Kis Ujság, 1948. október (2. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-08 / 232. szám
Mai malom Amíg kevesek kiváltságából a tömegek joga lett a nyári üdülés Az idei fürdőidény bezárult. A fürdőhelyek becsukták kupuikat, a szállodák, penziók s vállalati üdülőtelepek elnéptelenedtek. Sokszázezren részesültek az idén a fürdőzés, pihenés, üdülés örömeiben, hiszen a ,,nyaralás" ma már nemcsak egy tehetős réteg kiváltsága, hanem egyre nagyobb tömegek részesülnek áldásaiban. A múltban sohasem volt ez így, sőt minél messzebb megyünk vissza a régi világba, annál kevesebb embert találunk, akinek megvolt a lehetősége a fürdőzésre. Ha egy-két évszázaddal visszamegyünk, egyenesen azt látjuk, hogy csak a legmódosabb faurak tudták felkeresni a régi magyar fürdőhelyeket. A legrégibb magyar „feredők" Mert Magyarország régtől fogva híres gyógyítóerejű fürdőiről és századok óta folyik a zarándokló® híres gyógyhelyeink felé. A Nagyvárad meletti Püspökfürdő, melynek meleg forrása a néprege szerint Szent László lovának patája nyomán bugygtant fel s ezért a középkor folyamán Szent László fürdője révén ismerték, már az 1200-as években látogatott fürdőhely. Az marad a későbbi századokban is. 1638-ból Szalárdi krónikája „nagy, bőforrású, gyönyörűséges fürdő bányának" nevezi, melynek „kesersós kénes hévvizit“ messzi vidékről felkeresik a csúzos bántalmakban szenvedő régi magyarok, szépapáink nagyapái. A vágmenti Teplic ugyancsak régtől fogva használt feredő. Az 1300-as években már látogatják s gyógyító fürdőhelynek ismerik, az 1500-as esztendőkben pedig olyan divatos fürdőhely, mint ma Parád, Füred vagy Slováta és sereglenek oda a gyógyulást, üdülést keresők. Batthyány Boldizsárnéról, Zrínyi Laricáról tudjuk, hogy majd minden esztendőben elutazik valamely fürdőhelyre, vagy Téplicára, vagy Regedére, ahol is a többi hozzáillő úrinéppel, mint például az Istvánfiékkal egyetemben használja egészségére a feredőt. A súlyosabb betegek sorra elzarándokolnak valamennyien jóhírű fürdőhelyre. Diósgyőr úrnőjét, Fánchy Borbálát 1562-ben várnagya Páhi Török Bálint utaztatja fürdőtől fürdőig, borbélytól borbélyig s nem rajta múlik, hogy úrnője sehol sem talál gyógyulást. Sok a cenzos beteg ezekben a zimankós századokban, amikor a férfinép évszámra a végvárakban harcol s nem igen alszik vetett ágyban, jólesik hát egy-egy hosszabb harci szünetben felkeresni valamelyik melegebb gyógyvizet. Thurzó György nem egyszer tutajon ereszkedik alá a Vágón Biccséről Tepficre, hogy használja a csodahírű fürdő áldott hévizét. A Balaton felfedezése A későbbi századokban sem szűnik a fürdőzési kedv, de például a balatont csak az 1700-as évek legvégén kezdik megismerni és használni. Akkor is csak Füred és Keszthely jön számba, mint fürdőhely, de Füred annál hamarabb divatos lesz s az 1800-as évek elején már előkelő fürdő, ahol élénk társanalmi élet zajlik, a csodás balatoni nyárban. 1831-ben már színháza is van Kisfaludy Sándor lelkes buzgólkodása eredményeképen s a bénák, szív- és vesehajosok mellett mozgalmas társasélete a leányos mamákat, de a politikusokat, írókat és mágnásokat is odacsábítja. Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály majd minden nyáron visszatérnek a füredi szénsavas forrásokhoz — hiszen akkor még a gyógyvíz , nem a csodálatos ió a vonzóerő — s Jókai is huszonöt nyarat tölt a mindegyre népszerűbb fürdőhelyen. A múlt század elején valóságos karavánokban vonul a fürdőző tehetős nép Füred felé. Kopott családi bricskák, öreg határok mellett lóháti utasok is szép számmal koptatják a Füredre vezető utakat, Pestről pedig menetrend, szerint közlekedő társaskocsik indulnak hetenként kétszer Kenesére, ahonnan a „Kisfaludi“ gőzös viszi tovább Füredig a pest-budai népet. A Balaton déli partja úgyszólván egészen a századfordulóig kopár és néptelen. Fürdőhelynek nyoma sincs ezen az oldalon, csak mint lóúsztatót használja a partmenti községek lakossága az Aligától Szentgyörgyig húzódó bársonyos homokú partot. Siófokról 1848-ban csak annyit jegyez fel az akkori „baedeker“, hogy „parti fövénye deákok számára igen alkalmatos“ s fürdőtelepe csak a S10-es években születik meg. Földvárnak pedig még 1900-ban sincs nyoma A déli part elhanyagoltságát a közlekedési viszonyok magyarázzák. A társaskocsi járat a zalai parton Füred irányában közlekedik és így a somogyi oldal nehezen megközelíthető. A déli vasút megépítése után aztán egyszerre a somogyi part kerül előnyösebb helyzetbe, akkor meg a zalai oldalra igyekvők kénytelenek Szántódról vagy Boglárról átfed** kázni a tavon, ha Tihanyba, vagy Badacsonyba igyekeznek A gyorsparaszt a legjobb közlekedési eszköz A múlt század derekán szívesen használt fürdőhelyekről kimerítően tájékoztatnak bennünket az akkori kalendáriumok. Müller Xlifula Nagy Naptára az 1852. esztendőben Bártfa,’östyén, Mehádia, Szobranc, Eger, Sziiács, Lubic és Füred megközelitéséről ad részletes tájékoztatót. A főprobléma ugyanis ezidőben a fürdőhelyekre való eljutás, Bártfára például legolcsóbb gyorskocsival Eperjesig menni, onnan aztán társaskocsik hat óra alatt elviszik a vendéget a divatos felvidéki fürdőhelyre,Jó három napig eltart Pestről a lejutás. „Aki Mehádiára, Herkulesfürdőre indul, Pesttől Orsováig dunai gőzösön megy, itt mindig találandnak fuvarosok, akik két és fél óra alatt mérsékelt árért Mehádiára röpítik az utast“ — oktatja ki a nagyközönséget a korai kalendárium. Pestről az egri fürdőre utazni fölötte kellemetlen dolog, mert ide se gőzhajó, se vasút nem jár s így egyedül a postakocsira van utalva az ember. Ha azonban ezeknek „fontolva-haladása" nincs ínyére az utasnak, használhatja a gyorsparasztot, akik borsos árért ugyan, de aránylag gyorsan elszállítják háromszori leváltás után a vendéget Eger városába. A zágrábi megyei Lubic fürdőre igyekvők kenéséig a Lobmayer-féle gyorskocsin utazhatnak, onnan a „Kisfaludi“ gőzössel Keszthelyig, majd tovább fogadott szekéren Zágrábig, ahol már a fürdő társaskocsijai várják a vendégeket. Ha aztán mindezeken az utazási fáradalmakon túlesik az utas, zavartalanul használhatja akár egész nyáron át a fürdővizet. Azt a kis töredelmet, amit a delizsányról hajóra, hajóról szekérre, szekérről társaskocsira való átszállással jár, könnyen elviselte a múlt század embere. Ma persze, amikor a fürdőzés a legszélesebb tömegek számárais hozzáférhetővé vált, a modern közlekedési eszközök a fürdőhelyek gyors és kényelmes megközelítését is lehetővé teszik a pihenésre vágyó dolgozóknak. NYILT-TÉR E rovatban közlöttekért sem a szerkesztőség. sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal Táborna Sándor volt hírlapárus a neki eladásra átadott lapokkal Nagy Ferenc gyöngyösi hírlapbizom anyóssal nem számolt el és azok árát megtartotta. Ezért Nagy Ferenc feljelentése folytán a gyöngyösi járásbíróság Táborna Sándor gyöngyösi lakost 15 napi fogházbüntetésre ítélte sikkasztás vétsége miatt jogerősen. Megölik a tüsszentést amerika iskolákban „Baktériumgyilkost szerelnek fel a tantermekben Kansas City, október hó Az Amerikában levő Kansas Cityben érdekes újítást vezettek be az egyik iskolában. Az iskola épületének helyiségeiben bevezették az úgynevezett „baktériumgyilkos“ apparátust. Ennek a készüléknek az a rendeltetése, hogy a tanulók között megelőzze a fertőzés lehetőségét, vagy elszigetelje a fertőzés által bekövetkezett megbetegedéseket. Influenza, spanyolnátha ... A készülék bevezetése hosszú kísérletezések eredménye. Az Orvos-egyesület már régebben folytatott arravonatkozóan kísérleteket Amerikában, hogy megakadályozza a különféle bőrbetegségek, az influenza, a spanyolnátha és sok más fertőzőbetegség terjedését. Legutóbb az egyik okióbeli iskolában végeztek erre vonatkozóan vizsgálatot és ez a vizsgálat a legkitűnőbb és legmegnyugtatóbb eredménnyel végződött. Kiderült, hogy a „baktériumgyilkos" berendezéssel felszerelt iskolában, csaknem teljesen megszűnt a gyermekek között a fertőzés lehetősége. Sugár-rostély Rendkívül érdekes ez a berendezés. Az első ilyen „baktériumgyilkost” Truman elnök dolgozószobájában és abban a helyiségben szerelték fel, ahol az elnök a sajtóértekezleteket tartotta. Most már tökéletesítették a készüléket, amely egy úgynevezett ultravioletsugár-rostélyból áll. Az ibolyántúli sugár-rostélyt 12 darab 36 hüvelynyi csőlámpa képezi, ezeket a csőlámpákat egymás fölé helyezik el párhuzamosan. A lámpák mögött egy ventilátor áll, amely másodpercenként AO.QOO fordulatot végez A kívülről jövő levegő ezen a ventilátoron keresztül tódul be a szobába és átmegy az ultraviolett sugárrostélyon, amely a kinti levegőt is megtisztítva és megszűrve hozza be a szobába. Gyors levegőcsere A vele szemben levő falon egy hasonló berendezés áll, amelynek a ventilátora ellenkező forgással működik és szívóhatást fejt ki. Ismeretes, hogy a melegebb levegő mindig a felsőbb rétegekben helyezkedik el és így a lenti melegebb légtömeg állandóan a szoba felső rétege felé hatol és a két ultraviolett sugár rostélynak, valamint ventilátornak működése következtében szünet nélkül cserélődik. A tanulók semmiféle léghuzatot nem éreznek, mert a légcsere a felettük levő régiókban játszódik le. Ha valaki tüsszent... A kísérletező orvoscsoport egyik tagjának nyilatkozata szerint a „baktériumgyilkos“-nak elnevezett berendezés „knockantolja a baktériumokat“ és csaknem teljesen lehetetlenné teszi a fertőzés útján terjedő betegségeket az iskolákban. Az orvos elmondotta, hogy mi történt például akkor egy iskolateremben, ha valamelyik kis fickó tüsszentett. A tüsszentéssel nyirkosságba ágyazott baktériumtömegek szálltak szét a levegőben és ereszkedtek lassan, kényelmesen a padló felé, ellepve a padokat, a kilincseket, az ablakokat és megfertőzve magát a levegőt. Ennek az egyetlen tüsszentésnek baktérium-tömegét magába szippantotta a többi gyerek és ezáltal megtörtént a fertőzés. Baktériumok a halálos légörvényben Mi történik azonban most, amikor a teremben működik a bacilusgyilkos? A tüsszentés bacillusai, amelyek eddig kényelmesen utazgattak a levegőben, most nem tudnak ilyen „nyugodt életet élni“, mert valami, számukra iszonyatos erő arra kényszeríti őket, hogy a mennyezet felé röppenjenek. Fent azután alapos légiörvénybe kerülnek és a légörvény egy különös készülék elé sodorja őket, amelynek az emberi szem számára láthatatlan fénye van. Ebben az ibolyántúli sugárzásban azután sorra elpusztulnak a baktériumok és mint veszélytelen, atomnyi porszemek jutnak ki a szabad levegőre, ott aztán már szállhatnak ahová akarnak, elpusztult, veszélytelen kisbolygói immár a világnak. Hivatalos nyilatkozat szerint a Kansas Cityben bevezetett „baktériumgyilkost“ felszerelik majd más iskolákban is, hogy így egészséges levegővel lássák el az amerikai iskolákat. Színes vililirai AKI ASSZONYOKAT „GYŰJTÖTT* Különös gyűjtőszenvedélyért tartóztattak le a minap Brazíliában egy férfit. Anélkül, hogy valaha is elvált volna, nem kevesebb, mint feleséget gyűjtött magának összes. A bíróságon azzal védekezett, hogy semmiféle bűnt nem követett el, mert első feleségének kivételével csupa férjes asszonyt vett feleségül, akik ugyancsak nem váltak el s ezért ezek a házasságok egyszerűen érvénytelenek. A bíróság más véleményen volt. SZEGÉNY KUTYA NEM TEHET RÓLA Sit Lake Cityben (Amerika) Alon Tippits úrnak volt egy végtelenül hűséges házőrző kutyája. Egy ízben Tippits úr távollétében, a szomszédok észrevették, hogy a házban tűz ütött ki. El akarták a tüzet oltani, de képtelenek voltak bejutni a házba, mert a kutya még a kertbe sem engedte be őket így a ház leégett. Tippits úrnak elveszett mindene, de minden próbát kiálló hűséges kutyája meg ANTIALKOHOLISTA VILLÁM Jarvso-ban (Svédország) — jelenti a Liberation — a közelmúltban dohány vendég jelenlétében a szabadban ünnepelte ötvenedik születésnapját egy favágó. Éppen a pálinkásüveget emelte ajkaihoz, amikor hirtelen vihar tört ki s villám csapott le az ijedtségtől megmerevedett társaság közé. A villám kiverte az üveget az ünnepit kezéből s jó 10 méterre hajította el. Egyébként az üveg volt a villámcsapás egyetlen áldozata. „A gyilkos nem én vagyok!“ Szabadlábra helyezték a gyilkosság miatt elítélt menyasszonyt Az Ítélőtábla Hegedűs-tanácsa szabadlábra helyezte a gyilkossággal vádolt Czine Borbálát, aki, mint emlékezetes, 1946 áprilisában Újvidékutcai lakásán megölte vőlegényét, egy vett SS-katonát. Czine Borbála annak idején a rendőrségen beismerő vallomást tett és elmondotta, hogy szerelemféltésből végzett hűtlen vőlegényével. Ezzel szemben a főtárgyaláson beismerését visszavonta azzal a megokolással, hogy ismerősei kívánságára vállalta el a gyilkos szerepét. Egyik hozzátartozója ugyanis azt hangoztatta, hogy semmi baja sem lehet, mert a a bűncselekmény elkövetésekor még nem volt 18 éves. A büntetőtörvényszék Czine Borbálát 6 évi fegyházbüntetésre ítélte a főtárgyaláson kiderült enyhítő körülmények figyelembe vételével A gyilkos leány védője néhány nappal ezelőtt terjedelmes beadványt nyújtott be az ítélőtáblához, amelyben kétségtelenül bizonyította védence ártatlanságát, sőt tárgyi bizonyítékok felsorakoztatásával megnevezte a gyilkost is, aki tettének elkövetése után Czine Borbála szülőfalujában olyan kijelentéseket tett, amelyek kétségtelenül igazolják bűnösségét. A védő érvelésének hatása alatt az ítélőtábla Hegedűs-tanácsa a gyilkosságért elítélt Czine Borbálát nyomban szabadlábra helyezte és a tárgyalás megtartását október 13 ára tűzte ki, amikor is tisztázzák majd a gyilkosság körülményeit. Egy kutya agyssilőtte gazdáját A libiók lefegyverzésére tanította a farmér a kutyát, a puska elsült a kutya szárdban Titokzatos gyilkosságnak minősítené a délafrikai Johannesburg nevű város rendőrsége azt az esetet, amelynek áldozata Cornelius Vanderbank. A jómódú farmert néhány nappal ezelőtt a farmépület háta mögötti füves térségen átlőtt nyakkal, holtan találtak. Megindult a nyomozás, amely megállapította, hogy a halál időpontjában senki sem tartózkodott otthon a farmeren kívül. Azt is megállapította a rendőrség, hogy látogatói sem voltak, a farmernak és így egyre nagyobb. rejtély vette körül a halálesetet. a halálos „tananyag" A farmer feleségét is kihallgatta a rendőrség, aki elmondotta, hogy véleménye szerint Cornelius Vanderbankot az egyik kutyája lőtte agyon. Mivel semmiféle olyan gyanúok nem forgoit fejni, amely a legkisebb mértékben is felelőssé tehette volna az asszonyt a férj haláláért, ezért a rendőrség hitelt adott vallomásának, amelynek lényeges része a következő : Cornelius Vanderbank régi híres kutyatenyésztője volt a johannesburgi környéknek. Messze vidékről jártak hozzá a farmerek és vásárolták azokat a kitűnően betanított kutyákat, amelyeket Vanderbank ..képezett ki a házőrzésre és különféle támadások elhárítására. Egyik fontos „kutya tanulási“ tananyaga volt az, hogy Vanderbank arra szoktatta kutyáit, hogy mindenkitől vegyék el a fegyvert, aki a házba lép. A kutyák valóban tökéletesen elsajátították Vanderbank tanítását és nem létezett olyan vendég, vagy olyan látogató, aki — ruhájának bármely rejtett részében dugta is el a fegyvert — fegyveresen léphetett volna be Vanderbank házába. A látogatót 5—6 kutya fogta körül, rángtáltak és mancsaikkal kitudják tapogatni, hogy van-e valakinél fegyver a ruha belső zsebében. A vállon, lógó puskát, vagy az övön függő pisztolyt pillanatok alatt eltűrnék szedni a látogatóktól. Néhány héttel ezelőtt nyolc új kutyát kezdett tanogatni Cornelius Vanderbank, feleségének naponta,számolt be arról, hogy milyen nagyszerűen haladnak a kutyák „tanulmányi előmenetelükben“, az egyik kutya például már akkor is el tudja venni a fegyvert, ha annak tulajdonosa ráfekszik a pisztolyra vagy puskára. „Agyonlőve saját kutyája által" Az asszony vallomása szerint valószinőnek látszik, hogy Vanderbank a tanítás közben elfeledkezett arról, Hogy a puska töltve van és amikor a kutya elszedte tőle a fegyvert, feltehetően a jogai között elsült a puska és a golyó így járta át a négykézlábon álló Vanderbank nyakát. Az asszony vallomását a környékivel farmerek is megerősítették és tanúsították, hogy Vanderbank régóta foglalkozik a kutyák idomításával. A rendőrség más nyomozati adatok híján elfogadta az asszony zokogva előadott vallomását és lezárta a nyomozást. Vanderbank halála egy rendőrségi dossziéba került, amelynek ez a felírása: „Cornelius Vanderbank agyonlőve Johannesburgban a saját kutyája által“. „Kicsit vagy, az is maradsz!" Apa és fiú szomorú háborúja az ellopott ruhák miatt A pestvidéki törvényszéken, dr. Szakolczay Lajos egyesbíró szobája előtt ágról szakadt öregember dohog: — Megállj, csibész, most megtáncoltatlak. Mellette — fogházőr kíséretében — ugyanolyan toprongyos fiatalember várja a tárgyalás megkezdését. A fogoly nehezen lélegzik, félszemmel az öreget lesi, majd nyöszörögve megszólal: — Édesapám, csak még az egyszer bocsásson meg, ígérem, megjavulok... — Bitang vagy, az is maradsz! — mordul vissza az öreg. A vádlott most már dacos: — Az vagyok, mert sohasem törődött velem De hogy bajba döntsön, azért nem sajnálja a fáradságot, sem az elmulasztott napszámot. Egy pár vacak rongy miatt... Bent a tárgyalóteremben vigasztalan erkölcsi kép bontakozik ki. A bíró előbb az öreget, Markó Mihály csillaghegyi lakost szólítja maga elé. — Miután a vádlott fia magának, visszavonhatja a feljelentést. — Csakhogy nem vonom ám vissza! — pattog a sértett. — Inkább azt követelem, hogy mentői hosszabb időre tessék bezárni. — Mégiscsak édes gyermeke — próbálkozik a megértő bíró, de az öreg makacs. — Nem én neveltem, hanem a különváltan élő feleségem. Az anyja kezén lett ilyen csavargós — Hogy külön éltek, az még nem ok — veti közbe a bíró. — Az apa kötelessége ... — Törődtem vele — motyogja az idősebb Markó. — Iskolába járt-e a fiú? — hangzik a következő bírói kérdés. Az öreg meghökken, a másik lábra áll, végül halkan feleli. • Nem tudom. A bíró erélyesen szól le az emelvényről. — Az iratok szerint a vádlott nyolc elemit végzett, erről pedig maga nem tud. Ebből az következik, hogy hosszú évekig a színét sem látta a gyereknek, mégis azt állítja, hogy törődött vele. — Nekem a ruhám kell, amit ellopott — vonogatja a vállát a sértett. — Elloptam — siránkozik a gyerek —, mert éheztem és az apám nem akart segíteni. Nem volt lakásom. Munka után jártam, de mindenütt azt tudakolták, hol lakom. Rendes lakás nélkül nincs munka. Felkerestem az édesapámat, hogy fogadjon be magához... — Nem igaz — csattant fel az öreg — nálam nem voltál. — Nem emlékszik édesapám?— Nem! — zárkózik el az apa. — Tessék csak bezárni, de úgy hogy reggeltől esti dolgozzon és visszatérítse a káromat Hol kapok én most olyan finom jó ruhát? A bíró szomorúan nyit az akták után. Minden békítési kísérlet kudarcot vallott, ítéletet kell mondani. A fiú nyolc hónapot kap. Meg is nyugszik az ítéletben, de az öreg mindenáron fellebbezni akar, mert kevesli a büntetést... N. D. ÉDES A BOSSZÚ. Riómban (Franciaország) Franche úr kijelentette, hogy öngyilkos lesz. Előre megrendelte és kifizette a koporsót, a koszorúkat és a temetést. Amikor pedig látta, hogy ezek ellenére senki sem veszi komolyan, nemcsak tényleg fel is akasztotta magát, hanem ráadásul előzőleg a házat is felgyújtotta Péntek, 1948 október 8 (3)