Kis Ujság, 1945. augusztus (59. évfolyam, 99-123. szám)
1945-08-10 / 107. szám
kis Újság (2) Hadifogoly-üzenetek Szerkesztőségünk a következő címekre továbbított leveleket: Bakonyi Pál, Maglód, Bő-u. 52. Bordács János, Magyaralmás, Fejér ffi., Czinke András, Sárospatak, Csermis János, Csongrád, Árpád u., Fecskó Mihály, Érpatak, Gaál Béláné, Bili, Szabolcs m., Harangozó Péter, Szolnok, Hegedűs Imre, Apagy, Horváth István, Ond, Juhász Gábor, Sarkad, Veres-u., Juhász István, Torna, Juhász János, Kassa, Pilsudszky-u. ifj. Kincses Mátyásné, Okány, Kiss Győző, Nyíregyháza, Géza-u., Klicsa István, Gyulaháza, Kovács József, Tuzsér, Kovács Lajosné, Révfülöp, Lukács Lászlóné, Boldog, Pest m., Mikócza Józsefné, Fót, Mizser János, Tiszadada, Mogyoróssy Sándor, Szászkút, Nagy Ferenc, Nyíregyháza, Bundásbokor, Pallay Ferenc, Laskod, Poláig Sándor, Hajdúdorog, Pazár Béla, Vasmegyer, Bádi Jánosné, Rohod, Sághy György, Veszprém, özv. Szabó Imréné, Nagymegyer, Sziráki Sándorné, Fót, Szojka János, Hajdúdorog, Turáni Józsefné, Nagykálló, Vajnaitábor, Nyíregyháza, Dohányutca 25. Zombor Barna, Füzesabony. Focsáni-i fogolytáborban egészségesek, jól vannak: Jónás László szds. Debrecen, Csapó u., Pósfai Albin fhdgy. Kőszeg, Vörös Mihály fhdgy. Paks, Horváth László hdgy Eger, Batha Lajos hdgy. Szombathely, Szabó Jenő hdgy. Sellye, Bódog József Medgyesbodzás, Előd Béla hdgy. Kertváros, Státanyi Lajos hdgy. Debrecen, Klézli József Szekszárd, Hági József Gerjén, Fejes József Szekszárd, Barta János Báta, Zsinkó József Bála, Gyuricza József Décsszállás, Bárányó Ferenc Kapáspula, Baranyó Lehel Kapáspula, Upunitz József Bátaszék, Antifinger Jóos Zamba-patlan, Neugebauer József Tolna, Sárái István Nosztány, Horváth József Recsk, Feldmüller József Mezőberény, Szentes Lajos Hács, Spacer Ferenc Felsősegesd, Nagy Ferenc tizedes Szekszárd, Marsai János, Zamba; üdült Dezső, Nagyvárad; Bacsó Béla alert. Futunk: Czakó János, Pálfa-Fimajor, Márkus Mátyás, Szeged; br. Pálfi Ferenc orv.-szds. Salgótarján; Kovács György hegy, Sátoraljaújhely; dr. Fehér Dániel orvos, Nagyecsed; GazsóPál, Klebelsberg-telep; Hangya István, Dombegyháza; Szőnyi Endre, Kunhegyes; Vajda József, Apahida; Fzinka János, Gyula; Zsilony Pál, szkv. Páty; Takács Gyula, Csorna; Dobrotka Lajos, Mohot; Beák Ferenc, Illyefalva; Szabó Gyula, Sárrétudvari; Valecska Zoltán, Miskolc; Jasso Ferenc, , Kunszentmiklós; Antónia Gábor, Kolozsvár; Szikszai Sándor, fhigy. Törökszentmiklós; Csikó János, Kisterettye; Antal Károly, Körösbarlan; Ozsáki Endre főhadnagy, Mezőzombor; Gacsádi Bálint, Székelyhid; Kömlös János Békéscsaba, Paksi Pál Abasár, Györgydeák Zoltán Gyula, Györkös István Celldömölk, Ferjési Béla zls. Felsőzsolca, Szebeni Sándor hdp. őrm. Cegléd, Deák József Győré, Cséri Zoltán karp. őrv. Zalaegerszeg, Flaschner József Cegléd, Daróczi Bálint Tatatóváros, Ferenczi Frigyes Munkács, Molnár János Genes, Nagy Gy. János Makó, Luther-u. Viszorovszky Miklós Jobbágyi, Lalik Mihály Nagyszénás, Tápai Gábor Csánytelek, Soltész János Nagyecsed, Págyi László Kőrösladány, Borbály József Dobor. ' ; - - l Bildest! hadifogolytáborban van: 1 Lengyel Gyula, hdgy., Pécs Vasge-reben-u. i Turnu-Magurdet fogolytáborban vannak: 1 Bálint Sándor, honv., Debrecen, Be- rek-u., Szabó József honv., Kiskúnfélegyháza, Jókai-u., Salavetz József , géplakatos, Gamás, Sardinesz József, , Csertő, Titur hadifogolytáborban van: Kis Kálmán högy., Tápióbicske, Öregszöllő. A Mezőgazdasági Szakemberek Or- szágos Szövetsége felhívja azokat a tagjait, akik a halastavak kezeléséhez, továbbá vadtenyésztéshez értenek, vagy a gazdasági szakoktatás- 11 nál óhajtanak elhelyezkedni, jelent- 11 kézzenek a Szövetségnél (Budapest, . V. Arany János u. 5). ^ Csipogók, gágogók, röfögök... Helyszíni tapasztalatok vonatvárás közben egy zalai vasútállomáson Komoly probléma: a tanítók helyzetének sürgős megjavítása Bélzala, július. Az egyik kis zalai vasútállomáson vonatra várunk délután három óra óta. Már elnyúlt este kilenc és még mindig csak várunk. Az utasok már ismerik egymás gondját-baját, megcsodálták a pályaudvaron raktározott kilőtt harckocsitömeget, megbámulták a kékes zalai dombok mögött elbukó napot, majd a csillagos ég kárpitján felmerülő hold első negyed sarlóját, a vonat még mindig nem kért bebocsátást a szomszéd állomásról. Körtánc a jegy körül Végre valami biztató jelet kapunk, kinyitják a pénztárat. Néhány szomszédból való utasnak kellemetlensége támad, nincs utazási igazolványuk. Nem a legderűsebb arccal fakadnak ki. — Kérem, nálunk nem kértek igazolványt, hanem kiadták a jegyet. Ha kértek volna, nem jöttünk volna el anélkül. Most nem tudunk hazamenni! Tökéletesen igazuk van az elégedetlenkedőknek. Vagy kell ai az utazási igazolvány, de akkor kelljen mindenütt, vagy pedig anélkül is ki lehet adni azt a jegyet, akkor viszont . .. Érdekes beszélgetésre lettünk figyelmesek, mialatt ez a vita folyik a pénztárnál. A helybeli tanító érkezett ki és ő panaszkodik. Most megint a tanfelügyelőhöz készül, március óta nem kapott fizetést,kell valami segítséget kérni. — Négy gyermekem van, a piac megfizethetetlenül drága még nálunk is, fizetés nincs, hitel nincs. Illetve volna, de a bank olyan feltételeket szab, amit nem tudunk teljesíteni.Mint a színházban szokott lenni, végszóra befutott a falu jegyzője. — Ne búsulj pajtás, sőt ne is utazz. Megjött a rendelet. Ez is valami. Egyelőre megkapjátok a júliusi fizetést, először azonban a következő okmányokat kell benyújtani: 1. kinevezési okmány, 2. besoroló rendelet, 3- működési bizonyítványok összes helyekről, vagy választási jegyzőkönyvek, 4. születési anyakönyvi kivonat, 5. házassági anyakönyvi kivonat, 6. a gyermekek születési anyakönyvi kivonata, 7. oklevél, 8. OTBA- igazolvány, 9. a mostani igazolás, 10. katonai igazolvány lap, 11. családipótlék igazolási lap. Hogy hogyan felhősödött el a tanító homloka, nem tudjuk. Hogy milyen gondolatok viharzottak át fáradt agyán, azt sem tudhatjuk, de azt hallottuk, hogy percek múlva ezt nyögte ki: — És mi lesz a többi elmaradt illetménnyel? — Arra majd később lesz kiutalás — hangzott a felelet. A magyar tanítók mostoha sorsa közismert. Munkájuk alig talált elismerésre a régi időkben, teljesítményeket azonban sokszor erejükön felül vártak és követeltek tőlük. A demokratikus Magyarországnak másképpen kell viselkednie a tanítósággal szemben. Sürgősen segíteni kell rajtuk, mert ma már falun sem „fenékig tejfel az élet“. A bátyusok Végre befutott az annyira várt vonat. Felkapaszkodtunk a zsúfolt vagonokba. Még jó, hogy lehűlt kissé a levegő. Pestről jövő és oda igyekvő utasokkal volt tele a vonat. Minden utasnál egy csomó jól megtermelt bátyú. Az érkezőkében különböző néma kincsek, a Pestre tartókéban csipogók, gágogók, röfögök, szóval annál hangosabbak. A tanító verejtékez homlokát törölgetve hosszan nézett a sötétbe fúródó vicinális után ... Iván László Jövőre lesz már elegendő balatoni fogas Hogyan akarják fokozni a balatoni haltermelést A Balaton kereken 100.000 kát. hold vízterületével Közép-Európa egyik legjobb és legnagyobb halasvize. Mindenképen nagyfontosságú tehát, hogy a Balaton haltermelését mikor és hogyan állítjuk be kőzetlátásunk szolgálatába. Különösen ma nagyfontosságú a Balaton halászata, amikor húshiány van és a pestiek számára olyan drága a baromfi. A Balaton aránylag keveset szenvedett a háború következtében. Sőt, szakemberek szerint a Balaton halállománya ma többszázezer kilogrammal nagyobb. Ezt a többletet azonnal kitermelni nem lehet, mert hiányoznak hozzá a halászeszközök. Körülbelül félévig szünetelt, a balfogás a Balatonon, ami 6.700.000 kilogramm halat jelent. Ennek mintegy felét kell számítani háborús bombakárokra, kézigránátos robbantásokra és az orvhalászok pusztítására. Sajnos, a háború következtében tönkrementek a modern motoros halászeszközök és a halászanyag legnagyobb része Ezenfelül a haltermelés terén is nehezen pótolható veszteségek származtak. Az egyik veszteség az április elején elmulasztott mesterséges fogasivatás. A másik veszteség, amely szintén később fogja éreztetni hatását, a 10.000 kg nemes pontyivadék kihelyezésének kényszerű elmulasztásából származik. Az évi 10.000 kg pontyivadék kihelyezése amúgy is kevés volt a Balaton pontyállományának feljavításához. Ehhez legalább az első években tíz-luiszszoros menynyiség szükséges. A pontyivadék előteremtése ma elsősorban technikai feladat, másodsorban pedig pénzkérdés. Kétszázezer kg halivadék előteremtésére ,előreláthatólag csak 1916. év őszére számíthatunk, amidőn tógazdaságaink már kiheverik a háborús veszteségeket. Akkorra az ivadékbehelyezés a mai árakon mintegy húszmillió pengőre tehető, ilyen öszszeget már a magántőke aligha tud vállalni, ennek előteremtése állami feladatnak látszik. A földművelésügyi minisztérium azért, hogy a Balatont közellátásunkba beállítsa, már kora tavasszal megtette a szükséges lépéseket. A hajók kiemelése és a halászat megindítása már megtörtént. Folyópoatban van a halászhajók kijavítása és tárgyalások folynak hatalmas húzóhálók beszerzése ügyében, ami ma nem könnyű feladat. Ha sikerül a hálókérdést megoldani és a nyári halfogást emelni, úgy minden remény megvan arra, hogy az állam hathálós közreműködésével a jövő évben már elérhető lesz újra az 1— U0 millió halfogás, amely a helyi szükségleten kívül fedezni tudja a budapesti és környéki kórházak ellátását is. "V . .X-VV . „ „74 leghatározottabban vissza kell utasítani a szeghalmi támadást pártunk ellen!" Nagy Ferenc válasza Kovács Nagyatádon, Somogy vármegyében tartott jól sikerült nagygyűlést a Független Kisgazda Párt, ahol a budapesti központ részéről Nagy Ferenc újjáépítési miniszter, Kovács Béla belügyi államtitkár jelent meg. A gyűlésen részt vett Vidovics Ferenc, Somogy vármegye főispánja is, aki elsőnek szólalt fel és beszédében többek között a következőket mondotta: — Évszázadokon át hiába voltak kiváló szószólói a magyar népnek, a múlt rendszer mindig elnyomta őket. A magyar népet csak akkor becsülték meg, amikor a lövészárkokat kellett betömni velük. De amikor a művelődésről, gazdasági emelkedésről volt szó, a magyar parasztság vagy csak az utolsó sorban, vagy egyáltalán nem jött számításba. A pártokra vonatkozólag azt a véleményt fejtette ki a főispán, hogy az a párt az első, amelyik kevesebbet beszél, többet dolgozik s jobb példát mutata fegyelem megtartására. Vidovics Ferenc után Nagy Ferenc újjáépítési miniszter mondotta el nagy érdeklődés közepette beszédét: :— Somogy vármegyének a levegőjében — mondotta a miniszter — mindig megérzem azokat a nagy erőfeszítéseket, elszánásokat, amelyeket az-elmúlt évtizedben a magyar nép, fele a magyar parasztság megpróbált belevinni a magyar életbe. Foglalkozott a miniszter Nagyatádi Szabó István személyével és programmjával s úgy mondotta, hogy most,, amikor új utakat keresünk az ország felépítésére, úgy érezzük, nem lehet el igellőrni azokat a tanulságokat, amelyeket Nagyatádi Szabó István régi programmja nyújtott a magyar történelemben. Beszélt a miniszter az angol választások eredményéről s kijelentette, hogy a Független Kisgazda Párt őszintén örül az angol munkáspárt előretörésének, mert a munkáspárt győzelmében a fegyvertárs győzelmét látja s benne látja biztosstvá azt, hogy a reakció nem fog megkapaszkodni az egész világon s így Magyarországon sem. — Mi nem a jövendőtől félünk — állapította meg a miniszter — sokkal nagyobb okunk van a múlttól, a visszatérni akaró reakciótól félni. Igaz, hogy békesség volt, nem folyt vér, de a nép számára mégis börtön volt a múlt, mert nem volt a szabad fejlődés lehetősége biztosítva. A magyar demokráciát ki kell emelnünk a jelszavak világából, úgy kell megépítenünk, hogy az mindig erős bástyája legyen a magyar nép akaratának. A demokrácia csak akkor lehet erős, ha nem azzal a céllal helyezkedik bele a magyar életbe, hogy megváltoztassa a magyar nép lelkét, akaratát, hanem ha magát tökéletesen a magyar népre tudja építeni. Beszédének végén a miniszter szólótt Kovács Imrének, a Nemzeti Parasztpárt főtitkárának szeghalmi kijelentéseiről, amelyben támadta a Kisgazda Pártot. — Ne bántsuk egymás pártját ! Minden pártnak egyenlő a felelőssége, de egyenlőik a jogai.. A koalíció nem azt jelenti, hogy a pártok feladták a maguk külön törekvéseit,, csak azt, hogy ezeket a külön törekvéseket egy időre összhangba hozták egymással. A Független Kisgazda Párt a maga részéről ezt az együtt- Imrének működést még soha meg nem bontotta. Nyilvánosan mi még soha nem kifogásoltunk más pártokat. Éppen ezért a leghatározottabban vissza kell utasítanunk a szeghalmi támadást pártunk ellen, h ha ez ismétlődik, akkor mi is kénytelenek leszünk sorra venni azt a sok helytelen intézkedést, ami árt az együttműködésnek. Kovács Béla belügyi államtitkár volt a következő felszólaló. Beszélt a Kisgazda Párt történelmi elhivatottságáról, majd ismertette a Kisgazda Párt külpolitikai törekvéseit. Rámutatott arra, hogy a fasizmus és reakció elleni harcra nem elég csak a rendőrség és a pártok hatalma, hanem szükséges hozzá, a magyar nép akarata és közreműködése is. — Két hónappal ezelőtt — mondotta az államtitkár — elhangzott egy jelszó: arccal a vasút felé. Ezzel mi is egyetértünk, de ugyanakkor azt követeljük, hogy legalább félarccal forduljunk a magyar falu felé is. Ha a magyar falu nem kap támogatást, hiába fordulunk akár a vasút, akár a posta felé arccal, nem lesz, aki kenyeret adjon. Foglalkozott még az államtitkár a rendőrség kérdésével is s bejelentené, hogy a vidéki úgynevezett „kiskirályok“ felszámolása folyamatban van. A szónokok beszédeit Turóczy Gézéné, a nagyatádi Független Kisgazda Párt elnöke köszönte meg meleg szavakkal. Választ várunk! A régi rendszer urainak jóvoltából L.n.cn Janos toons4-oós nisztulajdonos és vállalati igazgató négy hold szököt kapott az ÓNÉBA útján ijalacson) ,miUján 1.jit ápril.savun. Nem csodálkozunk azon, hogy a családvédelmi alap akkori vezetői vállalták a csalgatalan Erlich János úr megsegítését, azon azonban el kell csodálkoznunk, hogy most, 1945 augusztusában a Badacsonytomaji földigénylő Bizottság úgy határozott, hogy a négy hold szellőt Erlich János kezében hagyja, amikor a régi tulajdonosa, akinek se ingósága, se ingatlana, se jövedelme nincs — bejelentette igényét arra a szőllőre, ami 80 év óta a család tulajdona. Kérdezzük, olyan kedves ez az úr a Badacsonytomaji Földigénylő Bizottság előtt. Kérdezzük, nem tudja-e Erlich János úr a mindennapi kenyerét megkeresni anélkül a négy hold szőllő nélkül, amihez állítjuk, hogy jogtalanul jutott? Ha igen, miért ragaszkodik hozzá és miért ajánl fel bizonyos célokra 200.000 pengőt arra az esetre, ha a szőllő az ő kezében maradhat? Kérdezzük minderről Szatmári János badacsonytomaji jegyző urat és kérdezzük a Földigénylő Bizottságot. — Székely múzeum Bonyhádon. A Dunántúlon letelepített székelyek múzeumot alapítanak Bonyhádon, amely a dunántúli székelység kis „fővárosnak“ ígérkezik. Ebben a múzeumban össze akarnak gyűjteni minden olyan okiratot és emléktárgyat, amely a bukovinai székelyekre vonatkozik, sőt továbbmenve, az egész székelységre vonatkozó gyűjteményt akarnak létesíteni. Jellemző a csángó székelyek fajszeretetére és hagyománytiszteletére, hogy közel kétszázéves viszontagságos életük folyamán megőrizték anyakönyveiket — melyek magyarságuk legszebb bizonyítékai és vándorlásaik során is mindenütt magukkal hozták. Ezek a régi anyakönyvek is a múzeumba kérődnek most, de helye lesz itt népművészetük sokféle és szebbnél-szebb tárgyaink és eredeti, vagy másolatban lévő okiratainak is.