést folytatott gróf Eszterházy Móriccal az Egyesült Kereszténypárt egyik vezérével. A miniszterelnök a politikai helyzettel kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta Eszterházy grófot. Letárgyalta a 33-as bizottság az átalakulás ellenőrzéséről szóló rendeletet Pénteken délelőtt a költségvetés, beruházási javaslat, a zsidótörvény foglalkoztatta a képviselőházat — amint arról alább tudósítunk —, délutánra, a 33-as bizottság felé fordult a közfigyelem. Általános érdeklődés mellett Tomcsányi Vilmos Pál elnöklésével ülést tartott pénteken este a 33-as bizottság. A kormány részéről Darányi Kálmán miniszterelnök, Imrédy Béla, Reményi-Schneller Lajos, Bornemisza Géza, Marschall Ferenc, Mikécz Ödön miniszterek, Jakabb Oszkár és Holló Aurél államtitkárok jelentek meg. A napirend első pontja a kormánynak az áralakulás hatályosabb ellenőrzése tárgyában beterjesztett rendelete volt. A rendeletet Koós Zoltán előadó ismertette. Kimondja a rendelet, hogy az árak alakulásának, valamint az ipari és hasonló szolgáltatások díjának ellenőrzése céljából a kormány kormánybiztost nevez ki, aki a közgazdasági miniszter felügyelete alatt működik és akinek működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezéséről a kereskedelemügyi miniszter gondoskodik. • A kormánybiztos, a melléje rendelt személyzet és a kormánybiztos által alakított véleményező bizottság tagjai közhivatalnokokkal esnek egy fokozatba és működésük megkezdésekor hivatali esküt tesznek. Hatáskörébe tartozik az árakat és díjakat alakító tényezők vizsgálata, az árak és díjak gazdasági helyességének ellenőrzése, az ár- és díjkérdésben véleményadás és az árak megállapítása. A kormánybiztos bármely üzemet, vár-