Kis Ujság, 1946. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-01 / 1. szám

r­ adász ad­s bútorkereskedők. Ujlői-út 30. Mária-utca sarok értesítik mélyen tisztelt vevőiket, hogy BÚTORÁRA­­KÁT a jelenlegi viszonyokra való tekintettel 50°­o­kat leszállították Komolyan venni szándékozók G Ürgős látoga­tsát kérjük A Szent Lukács Gyógyfürdő társas rheuma osztálya 6 és 8 ágyas szobáival a gyógyulást keresők rendelkezésére áll A nagy érdeklődés következtében előjegyzés ajánlatos Igen tisztelt vevőinknek és jóbarátainknak boldog újévet kivin VÉSZI LÁSZLÓ villamossági, és rádióvállalata IV., Irányi­ utca 13. Tel.: 387—138 95 zsasatékos állapotban levő Allier Junior gyártmányú papírokkal eladó. Príma állapotban lévő Műszaki, Élelmiszerforgalmi R. T., Vili., Szen­­királyi­ u­tca 15 MPTIlRIK viszonteladók részére a készítőnél SZEILER, Teréz-korúS 23 A Boldog újévet kíván üzletfeleinek is barátainak ROBOZ ÉS MATER TELEFON: 420—128 óra-ékszerkereskedők VI., Nagymező­ utca 16 Boldog újevet Kíván kedves vevőinek és jóbarátainak Pázmányi rádió- és vill.-szaksztere IX., üllőiül 17 Hagy Szilveszteri Artista Bál a volt „Kit-Kat" helyiségeiben . jggg . j^|jQ . |jg(jjjg|jjj PÁSZTOR MIKLÓS. Pénzü*vigaz*alósá*. Debrecen. Csányi Antal, Budapest, a 101/329. inusz-század keretlegénysésje. mun­kaszolgálatosai, 101/333 (Wayand) század munkaszolgá­latosai saját érdekükben je­lenjenek meg fontos fig­vben 1940 jan. 7-án, d. e. 10 órakor az Országház-kávéházban VIL, Király­ utca 65, félemelet­i Kék Duna-kávéház (József-körút 37-39)­­ nagy Szilveszteri kabaréja­­ reggel 6-ig. Fellépnek Latabár Kálmán, Latabár Árpád,­­ Herendy Manci. * Asztalrendelés I . B. II. J. K. t. Vevőimnek Karinger Károly képest,okiadó, papír- és írószernagykereskedő Wesselényi­ utca 69 Egyben értesítem­­. Vevőimet, hogy postai rendeléseket a legnagyobb gondossággal szállítok. Kaptár, block, iskolafüzetek stb. Belpolitikai összefoglaló az 1945-ik évről Írta: Gulyás Gábor /Nehéz feladat így, az Újév küszö­­bén belpolitikai viszonylatban mérle­get adni arról az esztendőről, ami mögöttünk van. Soha ilyen bonyolult ét bonyolultságában mégis ennyire Szervesen összefüggő nem volt még a magyar belpolitikai élet. Új kérdé­sek, új problémák tornyosultak fel nap, mint nap és ezek a problémák, ezek a megoldandó feladatok első látásra sokszor jóval többet mutat­­t­ak, mint amennyit valójában értek. Ezenkívül a belpolitika soha ennyire közvetlenül nem ment még a bő­rünkre, soha ilyen aktívan részesei íróm voltunk a belpolitikának és így igen nehéz a dolgokat szélesebb poli­tikai horizonton kiértékelni. Végigtekintve az éven, megállapít­hatjuk, hogy a magyar belpolitikai élet kezdete — a reális, köznapi ér­telmet véve — nem esett össze az új magyar államiság kezdetével. Ter­­­­észetes volt ez, hiszen a fegyver­szüneti egyezmény megkötése után is hosszú ideig még háború dühöngött határainkon belül, vagy közvetlenül határainkon túl. A háborús világ­­­politika színhelye voltunk és ez a tény szükségszerűen magával hozta, hogy belpolitikánknak is a háború nemzetközi és elsősorban nagyhatal­mi kérdéseihez kellett igazodnia. Új magyar kormány, amely az első pillanattól kezdve teljes kormány volt, működésének­­ i­ idejében leg­feljebb az előkészületeket tehette meg a cselekvésre. Közigazgatás, központi hatalom, alkotmányjogi kérdések mind messze távlatba es­tek, a fegyverek nyugvásának ide­jére. Ez a hivatali előkészítő munka volt a magyar kormány feladata és a magyar élőerőnek és belpolitikai készségnek hatalmas jele az, hogy ebben a folyékony állapotban szület­hetett meg, mint az első politikai tett, egy olyan végtelen fontosságú reform, mint a földbirtokreform. A földbirtokreform jelentőségéről szükségtelen most újra beszélnünk, azonban meg kell állapítanunk, hogy a földbirtokreformban foglalt elvi alapvetés lett az egész magyar bel­politikai élet tengelye. Az a tény, hogy a belpolitika első ténye a föld­birtokreform volt, eleve determinálta az egész magyar belpolitikát a széles népi tömegek, elsősorban a paraszt­ság és a szociális eszmék felé. A földbirtokreform még önállóan született meg, mintegy a káoszból robbant ki. A többi kérdések már nem ilyen egyedülállóak voltak, ha­nem teljes bonyolultságukban jelent­keztek. Az év második negyedében, tulajdonképpen a Budapestre való felköltözés után volt abban a hely­zetben a magyar kormány, hogy aktív belpolitikát kezdeményezhetett. A háború véget ért és ha a megszál­lás ténye fenn is maradt, el lehetett kezdeni önállóan belső kérdéseink megoldását. A kérdések annyira szo­rosan összefonódtak, hogy alig-alig lehetett szó alapvetésről: egyszerre kellett építeni az épületnek a funda­mentumát és az épület tetőzetét. Egy ilyen feladat természetszerűen nem jár zökkenő nélkül, de ha visszatekintünk a kezdeti idők hi­báira, rendkívülinek mondhatjuk azt a teljesítményt, amelyet a magyar belpolitika ezekben az első időkben elért. Habár az ideiglenesség jellegé­vel, de mégis mozgásba lendült az egész belpolitikai élet. Tulajdon­képpen nem is a kormány érdeme volt ez, mert hiszen a kormány köz­lekedés, hírszolgálat, központi hata­lom díjával csak regisztrálhatta az eseményeket, hanem a magyar nép nagy belpolitikai érzékének köszön­hető a f­ejlőd­és, annak a lelki egy­ségnek, ami a magyarságban meg­van, mert nagyvonalakban mégis azonos körülmények között indult meg az élet fejlődése az egész ország­ban. Még az első nemzetgyűlés ülése sem tekinthető teljes belpolitikai ér­tékű tettnek. Az első nemzetgyűlés is csak tényeket szögezett le, a múl­tat parafálta, de a jövendő kérdé­seibe alkotó módon útig nyúlt bele. Tulajdonképpen jelképes jelentősége volt ennek a nemzetgyűlésnek, de az ebből születő politikai formák, elsősorban a választójog megszava­­zása lehetővé tettek az alkotmányos élet és a belpolitikai élet teljes ér­tékű megindulását. A választásokkal jutottunk el arra a pontra, hogy a magyar belpoliti­kai élet kezdetéről beszélhetünk. A választásokba aktív módon be­folyt a politikába maga a nép is, tisztázta az addig tisztázatlan és ötletszerűen felépült belpolitikai hely­zetet, az erőviszonyokat, megadta a lehetőséget egy reális alapokon nyugvó kormány megalakulásának, a központi hatalom kiépítésének és állandó, rendszeres építésnek. A Tildy-kormány már teljes ér­tékű belpolitikai munkát fejthet ki. Természetes, hogy az éló időkben ennek a kormánynak is külön fel­adatot jelentett a múltnak, az ideig­lenességnek a likvidálása, úgyhogy igazság szerint csak napjainkban kez­dődhetett meg maga a belpolitikai munka. Ezt a munkát még ma is rendkívül megnehezítik a közellátási és pénzügyi kérdések, azonban le­gyünk tisztában azzal, hogy ezek bármilyen hosszú ideig is rányomják bélyegüket a magyar belpolitikára, nem olyan kérdések, amelyek nagy távlatból nézve komoly belpolitikai munkát jelentenének. Ezek mind csak a szükség által diktált provizórikus feladatok, amelyet az állam vezető­ségének kell megoldania, de maga az igazi belpolitikai élet, a még a nemzetgyűlésen is túlterjedő belpoli­tikai munka csak most fog megkez­dődni. Most kerülnek elibenk a napi apróbb feladatokon túl a nagy kér­dések: az alkotmányjognak, közjog­nak a kérdései, amelyek egyaránt kiterjednek az államforma problémá­jától a népi önkormányzatok kiépí­téséig, az összeférhetetlenségi javas­lattól a személyi közéleti jogok biz­tosításáig, sőt ezen túlmenően most kell megoldanunk állami életünk többi részének is demokratizálását, nem ideiglenes átmeneti intézkedé­sekkel, hanem nagyszabású és min­dent átfogó reformtervvel. Az ideig­lenesség rengeteg apró indításának most kell beilleszkednie egy nagy, egymással szorosan összefüggő és a maga egészében teljesen kerek képet adó belpolitikába. Ennek a belpolitikának a kidolgozása, a rész­leteknek az összefogása, a legkülön­bözőbb reformoknak az egymással való összehangba hozatala, az alkot­mányjogi, közjogi, magánjogi és bün­tetőjogi kérdéseknek az egységes szellemben való meghozatala a mai kormánynak és a kormányon túl is a nemzetgyűlésnek a feladata. Ha tehát visszatekintünk az el­múlt esztendőre, nyugodtan megálla­píthatjuk, hogy komoly és jelentős munka folyik a belpolitikában annak ellenére, hogy rengeteg gátlás és rengeteg nehéz körülmény volt a munka útjában, de ebben a nagy munkában egészen a legutolsó idő­kig rendszerességről, nagyobb táv­latú belpolitikai elgondolásokról — az egyetlen földbirtokr­ef­ormot ki­véve — tulajdonképpen még nem beszélhetünk, úgyhogy, ha egy nem­zet életének a távlatából próbáljuk megnézni az elmúlt évet, akkor nem adhatunk neki más elnevezést, mint azt, hogy ez a különböző formájú előkészületek éve volt. — Razzia Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon. A minap a zemplén­­vármegyei főkapitányság vezetője Tarján Endre r. alezredes az orosz katonai parancsnoksággal karöltve nagyszabású általános razziát rendelt el Sátoraljaújhelyen és Sárospata­kon, amely kiterjedt a határon át beszivárgókra, fasisztákra, munka­kerülőkre, feketézőkre, valutázókra és egyéb kétes elemekre, kik veszé­lyeztetik a közbiztonságot és a gaz­dasági életet. A razziát a vármegye területéről Sátoraljaújhelyre várat­lanul berendelt 180 főnyi rendőr­­őrszemélyzeti tag, 25 nyomozótiszt és 27 rendőrtiszt, valamint az orosz katonai parancsnokság 40 géppisz­tollyal ellátott sorkatonája, három tiszt vezetésével hajtotta végre. Több száz embert állítottak elő, akik kö­zött igen sok feketéző, valutázó, be­szivárgó akadt. Ezek ellen a legsz­i­­gorúbb eljárás haladéktalanul meg­­indult. A debreceni vendéglők leszállítják az árakat. A debreceni ipartestület vendéglátó szakosztálya a vendéglői árakat 25 százalékkal leszállította, egyúttal bevezette a vendéglőkben a leves és főzelékből álló kétfogásos ebéd kiszolgálását 5000 pengős áron. Két mázsa aranyat és ezüstöt fog­laltak le egy kereskedő lakásán. A debreceni gazdasági rendőrség rajta­ütésszerű razziát tartott Schwartz Mór debreceni kereskedő lakásán és ott két métermázsa aranyat és ezüs­töt foglalt le. Schwartz Mórt, aki el­len az a gyanú merült fel, hogy iparengedély nélkül folytatott nemes­fémkereskedést, őrizetbe vették. A Kis Újság naptára Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy a KIS ÚJSÁG 1946 évre szóló naptára megjelenik. A KIS ÚJSÁG állandóan azért küzd, hogy az élet minden terén minél hamarabb visszatérjenek a békeállapotok. Ez a cél lebegett sze­münk előtt akkor is, amikor elha­tároztuk, hogy az idén ismét kiad­juk a KIS ÚJSÁG naptárát. Ennek a naptárnak gazdag és változatos tartalmából most csak annyit áru­­lunk el, hogy hűséges tükre lesz mai életünknek. A politikai, külpoli­tikai, gazdasági s történelmi érdekes­­ségű cikkek mellett nem feledkez­tünk meg az irodalomról, a művé­szetről, a hasznos tudnivalókról, a szórakoztatásról sem. ügyeltü­nk arra, hogy a komoly és tanulságos olvasnivalók mellett helyet szorítsunk a jókedvnek, a vidámságaik is, hi­szen soha nem volt olyan fontos mint ma, hogy a fáradságos munká­ban eltöltött nap után ne csak a test, hanem a lélek is felzidu­ljön. Amikor végignézzük a naptár szí­nes és élénk tartalmát, úgy érezzük, hogy ezt a célt sikerült elérnünk. Biztosak vagyunk benne, hogy olva­sóinknak is ez lesz a véleménye és egész éven át szeretettel fogják for­gatni a KIS ÚJSÁG 1940. évi nap­tárát. Megfelelő ellenőrzőszervezet ki­­­­építéséig nem közlik az atombomba­­ titkát. A New York Times washing­toni jelentése szerint Vandenburg szenátor célzott arra, hogy Truman elnök „határozott bár nem hivatalos biztosítékot“ adott arra vonatkozó­lag, hogy az atomenergia kezelésé­vel kapcsolatban semilyen ameri­­kai titkot nem fednek fel más nem­zetek számára mindaddig, amíg a biztonsági, felügyeleti és ellenőrzési rendszert jól ki nem építik. Orosz csapatok búcsúztatása Pé­csett. A Pécsről távozó orosz csapa­tokat a városi és vármegyei hatósá­gok melegen búcsúztatták. A város nevében Tolnai József polgármester vett búcsút Grigorovics tábornoktól, az orosz csapatok parancsnokától Beszédében kiemelte azt a meleg együttérzést, amelyet az orosz csa­patok a város polgársága iránt tanú­sítottak. Grigorovics tábornok vála­szában megelégedését fejezte ki a város lakossága és a csapatok kö­zötti viszony rendes és barátságos jellege miatt. Beszéde végén sikert kívánt Magyarország demokratizáló­dásához és gazdasági fejlődéséhez és kívánta, hogy a szovjet-magyar ba­rátság minden tekintetben megszilár­duljon. Felakasztották a m­ajdaneki halál­­tábor parancsnokát. A londoni rádió jelentése szerint Varsóban 15.000 főnyi nézőközönség jelenlétében fel­akasztották Hoffmann volt német SS-tisztet, a majdaneki tábor egy­kori vezetőjét, akit kétmillió kivég­zett lengyel haláláért terhel felelős­ség. Kijavítják a Szuezi-csatornát. A Szuezi Csatorna­ Társaság intézkedé­sére megkezdődött a csatorna helyre­­állítása és kijavítása. A három évre tervezett munkálatokra 3 millió font sterlinget irányoztak elő. Felrobbant egy olasz lőszerraktár. Codrippo közelében egy lőszerrak­tárban nagyarányú robbanás történt. A szerencsétlenségnek 25 halálos és mintegy 30 sebesült áldozata van. Újságírót neveztek ki Bulgária csehszlovákiai követévé. A bolgár hírszolgálat jelentése szerint Bul­gária csehszlovákiai követévé Szimov ismert újságírót, a nemzeti agrár­­szövetség tagját nevezték ki. Leníngrádban német katonák bűn­­pere kezdődött meg. Az angol rádió közli, hogy Leningrádban szomba­ton reggel tizenegy, a német had­seregbe tartozó személy bűnpere kezdődött meg. A vád ellenük az, hogy magatartásukkal és intézkedé­seikkel 50.000 leningrádvidéki szov­jet állampolgár halálát okozták, 400.000 embert pedig kényszermun­kára hurcoltak el Németországba. A vádlottak között van Pszkov vá­rosának volt német parancsnoka is. Újabb 600 millió dollár hitelt kér az UNRRA. Lehman, az UNRRA igazgatója az amerikai néphez inté­zett rádiófelhívásában a kongresszus által már megszavazott 700 millió dolláron felül újabb 100 millió dol­lár hitelt kér, hogy Európa és Kína kiéhezett népén hatásosabban tudja­nak segíteni. Előfizetőinkhez! A KIS ÚJSÁG előfizetési díja ja­nuár 1-től havi 12.500 pengő. Mai lapunkhoz csekket mellékelünk és kérjük, hogy fenti összeget posta­fordultával beküldeni szíveskedjék, nehogy a hosszadalmas átutalási idő miatt a lapkérdésben fennakadás áll­jon be. Egyben felhívjuk szíves figyelmét, hogy ismét megjelent a Kis Újság Naptára. Ára lebélyegzett 10.000 pengő, melynek előzetes beküldése ellenében a naptárt postán küldjük le. címére. Csekkszámla-szám: 7149. A KIS ÚJSÁG legközelebbi száma Újév napjának ünnepe után, január 3-án, csütörtökön a rendes időben jelenik meg. Brassóban havat lapátolnak a fe­ketézők. Brassóban, éppúgy mint Bukarestben, a kéz­re kerü­lt feketéző­ket a hatóság hótakarítási munkára kötelezi. Brassóban a Korona-szálló előtt, a feketézők találkozóhelyén lapátolják az árurejtegetők és a fe­­keteárusok a havat. Mozdonyokat állított meg a fran­ciaországi szélvihar. Éjszakfrancia­­ország felett orkán dühöngött, amely helyenként olyan heves volt, hogy megállította a vonatokat. Kü­lön moz­­donyokat kellett a szerelvényekhez kapcsolni, hogy helyükből kimozdít­sák. t­ a­l).­Dreher élesztő nemesítve a Dreher Antal —Richter Gedeon eváréssel

Next